Orvosi Hetilap, 1889. június (33. évfolyam, 22-26. szám)
1889-06-02 / 22. szám
Harminczharmadik évfolyam, 22. szám. Budapest, 1889. junius 2. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBAVARLAT KÖZLÖNYE. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker., Sebestyén-tér 8. sz. A lap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerészhallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1l/2—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. * 3 Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Puky Ákos tr. Golyvák kezeléséről hat műtétei kapcsán. — Schultz Henrik tr. Tanffer Vilmos tr. ny. r. tanár II-dsik szülészeti s nőgyógyászati korodájáról. A sodronyvarratok s cocain alkalmazásáról hüvely- s gátszakadásnál. — Kövér Kálmán tr. 1888-dik évi kimutatása nyilvános gyermek-gyógyintézetében járólagosan gyógykezelt betegekről. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvosegyesület: 1. Antal Géza tr. Gyógyult magas kőmetszés. 2. Dálinger Gyula tr. Térdkalács-törés. 3. Jendrassik Ernő tr. Vizsgálatok a kéneső okozta diuresisre vonatkozólag. — A biharmegyei orvos-gyógyszerészi és természettudományi egyesület: 1889. május 15-diki közgyűlés. — A nyitramegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egyesület . Alakuló ülés 1889. május 6-dikán. — Gesellschaft der Aerzte in Wien: 1. Weinlechner tr. Ruptura ligum, patellae propr. transversalis. 2. Inffinger tr. bemutatása. 3. Kovaisi-i ezredorvos bemutatása. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Scandinavisches Archiv für Physiologie. Kiadja Frithof Holmgren, tr. — Klinisches Jahrbuch, herausgegeben von Prof. Dr. A. Guttstadt. — II. Lapszemle. Belgyógyászat. Tüdőlégdag lefolyásában fellépő idilli hörghurut gyógykezeléséről. — A női nemi szervek bántalmainál előforduló gyomorzavarokról. — A methacetin lázellenes hatásáról. — Fülgyógyászat. A sziklacsont szuvasodása következtében fellépő koponyaűrbeli megbetegedésekről. — Az elektrolysis alkalmazásáról a dobüreg idült genyedése alkalmával. — Orr-, garat- és gégebajok. Hypnosis és suggestio. — Dermoidcysta a nyelven. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TÁRCZA. Országos közegészségi tanács. — Berczeller Imre tr. Az orvosok és bábák kiképzése Svédországban. — Heti szemle. A német birodalmi cancellár és a német orvosi rend egyöntetű szervezete. — A szünidei orvosi cursus ügyében. — Hivatalos rendelet a bábák számára a gyermekágyi láz meggátlása czéljából követendő eljárás tárgyában. — Vegyesek. — Boríték. Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Golyvák kezeléséről hat műtétes kapcsán. Puky Ákos magántanár és főorvostól. Tisztelt orvosegyesület! A golyvaműtétek közül az utóbbi évtizedben tett tapasztalatok oly tanúságosak, miként azokat valóban érdemes közelebbről méltányolni. A golyvák jelentőségét behatóbban bírálva, határozottan ama meggyőződésre kell jutnunk, miként nem mindig a golyva nagysága az, mely veszélyt okozhat, de főleg annak a légcsőhöz való viszonya, a légcsőre gyakorolt nyomása, amiért is néha az óriás, nagy, lecsüngő golyvák kevésbbé veszélyesek, mint a mélyen helyezkedő, alig látható substernális golyvácskák. Close (2)2 mint igen fontos körülményt emeli ki, miként a légcső kihelyezése és összenyomása az, mi a légzési működésnek akadályul szolgál. A golyva nyomása folytán a nyak visszereiben torlódás fejlődik s ennek következtében a jobb szívnek fokozatos dilatatiója következményes atropinéval és zsíros elfajulással; a tüdőkben bronchiectasia és emphysema. Nem ritkán képződik tracheal-stenosis, melynek folytán légzési nekély és fuladási veszély következhetik be és Bőse az ú. n. „golyva-halál1”-eseteket az asphyxia és paralysis cordis következtében észlelte, amidőn már a momentán alkalmazott tracheotomia sem segített. Bőse a légcső megtörési hajlamát abból magyarázza ki, miként a golyva nyomása alatt a légcső porczai megpuhulnak és kötőszöveti sorvadást szenvednek. Bruns (6) számos golyvabetegnek laryngoskopicus vizsgálata után a porczoknak ilyen kötőszöveti sorvadását sohasem találta és ő a légcső megtörési hajlamát egyedül a porczgyűrűknek folytonos összenyomásából magyarázza ki. A gyógyeljárások részben eltérők a szerint, amint struma cystica vagy str. parenchymatosa van jelen. A struma cystica kezelését illetőleg némelyek a punctiót jodinjectióval ajánlják, mások az incisio mellett, ismét mások az exstirpatio mellett szólanak. A punctio és jodinjectio csakis az együregű, vékony és sima falú, híg tartalommal bíró tömlőknél ajánlható, habár ezen eljárás sem egészen biztos és nem is veszélytelen. Billroth 35 tömlős golyva közül, ezen eljárás segélyével, 29-et gyógyított; Bruns 74 közül 45-öt, ez utóbbiak közül egyből több mint 800 grm. ürült; sikertelen esetei közül csak egynél következett elgenyedés és kettőnél asphyxia. Ez utóbbiak egyike halálosan végződött, miután a befecskendezett jodtinctura Bruns véleménye szerint a nervus recurrens működését zavarta meg; a másik esetnél, 4-dik napon, fuldoklási roham miatt tracheotomia és utána azonnal az egész golyvának kiirtása történt; beteg meggyógyult. A punctio és jodinjectio tehát az esetek kellő megválasztása mellett végezhető ugyan, de csak úgy, ha az előlegesen constatált beidegzési zavaroknál teljesen mellőzzük és továbbá ha az injectióhoz nem jodtincturát veszünk, mely a tömlőben benhagyatott, hanem a Lugos-féle oldatot, mely néhány percz múlva ismét kibocsáttatik. Nagyon természetes, miként jodinjectiót nem végezhetünk azon tömlőknél, melyeknek bélfala egyenetlen és vastag, tehát a megpuhult tömlőknél, továbbá a haemorrhagikus és többrekeszti tömlőknél, úgyszintén . Előadatott a budapesti kir. orvosegyesület 1889. márczius 23-diki ülésén. A számok a czikk végén közlendő irodalomra vonatkoznak.