Orvosi Hetilap, 1890. október (34. évfolyam, 40-43. szám)
1890-10-05 / 40. szám
Harmincznegyedik évfolyam, 40. szám. Budapest, 1890. október 5. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: IV. ker., Calvin-tér 4. sz. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Kiadóhivatal: IV. ker., Calvin-tér 4. sz. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Orvos- és gyógyszerész-hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1/2—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ HŐGYES ENDRE egyetemi tanár. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Klein Mór dr. Közlemény Mann dr. szegedi szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. A méhrepedés gyógytanához két gyógyult eset kapcsán. — Buday Kálmán dr. Közlemény a budapesti m. k. tud. egyetem kórboncztani intézetéből. Adatok a metastatikus izületobtok fejlődésmódjához és a polyarthritis rheumatica kóroktanához. — Friedrich Vilmos dr. és Stricker Mór dr. Korányi Frigyes kir. tan. egyetemi I. belgyógyászati kórodájáról. A különböző hőmérsékü és mennyiségű bevett víz befolyása az ép és kóros szívre. — Temesváry Rezső dr. A villamosság alkalmazása a nőgyógyászatban. Az eljárás lényege és értéke. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Mihajlovits Miklós dr. A berlini X. nemzetközi congressus élettani szakosztályának ülései. — IRODALOM-SZEMLE. 1. Könyvismertetés. Augenheilkunde u. Ophthalmoscopie von Dr. Herrn. Schmidt-Rimpler. — Bericht über die Leistungen in der Ohrenheilkunde während der Jahre 1888 und 1889 von Dr. Louis Blau, Specialarzt für Ohrenkrankheiten in Berlin. — II. Lapszemle. Belgyógyászat. Az arsen gyógytani alkalmazásáról általában és különösen a srebrenicai (Bosznia) Guber-forrásról. — Sebészet. Adatok a gyomor sebészetéhez. — A prostatisme vesical tünetcsoportja. — Orr- és gégebajok. A gége intubatiója. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TÁRCZA. A vízaknai sóbányából f. év július 3-dikán előkerült 1849-diki honvédhullák bonczjegyzőkönyvei. — Schulek Vilmos egyetemi tnf. rectori székfoglalója. Egyetemi feladatok. — Heti szemle. A budapesti kir. orvosegyesület balneologiai bizottságának értekezlete. — Vegyesek. — Boríték : Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ október-deczemberi folyamára. — Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény Mann Jakab tr. szegedi szülészeti és nőgyógyászati korodájából. A méhrepedés gyógytanához két gyógyult eset kapcsán. Klein Mór dr. tanársegédtől. A szülés lefolyásában kifejlődő szövődményeknek egyik ritka, de legsúlyosabb alakját képezi a méh szöveteinek spontán vagy erőszakos (violens) folytonossági megszakítása, az ú. n. méhrepedés, mely tudvalevőleg két fokozatban észlelhető, mint áthatoló (ruptura completa), midőn a méh összes szöveteire terjedve a hasüreg megnyitásával jár és mint át nem hatoló (ruptura incompleta), midőn a méh hashártyaborítékát érintetlenül hagyja. A méhrepedés gyakoriságára nézve a gyűjtött statistikai adatok igen eltérők, így Bandi szerint 1183 szülésre, Franqué szerint 3225 szülésre esik egy méhrepedés, Braun K. 2353 szülés közül egy méhrepedést észlelt. A méhrepedés veszélyessége azokból a szomorú adatokból tűnik ki, melyek az anyák 83—95% halálozásában nyernek kifejezést. Nem tekintve a méhrepedés kórok- és kórtani mozzanatait, melyek Bandi korszakot alkotó munkájában oly kitűnő és alapos méltatást nyertek és eltekintve a fenyegető vagy már bekövetkezett méhrepedés felismerésére vezető tünetektől, melyek rendszerint annyira kiválnak és oly jellegzetes kórképet tárnak elénk, hogy kevésbé gyakorlott szem figyelmét sem kerülhetik ki: ezúttal csak a méhrepedés gyógytanához óhajtok újabb adatokat szolgáltatni két eset kapcsán, melyeket gyors egymásutánban volt alkalmam észlelhetni a szegedi m. kir. szülészeti és nőgyógyászati kórodán, hol a szülési rendellenességek részint a sűrűn jelentkező idő előtti szülések által, részint az elhanyagolt szülési esetek beszállítása következtében a rendes szülések számához viszonyítva igen nagy százalékban vannak képviselve. Amint a méhrepedések számát bizonyára kedvező irányban befolyásolják a repedés fenyegetésének ismertető jelei, melyek a szülést idejekorán a prophylactikus kezelésre, a repedés megakadályozására szólítják fel a szülésnek mesterséges és elsősorban az anya érdekében kíméletes befejezése által, úgy a tényleg már bekövetkezett méhrepedésnek oly annyira kedvezőtlen prognosisát bizonyosan képes javítani a czélszerű gyógyeljárás, mely a szülés kíméletes befejezése után a gyermekágyban fejlődő és legtöbb áldozatot követelő lobos folyamat elhárítására van irányozva és mely abban áll, hogy a lobos folyamat megakadályozása vagy korlátozása czéljából az álhasra jégtömlő helyeztetik és az esetleg fertőző váladék levezetésére drain (jodoform-gaze, vagy gummicső) alkalmaztatik. E gyógyeljárás, mint ismeretes, mintegy 10 év előtt a berlini iskolából (Schröder-Frommel) indult ki és az általa elért kedvező eredmények gyorsan érték egymást, anélkül azonban, hogy az eljárás a gyakorlatban egyszerűségének és értékének megfelelő méltatásban részesülne. Az ezen elvek értelmében kezelt két eset, melynek a repedés sikeres gyógykezelése mellett több a leírásban kitüntetett mozzanat kölcsönöz kiváló és közlésre méltó érdeket, rövid vázlatban következő: I. 1889—90. 71. szám. M. A., 25 éves, napszámos neje, III. Para f. évi márczius hó 16-dikán hajnali 3 óra 45 perczkor, a Szegedtől mintegy órányira fekvő Algyő községből hozatott az intézetbe, miután már nála egy nappal előbb a magzatvíz elfolyt, a következő jelen állapottal: Az alacsony termetű középszerűen táplált nő arcra collabált, rajta mérsékelt cyanosis, légzés gyors, érvelés kicsiny, szapora, 124 egy perez alatt, könnyen elnyomható, hányinger, hányás, az egész alhasban élénk érzékenység és nagyfokú meteorismus van jelen; méhösszehúzódás teljesen hiányzik. Külső vizsgálatnál a szeméremizület felett kissé balra, mintegy emberfejnagyságú, kemény, golyóalakú daganat, nyilván a méh, melynek felső határa, a méhfenék mintegy két ujjnyira a köldök alá terjed ; a has jobb oldalán közvetlenül a hasfalak alatt a magzat apró részei és törzse tisztán tapinthatók. A magzat szívhangjai nem hallhatók. Belső vizsgálatnál a szeméremajkak duzzadtak, a megdagadt elkékült balkar előesve, a bal váll a medencze üregébe erősen beékelődve találtatott, a hónalj jobbra tekint, a lapocska hátra, a magzat nyaka elég könnyen érhető el. Diagnosis: Elhanyagolt harántfekvés, fej halra, hát hátra, ruptura utem a magzat törzsének és apró részeinek a hasüregbe való kilépésével. A diagnosis megállapítása után a követendő eljárás jelen esetben mi sem lehetett egyéb, mint a magzat lefejezése (decapitatio), mégpedig a lefejezési módok