Orvosi Hetilap, 1897. október (41. évfolyam, 40-44. szám)

1897-10-03 / 40. szám

Negyvenegyedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1897. október­ 3. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos di­ 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐG­YES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Az intubatio alkalmazása a gyermekgyakorlatban, a diphtherián kívü­l. Közli: Bók­ay János dr., egyet. rk. tanár, a budapesti „Stefánia“­­gyermekkórház igazgatója.­ Uraim! Az O'Dwyer eljárás, mely d­iphtheritis laryngisnál tizen­két év után ma már majdnem mindenhol általánosan használt eljárás, mint irodalmi adatok mutatják, egyéb szenetikus meg­betegedéseknél is mindinkább tért hódít magának. Jelen előadásom czéla, saját észleleteim alapján, az intu­batio egyes javaslatainak lehető megvilágosítása. 1. Az intubatio alkalmazása luetikus szűkületeknél, nem luetikus heges stricturáknál s laryng. subglott. chron. hyper­­trophicánál. O'Dwyer 1885. deczember havában kezelte az első idillt larynx-stenosist intubatióval.­ A beteg 40 éves tertiaer lues­­ben szenvedő nő volt, kinél a stenosis lassan, két év alatt fejlődött ki. Ekkor szerkesztette O'Dwyer a felnőttek számára szolgáló tubus-sorozatot. Szerző ezen esetben előszőre csak a legnagyobb gyermekkori tubust vezethette keresztül a szűkü­leten, néhány nap után azonban már fokozatosan nagyobb és nagyobb tubust alkalmazhatott s 15 havi következetes kezelés után a heg végre elvesztette szűkületre való hajlamát s a beteg felgyógyult. O’Dwyer ily módon maga kiterjesztette az intubatiót az idült stenosisok kezelésére is kezdettől fogva s oly ered­ményeket látott intubatióval idü­lt keletkezésű szűkületeknél, hogy már 1887-ben az alábbi önérzetes nyilatkozatot tehette: ..Had intubation of the larynx proved a complete failure in the treatment of croup, I should still feel amply repaid for the time and expense consumed in developing it, for I believe it offers the most practical and rational method yet devised for the dilatation of chronic stricture of the glottis.“ George M. Lefferts 1890-ben aránylag nagyobb számú esetei alapján már részletesen kifejti az intubatio hasznát a syphilis okozta különböző természetű szűkületeknél, A szerző ezen nagy értékű közlése óta mind nagyobbszámú esetközlés (Simpson, Waldo, Cheatham, John O'Roe, Massed, Rosenberg) demonstrálja az O'Dwyer- elj­árás alkalmazhatóságát a luetikus stricturáknál. A nem luetikus heges stricturáknak intubatióval való kezelésével O’Dwyer-en kívül Dillon Brown, Metzeroff, Chol­­meley, Ranke, Rosenberg, Schmieg­elo­ff, Guyer, Hartlvig, Chiari foglalkoztak s az általuk elért eredmények csak megerősítik O'Dwyer fent idézett kijelentését. Laryngitis subglottica chron.­hypertrophicánál az intu­batio alkalmazását Ranke, Chiari­s Rosenberg ajánlották. t. barátom Baumgarten dr. kórházi gégészünk, intézetünk anya-1 Előadatott a moszkvai nemzetközi orvoscongressus gyermek­­gyógyászati szakosztályában. - N. V. Med. Journal, 1888. 3 Intubation of the larynx in acute and chronic syphilitic stenosis. Medical Record, Oct. 4. 1890. Mából 1893-ban szintén közölt egy idevágó esetet, s ezen észlelet is kétségtelenül mutatja az O' Dwyer-Apaods fölényét, adott eset­ben, a megszokott kezelési módok, így a Schrötter-féle el­járás felett.­ Saját ide vonatkozó eseteink a következők: 1. Heges gége­str­ictura esete. K. Margit, 20a éves leányka, 1894. november 30-dikán torok- és gégediphtheritis tüneteivel megbetegszik, minek folytán a gyermeknél serumkezelés és intubatio vétetik alkalmazásba. A kis betegnél a diph­theria kedvező lefolyást vesz, a tubus végleges eltávolítása azonban dec­ember végéig sem sikerül a gégében fejlődött fekélyződés folytán (a tubus a gégében összesen körülbelül 400 óráig feküdt). A gyermek, ki vidéken kezeltetett, dec­ember 29-dikén felhozatik a kórházba, a másodlagos légcsőmetszés végett. A műtét sima lefolyású, canule-lel a beteg jól légzik. Január 16-dikán morbilli fejlődik, melyet csakhamar súlyos hurutos tüdőláb követ. Canule változtatásoknál a trachealis sebet befogva, a gyermek úgyszólván rögtön cyanotikus lesz. Február 17-dikén, tehát 50 nappal a légcsőmetszés után, intubatio kísértetik meg, de sikertelenül, mert a legkisebb tubus is csupán a hangszalagokig volt tolható, hol megakadva, a tubus a légcsőbe be nem vezethető. A gégé­nek heges elzáródását sondával való vizsgálat is bizonyítja ; a trachealis nyíláson sondával felfelé haladva 1­/2 cm.-nyire érezhető a gége lumenét elzáró heges diaphragma. Miután a gyermek a nyári hónapokat üdülés czéljából falun töltötte, október 31-dikén laryngoussio végeztetett, a Trendelenburg-foe tampon-canule előzetes bevitele mellett; a gyűrtr­­porcz magasságában levő hártyás-heges diaphragma átmetszetett. Műtét után a Collin-féle 1. sz. rövid tubus vezettetett a gégébe. Deczember 1-jén a Trendelenburg-csamra eltávolíttatik s helyébe ablakos kautschuk­­canule helyeztetik. 22-dikéig a Collín-tubus állandóan a gégében van , bedugott ablakos canule-lel a lélegzés tubus-szal, sőt a nélkül is rövid időre nyugodt. Miután étkezésnél a folyékony táplálék a canule-ön át kifolyik, a gyermeknél minden táplálás előtt extubatiót végzünk. November 22-dikén a gyermek korának megfelelő 2. sz. rendes O’Dwyer-tubus helyeztetik a gégébe s a canule eltávolíttatik. Másnap a beteg a tubust kiköhögi s két óráig tubus nélkül is teljesen nyugodtan lélegzik, ekkor azonban hirtelen asphyctikus lesz, úgy hogy a canule gyors visszahelye­zése daczára, ha óránál tovább tartó mesterséges légzéssel volt csak ismét eszméletre hozható. November 25-dikén a 3. sz. O’Dwyer-tubus alkalmaztatik s deczember 1-jétől naponként csak az éj idejére intubál­­tatik, míg nappal 8 — 12 órát légzik tubus nélkül tűrhetően. A tracheo­­tomia helyén kis sipoly-nyílás látható, mely daczára az ismételt tapisolásnak és Paquelin-égetésnek nem záródik. Deczember 9-dikén a 4. sz. tubust alkalmazzuk. 12-dikétől 21-dikéig a gyermek tubus nélkül is nyugodtan lélegzik ; a 21-dikén megejtett intubatio alkalmával a tubus a hangszalagok alatt megakad s csak erősebb nyomás mellett tolható be a légcsőbe. Deczember 19-dikén egy évi teljes hangtalanság után a gyermek tiszta, de kissé mély hangon beszélni kezd. Január 18-dikáig napokon keresztül tubus nélkül van, s csak időnként intubáltatik 1—2 napra. Miután a sipoly nem akar záródni, a fistula heges széleinek ki­­metszése után karlsbadi tűkkel és nyolczas varratokkal a sebszélek egyesíttették, mire a fistula gyógyul. Márczius 17-dikéig 2—3 napi intubált állapot után 1—5 napig is tubus nélkül van; 17-dikétől 10—12 napig nyugodtan lélegzik tubus nélkül. Augusztus 4-dikén a gyermek végleg extubálható s szeptember 23-dikán, több mint fél évi fáradságos kezelés után a leányka gyógyultan bocsáttatik haza, teljesen szabad lég­zéssel, igen jó erőbeli állapotban s kitűnő közérzet mellett. A gyermek azóta állandóan jól van, emotióknál a légzés még olykor kissé hangos, de csak rövid időre. Hang tiszta, feltűnően mély. 2. Heges gége-strictura esete. P. Károly, 2 éves gyermek, felvétetett a kórházba 1892. november 22-dikén diphtheritis laryngis-szel, mely miatt nála intubatio végez­tetett. Intubatio-kezelés alatt decubitus fejlődik a gégében, minek folytán deczember 12-dikén másodlagos gégemetszést eszközöltem nála. A légcsőmetszés után hurutos tüdőlob fejlődik, mely idő alatt a gyer­meknél oly erőhanyatlás volt, hogy a decanulement nem lett volna ! Arch f. Kinderh. Bd. XV.

Next