Orvosi Hetilap, 1889. november (33. évfolyam, 44-47. szám)
1889-11-03 / 44. szám
Szerkesztőség : A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. egyetemi tanárok. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker., Sebestyén-tér 8. sz. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerészhallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamátiók a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Harminczharmadik évfolyam. 44. szám. Budapest, 1889. november 3-ORVOSI HETILAP. Négyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1/a—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „ Közegészségügyes Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1 — 2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA Kiadótulajdonos : ANTAL GÉZA. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Schaffer Károly tr. Közlemény a budapesti egyetem elmekór- és gyógytani intézetéből. A chloralamid álomhozó hatásáról. — Buday Kálmán tr. Közlemény a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem kórboncztani intézetéből. Aktinomycosis abdominalis egy esete. — Szabó Dénes tr. Közlemény Kézmárszky Tivadar tr. egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. A szülészeti autoinfectio kérdése. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti hír. orvosegyesület. 1. Navratics Imre tr. Agysértés egy esete. 2. Benczúr Dénes tr. A thermopalpatorius vizsgálati módszer. 3. Feleki Hugó tr. Adat a hólyagkőképződésnek módjaihoz. 4. Dollinger Gyula tr. Psoitis acuta infectiosa. 5. Csapolt István tr. Sarcophaga-nya az emberi fülben. 6. Szontagh Felix tr. Kritikai megjegyzések a gyermekkori gyomor- és bélbántalmak gyógykezelésének mai állásához. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Les plantes medicinales indigénes et exotiques, leurs usages thérapeutiques, pharmaceutiques et industriels par Dujaidin-Beaumetz et E. Egasse. — Huszonöt év Markusfalva életéből. Elbeszélés a magyar nép számára. Irta Lendvay Benő tr. — A beteg baba, gondos anyák számára írta Faragó Gyula tr. — Berichte der k. k. Krankenanstalt Rudolph-Stiftung in Wien vom Jahre 1888. — IT. Lapszemle. Kórtan. Szarvasok közt fellépett veszettség-járvány. — Belgyógyászat. Idegkórtan. Automatikus ambulatorius epilepsia. —A házinyúl mellékveséinek kiirtása által előállott elváltozásokról.—■ Szülészet és nőgyógyászat. Elektromosság a nőgyógyászatban. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra — TÁRCZA. A két magyar tudomány-egyetem és a leczkepénz-rendszer változtatás. — Szenes Zsigmoms tr. Fülészi útitárczák. II. Wertner Mór tr. Árpádkori orvosi adatok. — Heti szemle. Figyelmeztetés a nápolyi zoológiai állomásra. — Az országos közegészségi egyesület. — Belügyministeri rendelet az orvostörvényszéki és orvosrendőri bonczolatok tárgyában. — — Vegyesek. — Boríték. Pályázatok. — Hirdetések. Melléklet. A „Szemészet“ 5. száma. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti egyetem elmekór- és gyógytani intézetéből. A chloralamid álomhozó hatásáról. Irta Schaffer Károly Jr. tanársegéd. Hypnotikus szereink e legfiatalabbjáról a közleményeknek máris egész sorozata jelent meg, amelyek vagy e szernek bizonyos somatikus bajok kíséretében fellépett álmatlanság vagy az elmebetegségek folyamán jelentkező agrypnia, illetve nyugtalanság elleni hatásáról értekeznek. Jelen sorok ama kísérletekről szólnak, melyeket a megfigyelő osztály beteganyagán volt alkalmam végrehajthatni; észleleteim csaknem kizárólag elmebetegekre vonatkoznak, míg az agy functionális betegségei mint hysteria és hysteroepilepsia e kísérletek sorában csak mellékesen vetettek figyelembe. A chloralamid színtelen, apró kristályokat képez, melyeknek kissé keserű ízük van, de utóíz nélküliek. Oldódnak vízben 1:9 arányban, mások szerint 1:15 arányban; továbbá másfél rész 96°/C-os alkoholban, borban, ajakban. Chemiai összetételére nézve a chloralanhydrid és formamidnak összetételi terméke, melynek képlete: CC13CHC^jjqjjq A jegeczek meleg vízben könnyebben oldódnak, mint hidegben, ha azonban 60 fokon túl történik a melegítés, úgy a szer alkotóira szétbomlik, 115°-nál megolvadnak. A chloralamid oldatai híg savak által nem bántatnak, míg lúgos és szénsavas alkaliák által szétbontatnak. A különböző szerzők által eddig tett kísérletek és az azokból levont tapasztalatok röviden a következők: megegyezőleg constatáltatott, hogy a chloralamidnak az érlökés szaporaságára, a hőmérsékre, diuresisre és légzésre modificáló befolyása nincs. Megoszlók a vélemények a chloralamidnak az emésztésre gyakorolt behatására nézve, mert míg Alti azt állítja, hogy a gyomor működése e szer által nem lassíttatik, addig Halász kísérletei alapján kimondotta: „dass die Verdauung nach Einnahme von Chloralamid nicht unwesentlich verzögert wird“. Ralowe’ sohasem tapasztalta e szernek az emésztésre való káros befolyását. Az edényrendszerre gyakorolt behatást illetőleg e szerző végleges eredményre nem jutott. Szerinte a chloralamidnak eddigi kísérletei alapján zavaró mellékhatásai nincsenek, míg Ali és Halász megegyezőleg azt tapasztalták, hogy szédülés, fejfájás, bágyadtság, itt-ott hányási inger, émelygés a kellemetlen, körülbelül 1 órával a bevétel után jelent- tkező mellékhatások. Ali szerint e hatások 3 óra múlva tetőpontjukat érték el, mi mellett az érlökés szaporaságának csekély növekedése is jelentkezett. Mi az elmebetegségek folyamán mutatkozó álmatlanság, illetve nyugtalanság elleni hatását illeti, úgy Rabow tapasztalatai szerint dühöngőknél, avagy nagyon izgatott betegeknél 3—4 gm.-os adagokban teljesen hatástalan, míg alkohollal való visszaélés miatti, hysteriás, neurasthelliás álmatlanság eseteiben bevált. Alt kedvező megnyugtató hatást ért el gyakrab- ban kiszolgáltatott kisebb napi adagok által (1—2 gm.); így a delirium tremens, izgatott hypochondriás elmezavar és heveny zavarodottság egy-egy esetében, sőt epilepsiás dühöngés egy 1 Béri. kiin. Wochensehr. 1889. 3G. sz. 2 Wiener med. Wochensehr. 1889. 30. sz. 3 Erlenmayer-féle Centralblatt. 1889. 15. sz.