Orvosi Hetilap, 1889. május (33. évfolyam, 18-21. szám)

1889-05-05 / 18. szám

Harminczharmadik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1889. május 5. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: Hegyes Endre IV. kér., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden hé­ten vasárnap l'/2—2 íven. Mel­lékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Tör­vényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1--2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZÁT ÉS KÚRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. kér., Sebestyén-tér 8. sz. Alap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszer észhallgat ők felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamátiók a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Korányi Frigyes tnr. Észleletek a fővárosi hagymáz-járvány köréből. — Vámos (Weiszbarth) Gyula tr. Gyermekkórházi casuistica. Az arteria pulmonalis szájadékának szűkülete. — Schwarz Frigyes tr. Méhen kivitli terhesség. — Róna Sámuel tr. Pár szó a pellagra-kérdéshez Magyarországon. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti Jcir. orvosegyesület: 1. Rúna Sámuel tr. Induratio primaria tonsillae. 2. Róna Sámuel tr. Sarcoma idiopathicum multiplex cutis. 3. Árkövy József tr. A Gartner-féle világító készülék. 4. Berczeller Imre tr. Lógó has esete. 5. DolUnger Gyula tr. Pseudarthrosis kulcscsonttörés után. ti. Navratil Imre tnr. Agysebészeti tanulmány, miített esetek bemutatásával. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Séméiologie de l’aire de Traube par le Dr. C. Artigalas, professeur agrégé á la faculté, médecin des hőpitaux de Bordeaux. — Mikrophotographischer Atlas der Bakterienkunde von Dr. C. Fraenkel u. Dr. R. Pfeiffer. — II. Lapszemle. Kórtan. ldegkórtan. A trágyadombok és a házi szárnyasok befolyásáról a diphtheritisre. — Trigeminus-neuralgia galvanikus kezelése. — Sebészet. Sérv a Winslov-nyilásban. — Tetanus. — Bőrgyógyászat. Ulerythema ophryogenes s. superciliare. — Pemphigus a conjunctiván. — Ichthyosis mellett conjunctivitis. — Az erysipelas therapiája. — Apróbb jegyzetek az oroosgyakorlatra. — TÁRCZA. Szontágh tr. A Xl-dik balneologiai congressus Berlinben. — A német orvosi kamarákról tekintettel a magyar orvosi kamara tervezetre. — Cseh Károly tr. Egyéni észrevételek az orvosi kamarákról. — Heti szemle. A Gömör-Kishont megyei orvos-gyógyszerész egyesületnek nyilatkozata az orvosi kamarák tárgyában. — A Zemplén megyei orvos-gyógyszerész egyesület nyilatkozata az orvosi kamarák tárgyában. — Kinevezések a honvédorvosi tiszti karban. — Vegyesek. — Boríték: Pályázatok. — Hirdetések. Mellékletek. A „Szemészet“ 2. száma. — Marienbadi fürdő előrajza. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Észleletek a fővárosi hagy máz-járvány köréből. Korányi Frigyes egyetemi tanár. (Folytatás.) A mintegy 18 éves ifjú kanyarót állott ki; a mely után tüdőlob lépett fel, heves hasmenés kiséretében. A beteg erősen lesoványodott, a beszürődés a bal tüdő felső lebenyében állott fenn, e mellett a beteg rekedt volt, s ezen körülmények indították a nevezett kartárs urakat arra, hogy köpetét megvizsgáltassák. A vizsgálatot az ezen téren teljes képzett­séggel biró Hirschler tr. tanársegéd úr végezte és a köpetben nagy számú gümőbacillust talált. Ezt a beteget én véletlenül gyermekkora óta ismertem, emlékeztem, hogy körülbelül öt éves korában hurutos tüdőlobon ment keresztül, a mely után idősb Bókái János elhalt barátommal együtt állapítottunk meg egy gyermektenyérnyi tömörülést a bal tüdő felső lebe­nyében, a melyet azután két éven át észleltünk. A gyenge, sovány betéget Ausseebe és más climatikus gyógyhelyekre küldtük, a tüdőgócz fokonként kisebbedett, végre eltűnt, s a gyenge gyermekből egy inkább kövér, e mellett elég izmos, magas fiatal ember lett, annyira, hogy a katonai pályára lép­hetett. Ezen előzményeket összetartva az előttem vázolt kór­képpel, csak egyet lehetett értenem kartársaimmal, miszerint gUmős tüdőlob forog fenn, s ennek megfelelő kilátásaink kelet­keztek a betegség lefolyása iránt; megjegyzem, hogy a köpet­készítményt Hirschler tr. úr e közben nekem bemutatta; a gümőbacillusok félreismerhetlenek voltak benne. A kórlefolyás igen örvendetes, de tudományos álláspontunkra nézve igen megütköztető volt. Első vizsgálatom után csakhamar új lobu­laris góczokat lehetett kimutatni a jobb tüdőben; de mintegy nyolez nap múltával a láz megszűnt, a tömörülések oszladoz­tak, a roppant étvágyhoz jutott beteg rohamosan gyarapodott, úgy hogy alig bárom bét múlva megint oly jó színben volt mint a kanyaró előtt; a nyarat Tátra-Füreden töltötte és most teljesen egészségesen nézve ki, ismét a Ludoviceumban van és a tuberculosisnak semmi nyomát nem mutatja. Nem lehet czélom ezúttal a tuberculosisról értekezni a tisztelt egyesület előtt, de felhoztam ezen eseteket mint a Kelemen tr. úrral észleltnek kiegészítőit, a melyeknek észlelése után ki kell mondanom, hogy lehet eset, a melyben valamely beteg köpetében gümőbacillus található a nélkül, hogy a betegnél a giimőkór kifejlődnék. Hogy ezen utóbbi két esetben a köpet­nek elcserélése vagy valamely más tévedés nem forgott fenn, arról teljesen biztosíthatom a kartárs urakat, úgy hogy csak a tón}' megfejtése foroghat kérdésben, s legyen szabad a magya­rázatot elmondani, a melyet magamnak felőle alkottam. Azt hiszem, hogy a kanyaróbetegnél egy a gyermekkorból vissza­maradt, de physikailag már ki nem mutatható sajtos gócz- bau a kanyaró befolyása alatt a Koch-féle baciHúsok új ki­fejlődésre jutottak, mint a hogy ez kanyaró után elég gyakran történik, de ezen gócz sequestrálódott és a beteg által kiköpe­tett, úgy hogy a bacillusok tova jutása meg lett előzve. A másik két esetnek magyarázatára még fel volna hozható az, a mit Cornet is hangsúlyozott egy Berlinben most tartott előadásában, hogy t. i. a bacillusok néha bejutnak ugyan a

Next

/
Thumbnails
Contents