Orvosi Hetilap, 1888. december (32. évfolyam, 49-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

BUDAPEST, 1888. ) 49. sz. DECZEMBER 2. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­­kereskedésében. ORVOSI HETILAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre io frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. .MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓZBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Tartalom : Tauffer Vilmos tnr. Némely hasdaganatok sebészi kezelésének javalatairól és jóslatáról, 285 eset alapján. (Vége.) — Rottenbiller János tr. Terjedő hüdéses elmezavarban szenvedők hőmérséki viszonyairól. —Meisels Vilmos tr. Az elsődleges hólyagrákról. (Folytatás.)— A budapesti kir. orvosegyesület 1888. november hó 24-én tartott XXIV. rendes ülése. — Könyvismertetés. Die Behandlung des Knochenfrasses auf nicht operativem Wege. Von Dr. Oscar Kollmann königlicher Bezirksarzt und Strafanstaltsarzt zu Würzburg. — Lapszemle. A fistula vesico­­utero-vaginalis egy esete ; partialis elhalása a húgyvezetéknek ; műtét. — A pyosalpinx és annak műtéti kezelése. — Érdekesebb alhasi sebészeti esetek. — A légmell következtében fellépett mellűri savós izzadmány kezelése sterilisalt levegő inficiálásával. — Az anthrax és a furunculosis kezelése carbolsav-porlasztással. Tárcza : Markusovszky Lajos tr. Az »Orvosi Hetilap« tisztelt olvasóihoz. — Rákosi Béla tr. Jelentés a váczi m. kir. országos fegyintézet egészségi állapotáról 1887-ben. — Heti szemle. A fővárosi szt. Rókus-kórház lebontása. — A budapesti kir. orvosegyesület balneologiai bizottsága. — Fővárosi tiszti főorvosi hivatal. — Az orvostanhallgatók hadkötelezettsége. — Vegyesek. — Helyreigazítás. — Pályázat. Melléklet: Hegyes Endre és Antal Géza tanárok. Programm az OHL. jövendőbeli vezetésére és szerkesztésére nézve. Némely hasdaganatok sebészi kezelésének java­latairól és jóslatáról, 285 eset alapján. Tauffer Vilmos tr. egyet. ny. r. tanártól. (Vége.) A Hegar-féle castratio és a több-kevesebb jogosultsággal Lawson Tallről megnevezett salpingotomia, bizonyos szempontok­ból együttes megítélés alá esik. Míg a petefészek előbb tárgyalt megbetegedéseinél maga az anatómiai elváltozás, a daganat az indicatiót feltétlenül megadja, addig itt, a tekintetbe jövő esetek­nél nem annyira az anatómiai elváltozás, mely néha nincsen is jelen vagy nem constatálható, hanem a functionális zavarokat kí­sérő kórodai tünetek összegéből kell az operatív gyógyítás indicatio­­ját megállapítanunk. Innen van, hogy a castratio indicatioi máig sincsenek mindenki által elfogadható módon tisztázva, és hogy az egyes nőgyógyászoknál oly feltűnő eltérés található a műtét gyakori­sága tekintetében. Hegar indicatioinak alapjául vette a castratio­­nál a kimutatható anatómiai elváltozást. Olshausen igyekezett be­bizonyítani, hogy ennek keresztülvitele lehetetlen s hogy ezen fel­tételnek consequentiait maga Hegar sem vonja le mindig eseteiben. Magam szintén oly véleményben vagyok, hogy vannak oly nehéz functionális megbetegedések, melyek a castratiot indicálják, a­hol anatómiai elváltozásokat az ovariumokban kimutatni nem vagyunk képesek. Ha valahol, úgy e téren van próbára téve a nőgyógyász­nak diagnosticai éleslátása s ha valahol, úgy itt c­áfolja vagy igazolja az eredmény az esethez fűzött jóslat helyes vagy helytelen voltát. A többé-kevésbé megállapított indicati ok : 1. A petefészkek kóros helyzetváltozásai, mint hernia, descen­sus ; a­mikor ezen helyzetváltozás folytán nehéz tünetek következ­nek be és a petefészkek kóros helyzete nem korrigálható, pl. retroflexionál, a­mikor a petefészek a Douglas-űrben nyomás alatt áll, talán oda van nőve vagy pessarium a környező láb miatt nem viseltetik el és más gyógyeljárás eredményre nem vezet. 2. A méhnek teljes hiánya vagy durványos kifejlődése rendes petefészkek mellett, a­mikor az ovulatio sok bajt okoz. 3. A méhnek olyan megbetegedései, melyek az ovulatio által tartatnak fenn és a melyek az ovulatio megszűntével tapasztalatilag visszafejlődnek; ilyenek pl. intramuralis és némely subserosus myomák, a méh nyákhártyájának mindig ismétlődő fungosus meg­betegedései, dysmenorrhoea membranacea, némely másképen nem gyógyítható retroflexio stb. 4. A petefészek és környezetének idült lábja oly esetekben, hol az ovulatioval együtt járó vértorlódás a lábot fenntartja és­­ mindig kiújítja. 5. Végre indicatioként állítottam fel 9 év előtt az idegrend­szer némely olyan nehéz megbetegedéseit, melyek a menstruatio­ és ovulatioval kapcsolatban lenni látszanak. Közölve annak idején gondolataimat Schwarzer Ottó jr. főorvossal, ő, a maga szem­pontjából bírálva és formulázva az eszmét, kereste és nyújtotta az első alkalmas eseteket a többé-kevésbé kísérleti jelleggel bíró műtéthez. Utóbb Laufenauer Károly tanárt is megnyertem az eszmé­nek és kapcsolatban ő vele szintén operáltam néhány beteget ezen indicatio alapján. Eltekintve attól, hogy minek voltak eredményeink, consta­­tálom, hogy Fehling, Leppman, Hegar, Wiedow, Schroeder és másoknál, de különösen Olshausen nagy munkájában (Billroth- Luecke, Handbuch der Frauenkrankh, 1886. Enke 2. Auflage IL Bd. Pag. 715) termékeny talajra jutott kezdeményezésünk s azóta ezen indicatio kiművelése érdekében számos értékes dolgozat jelent meg és maga Hegar »Castration bei Neurosen« czímű művében mély tudománynyal szólott a tárgyhoz. A salpin,gotom­iát illetőleg, a­mikor t. i. a kürt már daganatot esetleg tömlőt képez, mely daganatnak visszafejlődése, a tömlőnek eltűnése semmiféle gyógyeljárás által sem várható, pl. gonorrhoi­us fertőzés után, a műtét javalata kétséget kizáró módon adva van. Mi sem volna könnyebb, mint ezen indicatiót felállítani, ha az anatómiai elváltozás ezen nemének differentiális diagnosisa sok esetben olyan nagyon nehéz nem volna. A­mi a castratio jóslatát illeti, meg kell különböztetnünk a sebészi jóslatot a betegség meggyógyításának jóslatától, mely utóbbi néha csak huzamos idő múlva, pl. az anticipált climax bekövet­kezésével együtt járó kellemetlen vasomotork­us zavarok lejárta után ítélhető meg teljesen. A­mi a műtét veszélyességét illeti, már 49

Next