Orvosi Hetilap, 1893. október (37. évfolyam, 40-44. szám)

1893-10-01 / 40. szám

Harmínczhetedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1893. október 1. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kísérletek a műszer-fertőtlenítés egyszerűsí­tésére, különösen fogászati műszereknél.­ Árkövy József egyet, t­r.-tól. Műszereink helyes és az ismert kivánalmaknak meg­felelő fertőtlenítése hosszabb idő óta gondot adott. Ily fertőt­lenítésnek szükségessége úgy a magángyakorlatban, különösen pedig a klinikán — a­hol nem mindig a legtisztább páciensek hosszú sora váltakozik a műtőszéken — már régebben mint megoldandó kérdés lépett előtérbe. Bármennyire is méltányoljuk Miller2 ide vágó vizsgála­tait, mégse lehet úgy az általa vizsgált, mint általában a mű­szerek fertőtlenítésére használatban lévő eljárások árnyoldalait elhallgatni; az eljárások vagy az agens, majd szaga által, majd a maró hatás, különösen az alkalmazás hosszantartása által és last not least körülményessége folytán többé-kevésbé imprak­­tikusak. Bizonyos nehézségek álltak tehát elő egy helyes, a követelményeknek megfelelő fertőtlenítési eljárás kieszelésében, mely egyúttal czélszerű és könnyű kivitelű lett legyen. Az eddig ismert fertőtlenítő szerek és készülékek (maró folyadé­kok, forró víz, forró levegő, sterilizátor stb.) a fogorvosi gya­korlatban alkalmatlanoknak bizonyulnak, a­mennyiben a nagy­számú műszerek folytonos változása és egymásutáni bevitele a készülékbe, vagy a fertőtlenítő oldatba és utólagos gondos megszárításuk vagy direct egy desinfecteurt igényel, vagy annyi időveszteséget, a­mennyit csak egy kezdő praxisa enged­het meg. Miller műszerek helyett fertőzött üvegdarabokat és sörétet használt; ezzel ellentétben én a műszereket tettem ki fertőzésnek olykép, a­mint az tényleg a gyakorlati alkalmazás mellett a patiens szájüregében történik. Egy oly eljárást volt c­élom találni, melylyel a sterilizá­lás két követelményét, a mechanikait és chemiait, együttesen lehessen végezni. A kísérletek tendentiája tehát volt: 1-szer a különös, időt rabló mechanikai tisztítást megtakarítani; 2 szer lehető­leg erősen ható ágensek alkalmazása mellett a reáhatás idő­tartamát a lehetőségig redukálni. Ha már most az alkalmatlan készülékeket stb. mellőzzük, úgy egy oly fertőtlenítő eljárást kellett megállapítani, mely a 1 A vizsgálatok a fogászati klinikán és laboratóriumban végez­tettek, a melyeknél Hattyasy L. dr. tanársegéd és Hollósy Ede gyakornok urak elismerésre méltó buzgalommal működtek közre. 2 Mikroorganismen der Mundhöhle. 1892. Leipzig, Georg Thieme. — Továbbá: C. Jung: „Zur Asepsis zahnärztl. Instr.“ „Verhandl. d. deut. odont. Ges. Bd. III. H. 4. — Warnehros: hasonló czím alatt, ugyanott. Bd. IV. Heft 3. gyakorlati kivihetőség előnyével bír vala. Ezen czélra egy üvegedényt szereztem bét (hossza 16, szélessége 10, magas­sága 11 cm.), benne durva homok, a­mely forró levegő­sterilizátorban 6 óra hoszant sötétbarna színöltésig sterillé tétetett. Ezen homokfürdőre a teljes átnedvesítésig a meg­felelő fertőtlenítő folyadék lett öntve. A különben nyitott üveg­edény fedelét, ha használva nem lesz, egy sterilizált (sublimat) lemezpapír vagy Üvegfedő képezi. Az üvegedény szélétől le­felé 2 cm.-nyire üresen marad. A műszerek akár fogó, olló, makfogó, scalpell, excavator vagy tükör, sonda, pincette, fúrók, a­mily mélyen csak szükséges, a homokba nyomatnak és 2—3-szor benne ide-oda vonogattatnak (éles műszerek, scalpell stb. csak hátoldalukon). A homok eltávolítja mechanice a műszerekre tapadó részecskéket, és ha azok félig szárazak lennének, a homok nedvessége által megpuhulnak. Szükség esetén hosszabb ideig hagyjuk a műszert a homokban; ha ki­­veszszük, úgy a reá tapadó homoktól lemosás által szabadítjuk meg és pedig vagy ugyanazon ágens oldatával, vagy egy más oldattal, a­mely egy középnagyságú praeparatumos üvegben áll (beköszörült dugóval) a homokfürdő mellett. Ez utóbbi helyett nagyszerű flanelldarabot is lehet venni, a­melynek szálain a homok visszamarad; ha a műszernek charrierje van, úgy erről a homokot fogkefe segélyével kell eltávolítani, ha esetleg a lemosás után még visszamaradtak nyomok. Ezen eljárást 1892. augusztus végétől kezdve alkalma­zom, és oly kielégítőnek találtam, hogy az egyetem fogászati klinikáján is bevezettem, még­pedig úgy, hogy minden műtő­szék egy ily kis fertőtlenítő készülékkel bír. Megjegyzendő, hogy az öblítő oldat egyúttal a műtevő ujjainak fertőtlenítésére is szolgál. Azt hiszem, hogy ezen homokfürdő legalább 1 hónapig nyugodt lélekkel használható mint sterilizáló készülék; ez idő után a homok újólag a forrólég-sterilizátorba vihető. Magán­helyen, hol ily készülék nincs, a czélnak megfelelően használ­ható egy konyhaedény, a­mely a homokkal együtt ennek megbarnulásáig vagy kem­enczetűz, vagy erős láng fölé vitetik. Ezen fertőtlenítési eljárás sikere indított arra, hogy azt a szaktársakkal közöljem, talán megfelel egyik vagy másik kívánalmainak. A homokfürdőnek, mint mechanikai tisztító eszköznek alkalmazásához, a hatóanyagoknak egy kis sora, mint chemiai fertőtlenítők párosítottak. Ez kiindulási pontját képezte ama vizsgálati sorozatnak, melyet bakteriológiai irányban végezni szükséges volt, és a­melyet itt röviden előadni szerencsém van.­ ­ Ezen üvegedények kívánatra — Weiss und Schwartz czégnél Bécs — vagy Garai műszerésznél Budapest megszerezhetők.

Next