Orvosi Hetilap, 1888. október (32. évfolyam, 41-44. szám)

1888-10-07 / 41. szám

BUDAPEST, 1888. 41. sz OCTOBER 7. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre to frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv- kereskedésében. ORVOSI H ÉTI LAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ES KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCEKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Tartalom : Lechner Károly tr. Az érzéki észrevevés némely rendellenességeiről. (Vége.) — Ónodi Adolf tr. A garatban levő idegen testek casuistikájá- hoz. — Alapi Henrik tr. A sebfertőző microorganismusok viselkedése a bélhuzamban. Weichselbaum A. tanár laboratóriumából Bécs- ben. (Vége.) — Könyvismertetés. Pathologie und Therapie der Nervenkrankheiten für Aerzte und Studirende von Dr. Ludwig Hirt Professor an der Universität Breslau. — Lapszemle. Új gyógyeljárás az orbáncz ellen. — Otitis media suppurativa. — Kemény bujakóros fekély a mandulákon. — Anthrarobin alkalmazása a bőrgyógyászatban. — A tüdőgümőkór kezelése meleg levegő belégzésével. — Idült genyes mellhártyalob kezelése. Tárcza : Pólyák Lajos tr. Görbersdorfi levél. 1888. Septemberhó. — Heti szemle. A német orvosok és természetvizsgálók 61. nagygyűlése. — Rökk Szilárd alapítványai. — Vegyesek. — Beküldetett. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1888. october-deczemberi folyamára. — Pályázatok. Melléklet : Egy kőnyomatú tábla Konrád Jenő tr. múlt heti czikkéhez. Az érzéki észrevevés némely rendellenességeiről. Közli Lechner Károly tr. az angyalföldi orsz. elmebeteg-ápolda igazgató­főorvosa. (Vége.) Az időazonos mellékképzetekhez hasonlóan a motoricus képzetcsoport elemei is tárgyaivá lehetnek a megcsonkítás folya­matának. Tudjuk azt, hogy az öntudatba a realitás értékével emelkedő képzetek mindig mozgásképzetekkel járnak társaságban. Végbevitt mozgásaink után visszamaradt emlékképek azok, melyek a térbeli kiterjedés, a távolság, az irány tudatát adják meg nekünk. E képzetek hozzák hírül a rajtunk kívül észlelt mozgást is, a midőn azt saját testünk mozgásaival kisérjük, vagy az e kiséret után visszamaradt emlékképeket újra felidézzük. És végre — a mi fő — ezek váltják ki az önmozgásra való intentiót is, legyen ez utóbbi csak vágy, óhaj, kívánság, törekvés és ösztön, vagy kifejezett akaratos cselekmény. Hiszen a vágy, óhaj, kívánság stb. nem egyéb, mint az akaratnak egy alantasabb foka. Az apercipiált képzet motoricus színeztetésének intensitasától függ, váljon a moz­gásra való intentio csak vágy marad, vagy végrehajtott cselek- ménynyé lesz. Minél nagyobb az érzéki észrevevéshez fűződő motoricus képzetek száma, melyek annak színezéséhez hozzájárul­nak ; és minél nagyobb mennyisége az ingerületnek jut eme moz­gásképzetekre : annál inkább fog az észrevevés kapcsán mozgás kiváltódhatni. Mozgást még csak képzelnünk sem lehet, ha csak a mozgásra való intentiót saját testünkben fel nem idézzük. A mozgásképzetek hiánya gyakran jellegzi az elmebetegek érzéki észrevevéseit. Vele függ össze sokszor az akarat rend­ellenessége, kezdve az elég elterjedten észlelhető akarat-ingadozástól, passivitastól, magát elhatározni képtelenségtől egész a mély abuliáig. Az energia hiánya, a vágyak és ösztönök kihalása, a térben való tájékozatlanság legtöbbnyire az észrevevés tökéletlen motoricus színeztetésének szüleményei. Hisz még oly betegeknél is, kik fél­oldali hüdésben szenvednek, elég gyakran találkozunk a térbeli tájékozatlanság tünetével. Az alábbi esetek világos példákként szolgálhatnak a mozgásképzetek első alcsoportját, t. i. az ön­mozgásra vezető képzeteket illetőleg. 28. Y. Z. 17 éves tanulónál successive növekvő energia­hiány fejlődött. A beteg megtenne mindent, a mit tőle kívánnak, de nem képes reá. A cselekvésre hajtó belső késztetés hiányzik nála. Akarathiánya annyira növekedett, hogy végre lépni, enni s inni sem tudott magától. A betegség közel egy évig tartott s tel­jes gyógyulásba ment át. Meggyógyulása után a fiú jól emlékezett lefolyt betegségének minden részletére. Határozottan kijelentette, miszerint akaratos mozgásainak végbevitelét semminemű téveszme, belső kényszer, érzéki csalódás vagy egyéb kóros indok nem gátolta. Jól látott, hallott stb. mindent, csak a külingerek kapcsán kiváltódni szokott benső impulsus hiányzott. *A legjobb akarattal — mint mondá — sem tudott akarni.« E mellett gondolatmenetei szabályosan folytak le, érzéki észrevevései egyébként rendesek voltak, csak mozgásra nem birták őt indítani. A mozgásképzetek e hiánya ritkábban ily általános, több­nyire csak részletes, legfelebb egyes érzéki észrevevéseket szokván kisérni. Például: 29. L. A. 35 éves kisasszony meleg vagy fűtött szobában nem tudott írni soha. A melegség érzése nem engedte az íráshoz szükséges mozgásokat végbevinni. Daczára az írás határozott szándé­kának, daczára annak, hogy íróasztalához ült és tudta mit óhajt papírra tenni ; a melegség behatása alatt hiányzott az írómozgásra való impulsus. Hiányzottak azon motoricus mellékképzetek, melyek a kimondott vagy gondolt szavakat oly nemű színezésben részesí­tették volna, hogy az ingerület lepergése írásmozgásokat is lett volna képes kiváltani. Hideg szobában az írást akadálytalanul folytathatta. Ugyané betegnél egyes érzéki észrevevések mintegy lebilincselőleg hatottak, nem engedvén egyes mozgásokat érvényre juthatni. így pl. a holdvilágnak látása olykor lehetetlenné tette számára, hogy szemeit róla ismét levegye. A holdat pedig nem is látta ilyenkor, mert majd csak tiszta fényérzése volt. Az érzéki észrevevés mellől elzárattak a mozgást megindító motoricus képzetek. A mozgásképzetek második al-csoportja a térbeli kiterjedés és irány tudatát megadó képzetek. Ezek is — távolmaradásuk által — csonkává tehetik az érzéki észrevevést. 30. W. G. 34 éves cserepes szellemalakoknak tekinti az eléje lépő egyéneket. Azokat testetleneknek nézi, térbeli kiterje­dést rajtuk nem észlel, sőt még mozgásaikat sem látja. Lebegni véli őket s azzal sincsen tisztában, váljon az ajtón vagy falon át jönnek-e hozzá. Mindenkit földön túli lénynek hisz, kinek teste 41

Next

/
Thumbnails
Contents