Orvosi Hetilap, 1898. május (42. évfolyam, 18-22. szám)

1898-05-01 / 18. szám

Negyvenkettedik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1898. május 1. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Fauser Árpád : Közlemény a budapesti Irgalmasrend-kórház belorvosi osztályáról. Az euchininról. 210. 1. Marschalkó Tamás : A plasmasejt-vitához 211. 1. Kollarits Jenő : Közlemény a budapesti kir. magyar tud. egyetem II. belklinikájáról (Kétly Károly tanár.) A Basedow-kórról. 213. 1. Weisz Miksa : Apróbbb klinikai, kórházi és magángyakorlati tapasztalatok. Vérnyomás a menstruatio alatt. 214. 1. Tárcza. Fanzler Lajos: Thurzófüredről — Japánba! 215. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Dr. Julius Pacsel: Einführung in die Geschichte der Medizin. 216 1. Hetiszemle és vegyesek. Nyilatkozat. — A IX. nemzetközi hygieniai és demographiai congressus. — A főváros egészsége. — Kitüntetés. — Kinevezés. — A homöopathia tanszéke Bajorországban. — Elhunytak. — Erényi Jenő dr. —■ Mangold Henrik dr. — Szt. Lukács-fürdő. — Jierczel dr. 217.1. — Pályázatok. — Hirdetések. Melléklet: Szliács-fürdő prospectusa TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a budapesti Irgalmasrend-kórház belorvosi osztályáról. Az euchininról. Közli: Fauser Árpád dr. rendelő főorvos. Az euchinint 1896-ban a Zimmer és Társa frankfurti cianingyára állította elő chlorszénsavas aetlidnek chininre való íratásából. Az euchinin — a chinin szénsavas aethylaethere finom tfialakú jegeczeket képez, 91 °-nál olvad, vízben nehezen, alkohol, aether és chloroformban jól oldható. Lúgos kémhatású. OCH Vegyületi képlete: j| ^ g Sósavas sója jól, a kénsavas nehezen, a csersavas nagyon nehezen oldható. Kénsavas és sósavas oldata kékesen fluoreskál. Adja a thalbeochininreactiót. Majdnem teljesen íztelen, csak ha hosszabb ideig tartjuk szájunkban, érzünk gyenge, pár percz alatt elmúló kesernyés ízt. A chinin annyira kellemetlen mellékhatását, melyet a chininmámor neve alatt szoktunk összefoglalni, úgy mint fejfájást, kábultságot, fülzúgást, étvágytalanságot, emésztési zavarokat nem okoz. Legfeljebb csekélyfokú fülzúgást, mely azonban rendesen az első két adat után megszűnik. Adható felnőtteknek ostyában vagy a nélkül, gyermekeknek tejben, cacaoban. A betegek igen jól tűrik, hosszú időn át alkalmazható, cumulativ hatása nincs. Sói közül a sósavas vízben jól oldódik, de nagyon keserű, a csersavas teljesen íznélküli. Noorden, aki először tanulmányozta hatását, azt találta, hogy 1-0 chininnek 1'6—20 euchinin felel meg. Lázas betegeknek 1 '0 20 0 grammot adott naponkint; a lázas hőmérsék phthisis 14 esetében napok múlva csökkent, utóbb el is maradt. Tussis convulsiva 15 esetében 12 feltűnő gyorsan javult. Supraorbitalis neuralgia egy esetében, mely minden más szereléssel daczolt és csak chinin 0 6 grammjára szűnt meg egy óra múlva a roham, l'O euchininre volt szükség ugyanazon hatás elérésére. Kellemetlen mellékhatást nem észlelt, betegei az euchinint mind igen jól tűrték, legfeljebb múló fülzúgást okozott pár esetben. Overlachi , pneumonia, pleuritis, tüdővész, influenza, typhus és erysipelasban szenvedő betegeken alkalmazta igen jó eredménynyel. Chloroanaemiás betegeknek heteken át pro die 0 15—0 20 grammot adott és a haemoglobin-tartalom nagyobbodását, valamint a vörös vérsejtek szaporodását észlelte. Azt tapasztalta, hogy a chininhez hasonló hatást lehet elérni az euchinin ugyanolyan nagy dosisával. Csak néha észlelt fülzúgást és igen becses szernek tartja különösen olyan esetekben, hol a chinin bármely okból nem alkalmazható, pl. olyan betegeken, kik a chinin ellen idiosynkrasiával viseltetnek. Golinert különféle lázas betegségben szenvedő betegeknél alkalmazta, L5—20 adatokban. Hatása fényesen bevált, a chinin értékes pótlószerének tartja. Fridrich Alajost is alkalmazta az euchinint két maláriás betegén. Egy órai időközökben adott 30 grammot a roham előtt 9 órával. Másnap ezen dosist megismételte. Mindkét beteg meggyógyult. Daczára ezen kissé nagy dosisnak, kellemetlen mellékhatását nem észlelte, még fülzúgást sem. A német szerzők az euchinin maláriaellenes hatását, ezen orvosságnak úgyszólván tűzpróbáját, nem határozhatták meg, mert ilyen betegek nem állottak rendelkezésükre. Az elmúlt év nyarán a Duna nagy áradása után az árterületeken, különösen Ó Budán és Újpesten hosszú időn át fenmaradó mocsarak kedveztek a malária keletkezésének és terjedésének. Azonkívül kórházunk szerződéses viszonyban áll a Duna Gőzhajózás Társaság betegpénztárával, amely társaságnak az alsó Dunát járó hajosai közül nem egy kerül ezen betegséggel kórházunkba, így pár hónap lefolyása alatt 12 maláriában szenvedő beteget volt alkalmam észlelni és rajtuk az euchinin gyógyító hatását megfigyelni. A betegek kórtörténetének kivonatát a következőkben közlöm: 1. H. J., 20 éves szappanos, 1. külső-soroksári út. Felvétetett 1897. junius 28. Két hét óta naponkint kirázza a hideg. Léptompulat a 7. bordánál kezdődik, lép kitapintható. Vérben félholdalakú malariaplasmodiuraok. 28., 29. és 30-dikán d. u. 4 órakor hő 39°. 30-dikán a paroxismus alatt 125 gm. euchinint kap. A következő napokon jól érzi magát, a roham nem ismétlődik ; julius 6-dikán gyógyulva távozik, miután ismét kapott 125 gm. euchinint. 2. Cs. J., 18 éves napszámos, átutazó. Felvétetett 1897. május 3. Egy hét óta harmadnaponkint kirázza a hideg, utána forróság, majd bő izzadás. Lépnagyobbodás kopogtatás és tapintás által kimutatható. Május 4-dikén reggel öt órakor kirázza a hideg, 8 órakor 40°, május 5-dikéről 6-dikára, valamint 7-dikéről 8 dikára és 9-dikéről 10-dikére virradó éjjel 12 órakor 125 gm.euchinint kap két adatban negyedórát időközben anélkül, hogy a rohamok ismétlődnének. 10-dikén gyógyulva távozik. 1 Alig. Med. Central-Zeitung 1897. Nr. 19. 2 Fridrich Alajos: Az euchinin malariaellenes hatásáról. Orvosi Hetilap 1898. 1. sz. 1 Carl von Noorden : Über Euchinin. Centralblatt f. innere Med. Nr. 48. 1896. 2 Deutsche Medizinal-Zeitung. 1897. Nr. 15.