Orvosi Hetilap, 1895. március (39. évfolyam, 9-13. szám)

1895-03-03 / 9. szám

Harm­inczkilenczedik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1895. márczius 3. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A Behring-féle savóval elért eredményeim.1 Bókas János dr., e­ gyet. rk. tanár, igazgató-főorvostól. Uraim ! Körülbelül három hónapja múlt annak, hogy ezen hely­ről a Behring-féle savóval tett gyógykisérleteimről először szóltam önök előtt.2 Előadásom alapját akkoron (1894. okt. 27.) 85 eset képezte. Mint méltóztatnak visszaemlékezni, előadásom végén pontosan körvonalaztam álláspontomat a gyógysorum­­kérdésben s kijelentettem, hogy „kísérleteimet még nem tartom befejezetteknek, mert 85 eset alapján, daczára kedvező ered­ményeimnek, végleges ítéletet a diphtheria-ellenes gyógyserum­­therapia értéke felett nem szabad mondanom. “ Ezóta a kisérletek szakadatlanul folytak a vezetésem alatt álló budapesti „ Stefán­ia “ gyermek­kórház diphtheria­­osztályán és pedig úgy, hogy 1894. szeptember hó 10-dikétől a mai napig minden egyes felvett diphtheriás beteg serum­­­kezelésnek vettetett alá. A kísérletek alól nem vontam ki még az ú. n. ..moribundi1 eseteket sem, mert nem akartam senki­től azon szemrehányást hallani, hogy ezen eseteknek kizárása által gyógyeredményeimet talán javítani igyekeztem. Hogy segédeim az eseteket a kórházi felvételnél egyáltalában nem válogatták, az alább részletezendő statistikámból kellőleg ki fog világlani. Ily módon kórházi észleleteim száma már 1895. január hó 1-sején 120-ra emelkedett s bár a mai napig 150-nél is több esettel rendelkezem, csak ezen 120 eset sorsáról fogok beszámolni, mert ezen 120 beteget teljesen végig észleltem, vagyis más szóval azon gyermekek, kiket ma mint gyógyul­­takat tüntetek fel, végleg fel is gyógyultak s esetleg fellépett utódaj (szívhüdés, post-diphtheriás hüdés, veselob) által később el nem pusztultak. Tapasztalataim mindezek szerint kibővültek annyira, hogy elérkezettnek vélem az időt arra, hogy újból beszámoljak Önöknek kísérleteimről. Tapasztalataim alapján különben némi­leg feljogosítva is érzem magamat arra, hogy a serum-therapia egyes vitás kérdéseihez hozzászólhassak s talán jelen elő­adásommal is hozzájárulhatok ahhoz, hogy ezen kérdések egyike másika tisztáztassék s a serumkezelésnek a berlini és bécsi debatte óta kétségtelenül kissé beborult láthatára megtisztuljon. & # % 120 esetemben kizárólag a höchsti gyárból directe nyert Behring-féle savóval kísérleteztem s bár azóta a Roux-féle savóval, valamint Aronson anyagával is behatóan dolgozom, alább közlendő kijelentéseimet természetesen csakis a höchsti gyári termékre vonatkoztathatom. Kísérleteim, miként már említem, a szeptember havától január haváig terjedő időszakra estek, tehát egy oly évszakban tétettek, mely éghajlatunk alatt, tudvalevőleg, a diphtheria le­folyására kedvezőnek alig mondható. Székes­fővárosunkban a diphtheriás megbetegedések száma a lefolyt 1894. évben, szemben 1891, 1892 és 1898-mal, jelen­tékenyen alászállott ugyan, de azért a diphtheria jellege vál­tozást nem igen szenvedett s kórházi anyagom a járvány alábbhagyása daczára is oly súlyos volt, mint egyébkor. Eseteim korbeli elosztódása a következő: 120 betegem közül tehát 69, azaz több mint fele az ese­teknek a 3-dik életévet nem haladta túl s a két ércen aluli élet­korra összesen 45 beteg esett. Minőség tekintetében anyagomat a következőkép osz­tályozhatom : tiszta torok-diphtheria volt...................................................41 eset diphther. fauc. et narium...................................................13 „ diphther. fauc. et conjunctiv. diphth............................. 1 „ diphther. fauc. cum vulvit. diphth.........................................2 „ nem operált stenotikus diphtheriás beteg .... 14 „ operált stenot. diphtheriás beteg.......................................49 „ Műtéti eseteink tehát az összes eseteknek 40%-át tették ki, vagyis beteganyagunk tökéletesen megfelelt azon beteg­anyagnak, melynek sorsáról Roux számolt be a budapesti nemzetközi közegészségügyi congressuson. Súlyosság tekinteté­ben osztályozva eseteinket, a legenyhébb számítás mellett, is körülbelül 60%-át betegeinknek jelezhetjük súlyos s jobbára igen súlyos megbetegedésnek (a és b ábrák). 120 betegünknél összesen körülbelül 240,000 sórumegy­­séget használtunk fel, egy betegünkre tehát átlag 2000 egység­­jutott. Az elhasznált egységek maximuma 4200 volt (2 eset, egyik eset felgyógyult), a minimuma pedig 600 egység (25 eset). Összes eseteink közül elhalt 31, vagyis a halálozás 251/2%-ot tett ki. Nem operált diphtheriás eseteink között 14% volt a mortalitás, operált (intubált) betegeink között pedig 43% (c ábra). Hogy a kísérleti időszakunk alatt nyert eredményeket az előző évek hasonló szakában elért eredményekkel össze­hasonlíthassuk, 1891., 1892. és 1893. szeptember—deczember haváról összeállítottam diphtheriás anyagomat s a nyert ada- 77 8 1e 1 ...2 9 77 . . . . 1 10 77 . . . . 1 11 77 . . . . 2 12 77 . . . . 1 — 1 év..................................1 eset + 1 . ... 222 77 . ... 223 . ... 244 77 . ... 185 77 . . . . 136 77 . . . . 6­ 1 Előadatott a magy. kir. orvosegyesület 1895. február 9-dikén tartott rendes ülésén.­­ Orvosi Hetilap 1894. 43. sz.

Next