Orvosi Hetilap, 1889. augusztus (33. évfolyam, 31-34. szám)
1889-08-04 / 31. szám
harminczharmadik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1889. augusztus II. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal : Antal Géza IV. ker., Sebestyén tér 8. sz. A lap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 fr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1l/2—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban l—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Schaffer Károly tr. Dolgozat a budapesti egyetem elmekór- és gyógytani intézetéből. Újabb adatok a veszettség kórodai és kórszövettani képéhez. — Dollinger Gyula tr. Adatok a gümőkór öröklési kérdéséhez. — Szigeti Henrik tr. Újabb adatok a haemin-kristályok ismeretéhez. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Biharmegyei orvos-gyógyszerészi és természettudományi egyesület: 1. Weisz Márton a phosphor és datura strammonium egy-egy gyakorlatában előfordult mérgezési esete. 2. Berkovits Miklós ír A lázellenes kezelés mai ingadozása. 3. Megyei főorvos jelentése. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. A belgyógyászat tankönyve. Orvosnövendékek és gyakorlóorvosok számára. írta Purjesz Zsigmond tr. a belgyógyászat ny. r. tanára Kolozsvártt. — II. Lapszemle. Belgyógyászat. Agarikus sav éjjeli izzadás ellen. — Pneumonia kóroktanához. — Elmekórtan. Idegkórtan. A bőrnek neuritisnél mutatkozó elválasztás- és táplálkozásbeli zavarai. — Adatok a gerinczagyi hátsó kötelek szerkezetéhez. — A suggestio az electrotherapiában. — A gerinczvelői tályog. — Sebészet. Echinococcus a vesében. — Nyelvfekélyek kimetszése. — A mandulatúltengések kezelése igni puncturával. Lövegbegyógyulás az agyba. — Gyermekgyógyászat. A szamárhurut kezelése. — Adatok a szamárhurut gyógykezelésére vonatkozólag. —■ Szülészet és nőgyógyászat. Hogy a tuberculosis bacillusa az anyai vérkeringésből a magzatiba bejuthat-e. — Fibroma uteri. — Az ovariumok és tubák partialis eltávolítása— Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TARCZA. Havas tr. A német bőrgyógyászok egyesületének első congressusa Prágában. — Ujfalussy Józsefit. Wágner János emlékezete 1811—1889. — Heti szemle. A wiedeni kórház bujakóros osztályának új primariusa. — Új rendkívüli és magántanárok a bécsi egyetemen. — A primariusi czím használatát szabályozó rendelet Alsó-Ausztriában. — Pietro Loretta gróf sebésztanár öngyilkossága. — Bécs vízvezetéke. — Örliktek háza Székesfehérvárott. — Vegyesek. — Boríték. Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. _____ Dolgozat a budapesti egyetem elmekór- és gyógytani intézetéből. Újabb adatok a veszettség kórodai és kórszövettani képéhez. Schaffer Károly ír. Jelen dolgozatommal két irányban kívánok a veszettség tanához járulni. Egyrészt ezen kórkép tüneteinek oly csoportosítását óhajtom adni, mely a veszettség vírusa tovaterjedési módjából levezethető, melynek alapján az eddigieknél észszerűbb felosztás nyújtható; másrészt a veszettség kórbonez, illetőleg kórszövettanát szándékom kibővíteni oly adatokkal, melyeket saját vizsgálataim alapján nyertem. I. A veszettség kórképének leírását mellőzhetem; ez Laufenauer tr.-nak, mint a veszettség tanulmányozására kiküldött bizottság egyik előadójának jelentése, továbbá Moravcsi Kcr.-nak e szaklapban két év előtt megjelent czikkei alapján kellőkép ismeretes. Csupán a tünetcsoportosításhoz okvetlenül szükséges tünetsorrendet akarom e helyen kiemelni. Az incubatio és prodromák után a manifest veszettség tör ki, melynek tartama alatt a jelenségek a következő sorrendben mutatkoznak: 1. Oly tünetek jelentkeznek, melyek a gerincz-nyúlagy lobos izgalmára, fokozott ingerlékenységére utalnak; ekkor lépnek fel a belégzési dyspnoe, a nyelési nehézségek, a salivatio, a singultus, az aerophobia mindannyiszor, valahányszor bármely legcsekélyebb környéki inger éri az érzékszervek bármelyikét. Ez időben a pupillák a rendesnél tágabbak, élénken reagálnak, amint azonban valamely peripherikus inger, pl. az acustikus vagy a köztakaró útján behat, a pupillák, mint ezt saját észleléseim alapján mondhatom, azonnal kitágulnak, majd hirtelen szűkülnek, mire a tágulás és szűkülés néhányszor ismétlődik és végül a pupillák megnyugosznak. E mellett az összes bőr- és ínreflexek rendkívül fokozottak; az érlökés és légzés szapora, utóbbi szabálytalan is; a beteg az ismeretes „víziszony“ tünetét mutatja, e mellett nyugtalanul hánykolódik ágyában. 2. Az eddig tiszta öntudat kezd homályosulni; a beteg többnyire kínzó érzékcsalódásoknak van kitéve, s ezek tartalmának megfelelően viselkedik is; ha ugyanis megtámadottnak véli magát, vagy védekező állást foglal el vagy menekülni igyekszik, ha hozzátartozói hangját hallja, azokkal társalog stb. Ez a delirans phasis, s nem szenved kétséget, hogy ezen időben az agykéreg izgalma szerepel. Ezen időben, t. i. az 1. és 2. alatt az általános reflexingerlékenység jelentékenyen fokozott, mi az igen élénk ín- és bőrreflexek által is már elárulja magát. 3. A deliriumok után, tehát az öntudat zavara után a motilitás bántalma lép előtérbe: a betegek járásukban ügyetlenek, gyakran el-elbotlanak, s végül a végtagok a test súlyát nem bírván, összerogynak és tehetetlenül a földön hevernek. A paraplegia lumbalis képe van ilyenkor előttünk, s nagyon természetes, hogy a bénulás ezen alakja e jelenség gerinczagyi természetét árulja el. A deliriumok szakában az eddig fokozott ingerlékenység már csökken, míg végre az ezután következő 4-dik szakaszban teljesen megszűnik. 4. Legvégül igen bő nyáladzás és gyakori hányás kíséretében kitörnek a görcsös tünetek, mi mellett az eszmélet teljesen elborul. A betegek vizeletüket maguk alá bocsátják, olykor Cheyne-Stokes-féle