Orvosi Hetilap, 1899. február (43. évfolyam, 6-9. szám)

1899-02-05 / 6. szám

Negyvenharmadik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1899. febuár 5. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Hasenfeld Arthur : Közlemény a lipcsei belkóroda laboratóriumából. A bacillus pyocyaneussal mesterségesen létrehozott szívbelhártyagyuladásról és egyes a szívbelhártyagyuladásokat általában illető megjegyzések. 64. 1. Bodon Károly : A kir. magyar tudomány-egyetem I-ső számú sebkórodájának közlései. Igazgató Dollinger Gyula egyetemi ny­r. tanár. Az exophthalmus pulsans traumaticus sebészi gyógykezelése a carotis communis egyoldali, illetve kétoldali alákötésével. 65. 1. Schultz Henrik : Közlemény a szt. Rókus-közkórház V. orvosi (Róna S. főorvos) osztályáról. Adatok az uterus gonorrhoeajának kóro­s gyógytanához 53. 1. Borbély Samu : Viszontmegjegyzések Hültl Hilmer dr. „A magas hólyagmetszés“ cz. dolgozatomra tett észrevételeire. 68­­. Tárcza. Pálka Géza : A budapesti kéjnők statistikájához. 70. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Leyden: Handbuch der Ernährungstherapie und Diätetik. 71. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Ösztöndíj-adományozások. — Tiszti orvosi vizsga. — Budapesti Pasteur-intézet kimutatása. — Kitüntetés. — Kinevezés. — Belgyógyászati kézikönyv. — Megjelent. — Tyroch József. — Herczel dr. — Szt. Lukács-fürdő. — Baumgarten dr. — Pályázatok. — Hirde­tések. 72. 1. Tudományos társulatok és egyesületek. TARTALOM: ■ Minden jog­ fentartatik. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a lipcsei belkóroda laboratóriumából. A bacillus pyocyaneussal mesterségesen létrehozott szív­belhártyagyuladásról és egyes a szívbelhártyagyuladáso­kat általában illető megjegyzések. Hasenfeld Arthur dr.-tól. A szívbelhártyalábok kóroktanát illető ismereteink lényege­sen bővültek, mióta az endocarditist állatoknál mesterséges úton is sikerült létrehozni. Rosenbach,1 Wyssokowitsch,2 Frankel és Sänger,3 Stern és Hirschlerf Netter,1 Ricberts Buomez vizsgálatai azt bizonyítják, hogy egyes mikroorganismusok, bizonyos, későb­ben részletesebben taglalandó feltételek mellett a vérbe fecsken­dezve, endocarditist okoznak. A mesterséges szívbelhártyalábot állatoknál eddig hat külön­böző baktériummal sikerült létrehozni, ú. m.: 1. a staphylococcus pyogenes aureus, 2. a coccus sepsis, 3. a staphylococcus pyogenes albus, 4. a streptococcus pyogenes, 5. a pneumococcus és 6. a a bacillus pyogenes foetidus segélyével. A lipcsei belkóroda laboratóriumában alkalmam volt házi­­nyulaknál a bacillus pyocyaneussal hosszasabban kísérletezhetni. Az egész munka, mely több kérdés megfejtését czélozta, nem volt befejezhető és így ez alkalommal csupán az ezen kísér­letek alkalmával létrehozott mesterséges pyocyaneus endocarditissel óhajtok foglalkozni. A bacillus pyocyaneus mindeddig — a­mennyire a nekem hozzáférhető irodalomból következtethetek — emberi endocarditis eset­ből nem lett kitenyésztve; tudtommal eddig mesterségesen létrehozott pyocyaneus endocarditis is ismeretlen volt. A b. pyocyaneust azelőtt egyáltalában egy az emberi szervezetre ártatlan mikro­­organismusnak tartották. Ifjabb vizsgálatok azonban azt bizonyít­ják, hogy a pyocyaneus az emberi vérpályába jutva veszedelmes betegségeket is okozhat, így Kessel­ és Ehlers-nek a K. pyocyaneust a szív véréből tisztán sikerült kitenyészteni. K. azonkívül a lágy agyburkok exsudanumában is kimutatta, Kruse és Pasquale 10 pedig két esetben májtályog genyében. Charlin, Neumann, Karlinsky és­­Tudkemvitsch11 vizsgálatai azt is bizonyítják, hogy a b. pyocyaneus bizonyos megbetegedések okozója. Említett szerzők vizsgálatai óta tehát a b. pyocyaneus kórokozó hatása kétségkívül bebizonyítottnak tekinthető. Azt is tudjuk, hogy a pyocyaneus a legelterjedtebb mikroorganismusok közé tartozik, így pl. Schimmelbusch12 még az ép bőrön is találta, Salus13 és Jakowski14 pedig a bélhuzamban constatálták jelenlétét. A mondottakat tekintetbe véve és mivel az eddigi kísérletek is azt mutatják, hogy a mesterséges szívbelhártyalob létrehozásához különféle baktériumok alkalmasak, már eleve sem volt valószínűt­len, hogy a b. pyocyaneussal is sikerülni fog endocarditist létre­hozni, ha az bizonyos arra alkalmas körülmények között jut az endocardiumra. Kísérleti berendezés. Kísérleti eljárásunk az említett szerzőkétől egy lényeges pontban különbözik. Azon búvárok, kik ezideig a mesterséges szívbelhártyalob létrehozásán fáradoztak, az endocarditist okozó baktériumokat a kísérletre szolgáló állat valamely környi visscserébe - rendesen a fül vénájába — fecskendezték, az esetek egy részében a kórnemző mikroorganismusok ezen befecskendését az endocardium megsebzésével combinálva. Mi kísérleteinket ugyancsak részint az endocardium, illetve az aortabillentyűk egyidejű megsértése, mellett, részint a szív belhártyájának megsértése nélkül eszközöltük, a szívbelhártyalob létrehozására szolgáló b. pyocyaneust azonban közvetlenül a szívbe fecskendeztük. Az eljárás egyszerűsítésére egy eszközt készíttettünk, mely az endocardium megsértését, illetve az aortabillentyűk elroncsolá­­sát és a pyocyaneus culturák egyidejű befecskendését lehetővé tette. Az eszköz egy a kísérleti állat carotisába bevezethető vékony canule, mely egy kis gombbal végződik, distalis végére pedig egy alkalmas fecskendő illeszthető. Az egész kis eszköz igen könnyen sterilizálható. Ha a billentyűket nem akartuk sérteni, akkor a carotisba bevezetett eszközünket óvatosan addig toltuk előre, míg ellenállást éreztünk, ekkor ugyanis a billentyűkig, eljutva a camubera alkal­mazott fecskendő segélyével a kérdéses mikroorganismusokat köz­vetlenül az endocardiumra fecskendhetjük. Megjegyzendő azonban, hogy a canule előretolásánál óvatosaknak kell lennünk és a befecskendésnek is lassan kell történnie, nehogy a billentyűket akaratunk ellenére megsértsük. Ha azonban a billentyűket szétroncsolni óhajtjuk, akkor a billentyűkig eljutva, egy gyengéd döféssel igen könnyen sikerül azokat a canule gombos fejével szétszakítani és ennek megtörténte után a mikroorganismusokat a billentyűbajossá tett szívbe fecskendezni. A kísérletek a dolgozat végén található táblázatban vannak összeállítva. A szerzők legnagyobb része, kik eddig a mesterséges szív­belhártyalob létrehozásán fáradoztak, azon eredményhez jutottak.

Next