Orvosi Hetilap, 1890. április (34. évfolyam, 14-17. szám)

1890-04-06 / 14. szám

Harmincznegyedik évfolyam, 14. szám. Budapest, 1890. április 6. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: IV. ker., Calvin-tér 4. sz. a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBÜVÁRLAT KÖZLÖNYE. Kiadóhivatal: IV. ker., Calvin-tér 4. sz. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ HŐGYES ENDRE egyetemi tanár. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Orvos- és gyógy­szerész-hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden hé­ten vasárnap 1­/2—2 íven. Mel­lékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Tör­vényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Schwimmer Ernő d­r. Az influenza és a bőrbántalmak. — Genersich Gusztáv dr. Közlemény Purjesz Zsigmond egyetemi tanár belgyógyászati korodájából. Adatok a chloralamid altató hatásához. — Bókai János dr. Gyermekkórházi casuistika: Grósz Gyula dr. Scleroderma 6 éves leánykánál. — Gonda Mór dr. Általános diphtheritis egy ritka esete. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvosegyesület XI. rendes ülése 1890. márczius 29-dikén. 1. Böde Gyula d­r. Csecsnyujtvány megnyitásának esete. 2. Bársony János dr. a) Inversio uteri esete és b) Prolapsus uteri esete. 3. Verebélyi László dr. Gátzúzódás esete. 4. Velits Dezső dr. a) Cholecystotomia és b) Ephcystotomia esetei. 5. Meisels Vilmos dr. Prolapsus recti esete. 6. Schranz Viktor dr. előadása: Adatok a peritonitis tuberculosa miliaris chronica tanához. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Anleitung zur antiseptischen Wundbehandlung nach der an Prof. Billroth’s Klinik gebräuchlichen Methode von Dr. Victor R. v. Hacker, Docent f. Chirurgie. — Die Zuckerbildung im Thierkörper, ihr Umfang und ihre Bedeutung von Prof. Dr. I. Seegen in Wien. — II. Lapszemle. Belgyógyászat. Osteo-arthropathie hypertrophiante pneumique. — Kórtan. A csecsemők gümőkórjáról. — Szülészet és nőgyógyászat. Állatkísérletek az anya vérzésének befolyásáról a magzat életére. — A fogó segélyével történt szülésekről a dresdai kir. nőgyógyászati kórodán. — Fülgyógyászat. Orrkő egy esete. — Nyálkakő a ductus Wartonianusban. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra: 1. Módszer az epe kimutatására a vizeletben. 2. Szer az asthma ellen. 3. Koponyaűrbeli vérzések veszedelmessége. 4.­­Fagy­daganatok és repedezett kezek gyógyítása. 5. Pruritus universalis idiopathica gyógyítása. 6. Herpes genitalis gyógyítása. — TÁRCZA. Elnöki megnyitó beszéd, tartotta Markusovszky Lajos dr., a magyar orvosi könyvkiadó-társulat 189°. márczius 28-diki közgyűlésén. — Tanárky Árpád dr. Úti vázlatok a német- és francziaországi sebészeti karodákról. — Heti szemle. A magyar orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlése 1890. márczius 28-dikán. —• Az orvosi kamarák kérdésének sorsa. A pozsonyi orvosi kör és az aradi orvosok értekezletének nyilatkozatai. — Vegyesek. — Boríték: Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ 1890. április-juniusi folyamára.­­• Pályázatok. — Hirdetések. Melléklet. Koritniczai gyógyfürdő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Az influenza és a­ bőrbántalmak. Irta Schwimmer Ernő egyetemi tanár. A nem régen elmúlt és egész Európában dühöngött influenza-járvány nagy mértékben foglalkoztatta az orvosok figyelmét. A tudomány hívei a járvány jellegét az egyes orszá­gokban felismervén, annak okát kifürkészni és egyes tüne­ményeit a tudomány mai állásának megfelelőleg értelmezni igyekeztek. Annyit konstatálhatunk, hogy, bár a járvány változatosan lépett fel és ez okból a megkísértett beosztások igen eltérők, a főbb vonásokban majdnem mindenütt azonos képet mutatott. A Páriában, Bécsben, Berlinben megejtett bacteriologikus vizs­gálatok kimutatták, hogy mindenütt a tüdőlobnál már rég­óta ismert pneumococcus szerepelt. Különös figyelmet érdemel Weichselbaumi megjegyzése, mely szerint „sajátságos, hogy a tüdőlob coccusa (Pneumoniococcus) a legkülönbözőbb szer­vekbe fészkelődhetik és ott különféle folyamatokat hozhat létre; a coccus nemcsak a tüdőláb oka lehet, hanem bizonyos körül­mények közt az agyba és burkaiba, szívbe, méhbe és savós hártyákba stb. eljuthat, mindenütt lábos folyamatokat idézve elő­. Hasonló nézetet vall Bouchardr­a, bár az influenzás bete­geknél háromféle kórnemző coccust (microbe pathogene) talált, úgy mint a staphylococcus pyogenes aureust, a strepto­­coccust és a pneumococcust, mindazonáltal csak a legutóbbit tartja az influenza okozójának. „J’ai trouvé le pneumocoque agent pathogene d’un grand nombre de pneumonies vulgaires, mais qui peut produire aussi les pleurésies, les arthrites, les menin­gites, les otites.“ Más búvárok, mint Bibbert, Jolles, Finkler a kórt nemző coccusra nézve mind egy nézeten vannak; ész­leleteiket tehát e helyen felemlíteni felesleges volna. 1 Wiener med. Wochenschr. 1890. Nr. G. 2 Seniíűne inédie.ale, 1890. Nr. Y. Ha most az influenzával járó szövődményes bántalmak közül különösen a bőr kóros elváltozásait — melyek a jár­vány alatt mint hozzátartozó melléktünemények észleltettek — vesszük szemü­gyre, bakteriologikus szempontból egyes coccu­­sokat tarthatunk talán a bőrbajok okozójául. Valószínűnek látszik, hogy az influenzánál észlelt fél­­piros és orbánczos bántalmak okozója egy különös coccus-faj, t. i. a streptococcus, mely különben is az orbáncznál és a hólyagcsás bántalmaznál rendesen találtatik. Továbbá lehet­séges, hogy az influenzánál többféle kórt nemző bacterium működik közre, melyek megfelelnek a különböző állapotok­nak, úgy mint a belső zavarokat létrehozó pneumococcus és a bőrelváltozásokat előidéző streptococcus. Bouchard felemlíti, hogy az influenzás betegeknél fel­lépett herpes labiálisnál a streptococcus pyogenes aureust találta, mely házi nyulakba oltva nagy kiterjedésű és genye­­déssel járó bőrlábot okozott, valamint ugyanazon betegeknél a tüdőláb diplococcusát más szervekben kimutatta. Ha azonban a bakteriologikus leletektől eltekintünk, akkor a bőrbántalmak keletkezésére nézve egy másik s talán nem kevésbé jogosult feltevést is felemlíthetünk, mely szerint a bőrön előfordult változások a belső bántalmak reflex tüneményei gyanánt tekint­hetők. Mielőtt e kérdés eldöntését koc­káztatnók, legyen szabad azon szövődményeket tekintetbe vennünk, melyek a bőrön az influenza alatt vagy annak lefolyása után észleltettek A figyel­müket e pontra is kiterjesztő orvosok száma igen kicsiny ; lehetséges, hogy e szövődmények nem mindenütt vagy nem gyakran jelentkeztek, de lehetséges az is, hogy a bőr kóros elváltozásaira nem figyeltek eléggé, mivel a ketegek gyakran csak a bántalom későbbi stádiumaiban, a komolyabb tünetek megszűnése után jöttek létre. Szt.­Pétervárott, az influenza első európai fellépő helyén, kiterjedt felpires bántalmakat észleltek. Soholow dr., egy ottani járványkórház főorvosa, azt találta, hogy a belteges tünemények több ízben, de az influenza-betegek nagy számai-

Next