Orvosi Hetilap, 1888. november (32. évfolyam, 45-48. szám)

1888-11-04 / 45. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre io frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- tendök. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. BUDAPEST, 1888. 45. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv- kereskedésében. NOVEMBER 4. ORVOSI HETILAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ES KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMIHCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Tartalom : Szontágh Felix tr. Közlemények a Stefánia-szegény-gyermekkórházból. Adatok a központi idegrendszer megbetegedéséhez veleszületett bujakórnál. — Preisz Hugó tr. Közlemény a budapesti k. m. t. egyetem kórboncztani intézetéből. A pseudohypertrophia musculorum egy esetének szövettani vizsgálata. (Vége.) — Velits Dezső tr. Közlemény Tauffer Vilmos tr. egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyá­szati koródájából. A petefészek tömlős daganatai által okozott másodlagos hashártya-megbetegedés jelentőségéről kórisméi gyógyjavalati és kórjóslati szempontból. (Vége.) — A budapesti kir. orvosegyesület 1888. octoberhó 27-én tartott XX. rendes ülése. — Könyvismertetés. A közegészségügy haladása az argentini köztársaságban, írta dr. Coni R. Emil. — Lapszeynle. Az antisepticumok hatása a zsigerekre. — Actinomyces. — A garat és a tápcső resectiója. — Az anthrarobin a bőrgyógyászatban. — Befecskendő-készülék. — A gége csövezése diphtheritisnél. Tárcza : Klug Nándor tnr. Olaszországi egyetemek. III. — Heti szemle. A német egyetemek látogatottsága. — Új fürdő és gyógyintézet a főváros­ban. — Orvosok száma Austriában. — Hosszú élettartam. — Budapesti önkéntes mentő-egyesület. — A nagy városok halandósága a lefolyt évben. — A vasúti hivatalnokok megbetegedési viszonyai. — Vegyesek. — Beküldetett. — Pályázatok. Melléklet : Szontágh Miklós tr. előadása : »A magas Tátra déli lejtőinek hőmérsékéről«. Közlemények a Stefánia-szegény-gyermekkór­házból. Adatok a központi idegrendszer megbetegedéséhez vele­született bujakórnál. Közli Szontagh Felix tr. I. segédorvos. Az infantilis bujakórnál a központi idegrendszer megbetege­dése vajmi ritkán észleltetik. E tekintetben is különbözik a gyerme­kek veleszületett bujakórja (mert az esetek legeslegnagyobb számá­ban az) lefolyásában a felnőttek szerzett luesétől. Tudvalevő dolog, hogy különösen újabbkori tapasztalatok kiderítették, miszerint fel­nőtteknél úgy a központi, mint a környi idegrendszer megbetege­déseiben a syphilisnek, mint aetiologicus mozzanatnak rendkívül fontos, s azelőtt nem eléggé ismert, szerepe van. Csak a tabesre utalok, melyről neves szerzők állítják, hogy az esetek túlnyomó részében lués alapján fejlődik. Nem ritkák magának az agynak s függelékeinek syphiliticus elváltozásai sem, sőt ismeretesek psycho- sisok is, melyek aetiologiája a bujakórban gyökerezik. Nem úgy a gyermekek bujakórjánál. Kórházunk nemcsak fekvő, de még sokkal inkább járó anyagának nem kis része lués congenitára esik. Mondhatom, hogy alig múlik nap, melyen ezen betegség egy-két, gyakran még sokkal több új esetével ne talál­koznánk. E mellett érdekes tapasztalatunk e betegségnél, hogy a szülők gyermekük betegségének kezelése körül máskor nem észlelt kitartást tanúsítanak, s gyermeküket rendeletünk értelmében pon­tosan — többnyire öt naponkint —- mindig elhozzák. Azt hiszem, hogy a szülők ezen — mondom más bajoknál ritkábban észlelt — kitartásának oka talán a következőkben rejlik : először is — tudva vagy sejtve, hogy gyermekük »vérbaj«-ban szenved — a szülők nem igen szeretnek másfelé fordulni, megmaradnak annál, ki »titkukat« már tudja. De meg alig van betegség, természetesen a kedvező eseteket értve, melynél a therapia — többnyire calomel- pornak vétele — oly egyszerű, olcsó, s eredményében oly szembe­szökő volna, mint épen a lues congenitanál. De meg egy más fontos tényező is játszik közzé: az önfenntartási ösztönnél is tán hatalmasabb az ember azon törekvése, hogy faját propagálja; még a legszegényebb ember is szereti, ha gyermeke van. Pedig eddig nem sikerült egyet sem megtartania; az anya vagy elvetélt már több Ízben, vagy már több holt magzatot hozott világra, avagy az élve szülöttek mind csecsemőkorukban haltak el, a szülő tehát mindent áldozna, hogy ez az egy, pedig ez már a io-ik, sőt egy nem régen látott esetben, a 13-ik, megmaradjon. Jönnek tehát az orvoshoz, ki azzal biztatja őket,- hogy reményű, miszerint sikerü- lend azt az egyet »megtartani«. S ha később az előre mondott prognosis értelmében tán recidivák fellépnek, ismét csak ahhoz fordulnak, ki a gyermek baját már »érti«. így e betegség terén, tekintve különben is nagy elterjedését, valóban óriási tapasztalatok felett rendelkezik kórházunk; az új eseteken kívül a régieket is j — legalább egy részüket — alkalmunk van evidentiában tartani. S daczára ezen nagy anyagnak, alig találkozunk olyan esetekkel, melyeknél a központi idegrendszer is, nevezetesen az agy bántal­mazást mutatna. De meg másrészt az agyi megbetegedések nagy számánál hiába kutatunk a lués, mint oki mozzanat iránt. Vajmi ritkáknak kell tehát mondanunk azon eseteket, melyek- J nél elváltozások az agyban gyermekeknél luésre vezethetők vissza. Ezt vallja a tapasztalataiban oly gazdag Henoch is. S ha kérdi j valaki, mi az óka annak, hogy a veleszületett luésnél az agy — mert i csak erről akarok most beszélni — mintegy immunitással látszik J bírni a syphilis vírusának invasiója ellen, úgy erre a kérdésre a felelettel adósaknak kell maradnunk. Visceralis elváltozások vele­született bujakórnál épen nem ritkák. Találkozunk velük gyakran, nevezetesen a máj-, lép- s tüdőben azon magzatoknál, melyek vagy halva születtek, avagy röviddel a születés után az intrauterin infectióból keletkezett, s így már világra hozott cachexia folytán elpusztulnak. Nem úgy a későbbi korban; ilyenkor ezek a leg­nagyobb ritkaságok, de előfordulhatnak. A »Jahrbuch für Kinder­heilkunde« legutolsó füzetében magam is ismertettem egy öt éves fiúcska esetét, kinél az anus körül széles függöly volt, s a sectio — a gyermek septicus vörhenynek esett áldozatul — a bal alsó tüdőlebeny syphiliticus pneumoniáját mutatta. Hasonló észleletek mások által is közöltettek. De nem ritkák a veleszületett bujakórnál az úgynevezett barmadlagos tünetek, a csontrendszer megbetegedései sem. Sőt meg­jelenésük paradoxnak mondható némely esetben. Az anya behozza 45

Next

/
Thumbnails
Contents