Orvosi Hetilap, 1889. május (33. évfolyam, 18-21. szám)

1889-05-05 / 18. szám

Harminczharmadik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1889. május 5. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker., Sebestyén­ tér 8. sz. Alap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszer­észhallgat­ók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 fr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden hé­ten vasárnap 1­/2—2 íven. Mel­lékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Tör­vényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1­-2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Korányi Frigyes t­r. Észleletek a fővárosi hagymáz-járvány köréből. — Vámos (Weiszbarth) Gyula tr. Gyermekkórházi casuistica. Az arteria pulmonalis szájadékának szűkülete. — Schwarz Frigyes tr. Méhen kivü­li terhesség. — Róna Sámuel tr. Pár szó a pellagra-kérdéshez Magyarországon. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti rc­r. orvosegyesület: 1. Róna Sámuel tr. Induratio primaria tonsillae. 2. Róna Sámuel tr. Sarcoma idiopathicum multiplex cutis. 3. Árkövy József tr. A Gartner-féle világító készülék. 4. Berczeller Imre tr. Lógó has esete. 5. Dolinger Gyula tr. Pseudarthrosis kulcscsonttörés után. tr. Navratil Imre t­r. Agysebészeti tanulmány, mlített esetek bemutatásával. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Sémétologie de l’aire de Traube par le Dr. C. Artigalas, professeur agrégé à la faculté, médecin des hôpitaux de Bordeaux. — Mikrophotographischer Atlas der Bakterienkunde von Dr. C. Fraenkel u. Dr. R. Pfeiffer. — II. Lapszemle. Kórtan. Idegkórtan. A trágyadombok és a házi szárnyasok befolyásáról a diphtheritisre. — Trigeminus­ neuralgia galvanikus kezelése. — Sebészet. Sérv a Winslow-nyilásban. — Tetanus. — Bőrgyógyászat. Alerythema ophryogenes s. superciliare. — Pemphigus a conjunctiván. — Ichthyosis mellett conjunctivitis. — Az erysipelas therapiája. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TÁRCZA. Szontágh tr. A Xl-dik balneologiai congressus Berlinben. — A német orvosi kamarákról tekintettel a magyar orvosi kamara tervezetre. — Cseh Károly tr. Egyéni észrevételek az orvosi kamarákról. — Heti szemle. A Gömör-Kishont megyei orvos-gyógyszerész egyesületnek nyilatkozata az orvosi kamarák tárgyában. — A Zemplén megyei orvos-gyógyszerész egyesület nyilatkozata az orvosi kamarák tárgyában. — Kinevezések a honvédorvosi tiszti karban. — Vegyesek. — Boríték. Pályázatok. — Hirdetések. Mellékletek. A „Szemészet“ 2. száma. — Marienbach fürdő előrajza. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Észleletek a fővárosi hagy­máz-járvány köréből. Korányi Frigyes egyetemi tanár. (Folytatás.) A mintegy 18 éves ifjú kanyarót állott ki, a­mely után tüdőlob lépett fel, heves hasmenés kiséretében. A beteg erősen lesoványodott, a beszűrődés a bal tüdő felső lebenyében állott fenn, e mellett a beteg rekedt volt, s ezen körülmények indították a nevezett kortárs urakat arra, hogy köpetét megvizsgáltassák. A vizsgálatot az ezen téren teljes képzett­séggel biró Hirschler Jr. tanársegéd úr végezte és a köpetben nagy számú gümőbacillust talált. Ezt a beteget én véletlenül gyermekkora óta ismertem, emlékeztem, hogy körülbelül öt éves korában hurutos tüdőlábon ment keresztül, a­mely után idősb Bókas János elhalt barátommal együtt állapítottunk meg egy gyermektenyérnyi tömörülést a bal tüdő felső lebe­nyében, a­melyet azután két éven át észleltünk. A gyenge, sovány beteget Ausseebe és más climatikus gyógyhelyekre küldtük, a tüdőgócz fokonként kisebbedett, végre eltűnt, s a gyenge gyermekből egy inkább kövér, e mellett elég izmos, magas fiatal ember lett, annyira, hogy a katonai pályára lép­hetett. Ezen előzményeket összetartva az előttem vázolt kór­képpel, csak egyet lehetett értenem kartársaimmal, miszerint gümős tüdőláb forog fenn, s ennek megfelelő kilátásaink kelet­keztek a betegség lefolyása iránt; megjegyzem, hogy a köpet­készítményt Hirschler Jr. úr e­közben nekem bemutatta; a gümőbacillusok félreismerhetlenek voltak benne. A kórlefolyás igen örvendetes, de tudományos álláspontunkra nézve igen megütköztető volt. Első vizsgálatom után csakhamar új lobu­laris góczokat lehetett kimutatni a jobb tüdőben, de mintegy nyolcz nap múltával a láz megszűnt, a tömörülések oszladoz­tak, a roppant étvágyhoz jutott beteg rohamosan gyarapodott, úgy hogy alig három hét múlva megint oly jó színben volt mint a kanyaró előtt; a nyarat Tátra-Füreden töltötte és most teljesen egészségesen nézve ki, ismét a Ludoviceumban van és a tuberculosisnak semmi nyomát nem mutatja. Nem lehet c­élom ezúttal a tuberculosisról értekezni a tisztelt egyesület előtt, de felhoztam ezen eseteket mint a Kelemen tv. úrral észleltnek kiegészítőit, a­melyeknek észlelése után ki kell mondanom, hogy lehet eset, a­melyben valamely beteg köpetében gümőbacillus található a­nélkül, hogy a betegnél a gü­mőkór kifejlődnék. Hogy ezen utóbbi két esetben a köpet­nek elcserélése vagy valamely más tévedés nem forgott fenn, arról teljesen biztosíthatom a kortárs urakat, úgy­hogy csak a tény­ megfejtése foroghat kérdésben, s legyen szabad a magya­rázatot elmondani, a­melyet magamnak felőle alkottam. Azt hiszem, hogy a kanyaróbetegnél egy a gyermekkorból vissza­maradt, de physikailag már ki nem mutatható sajtos gócz­­ban a kanyaró befolyása alatt a Koch-féle bacilusok új ki­fejlődésre jutottak, mint a­hogy ez kanyaró után elég gyakran történik, de ezen gócz sequestrálódott és a beteg által kiköpe­tett, úgy hogy a bacillusok tova jutása meg lett előzve. A másik két esetnek magyarázatára még fel volna hozható az, a­mit Cornet is hangsúlyozott egy Berlinben most tartott előadásában, hogy t. i. a bacillusok néha bejutnak ugyan a

Next