Orvosi Hetilap, 1901. november (45. évfolyam, 44-47. szám)
1901-11-03 / 44. szám
EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a székesfővárosi jobbparti szegényházból. A haemoglobinuria viszonya a vesékhez. Irta : Tauszk Ferencz egyetemi in. tanár, a székesfővárosi jobbparti szegényház rendelő orvosa. A haemoglobinuria és haematuria fogalma hosszú időn keresztül tévesen alkalmaztatott és a két bántalom egymással ismételten össze lett tévesztve. Bizonyos, hogy a haemoglobinura leírt esetei között sokszor a haematuria foglal helyet vagy fordítva és csak az újabb búvárkodás eredményének tekinthető, hogy a haemoglobinuria fogalmát egyesek a haematuria fogalomköréből minden körülmények között kivenni óhajtják. Szoros viszonyban áll a haemoglobinuria és haematuria kórképével az albuminuria is, melynek a búvárok túlnyomó része a haemoglobinuria kórképének magyarázatánál sokkal inkább hajlandó szerepet betudni, semmint a haematuriának. Sokszoros azon kapocs, mely a haemoglobinuria, haematuria és albuminuria jelenségeit egymással viszonyba hozza és leginkább nyerünk tiszta képet ezen a haemoglobinuria lényegét magyarázó viszonyokról, ha azon irodalmi adatokat veszszük szemügyre, melyeket Chvostek kitűnő monographiájában összehordva találunk. Harley azon két esetre vonatkozólag, melyet Bayer közölt, valószínűnek tartja, hogy haematuria esetei voltak. Befér egy esetet, melyben a beteg borzongás, az ágyéktájra localizált fájdalmak kíséretében véresen színezett vizeletet ürített, intermittáló nephritisnek tekinti. Elliotson pedig intermittáló haematuriáról beszél. Az első klinikailag biztosan észlelt eset Dressiertől származik, ki Az „Ung. Med. Pressernek Korányi Frigyes 50 éves orvosműködésének jubileumára kiadott ünnepi számában németül közölt dolgozat után, a véresre színezett vizeletben vörös vérsejteket sohasem volt képes találni. Még Harley is, ki mint első tekintette a roham alatti vizeletben kimutatható festenyt oldott vérfesténynek, „intermittáló haematuriának“ mondja az esetet, de megkülönbözteti a közönséges haematuriától. A vizeletben szemcsés cylindereket talált. Gull egy esetet közöl, melyet „intermittáló haematuriának“ mond, miután szerinte a vizelet haematint és nem vért tartalmaz. Dickinson intermittáló haematuria név alatt oly esetet közli, melyben vérsejtek nem találtattak és melynél a vizeletben található vesehengerek és epithel alapján arra következtet, hogy a vér a vesékből származik. Hassal ezen köralakot „téli haematuria“ czímen írta le és a vérfestényt a vörös vérsejtek szétroncsolásából származtatja. Davy „paroxysmalis haematuriának“ mondja. A vesék állandó megbetegedését nem hajlandó feltételezni. Grenhow a bántalom lényegét a vér megváltozásában keresi és a vesék localis kóros megváltozását csak másodlagos tüneménynek tekinti. Wickham Légy a vizeletben kimutatható festenyt haemoglobinnak mondja és a bántalom természetét illetőleg azon nézethez hajlik, hogy az egy vesebántalom. Lichtheim visszautasítja azon feltevést, mintha a bántalom lényegét a vesék affectiója vagy azok fluxiv hyperaemiája képezhetné. Mackenzie a kórkép létrejötténél a veséknek jelentékeny szerepet tulajdonít. Murri szerint a vér a vesékben pang és az ez által feltételezett nyomásnagyobbodás a glomentiusokban eredményezné ott a vörös vérsejtek tönkremenetelét és a fehérje átlépését. Jlosenbach újból azon régi feltevést eleveníti fel, hogy a megbetegedésnek a vesék bántalmazása képezi alapját és a kérdést, vájjon a haemoglobinuria a vesék primaer bántalmazásán alapul-e vagy pedig egy már a keringő haemoglobin által okozott veseizgalommal állunk-e szemben, biztosan eldönthetőnek nem tartja. Gohnheim ezen feltevést ellenzi. Murr egy későbbi dolgozatában ideges befolyáson alapulónak tekinti a vesepangás következményeképen fellépő vizeletmennyiség csekké- • ---- Negyvenötödik évfolyam. 44. SZálll. Budapest, 1901. november 3. ORVOSI HETILAP. szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet. tanár. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Tauszk Ferencz : Közlemény a székesfővárosi jobbparti szegényházból. A haemoglobinuria viszonya a vesékhez. 707. 1. Ráskai Dezső : Közlemény a budapesti kir. magy. tud.-egyetem 2. számú (Réczey Imre tanár) sebészeti klinikumából. Lithiasis-esetek. 710. 1. Hudovernig Károly : Közlemény az elme- és idegkórtani klinikából. (Helyettes igazgató: Moravcsik E. Emil dr. egyet. ny. rk. tanár.) A házastársak tabeséről. 712. 1. Tárcza. Bálint Rezső: A Schönow-ház. 714. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Ostermayer Miklós: A sérvsebészet az utolsó években. 715. 1. — Könyvismertetés. Györy Tibor : Morbus hungaricus. 716. 1. — Lapszemle. Általános kór- és gyógyban. Klein: Az emberi bélsár baktériumai. (D a 1mady Zol1á n.) — Kirstein : Baktériumok életképessége az igen kis cseppekben és porszemcséken. (Dalmady Zoltá n.) — Húgyszervi betegségek. Gossner: Subcután gelatina-injectiók hatása vesekehely vérzés esetében. (Ráskai.) — Hey: A gyermekkori phimosis-operatiok contraindicatioi és a cystitis gyakorisága. (Ráskai.) — Bőrkórtan. Robin és Baleké, Champetier de Ribes, Boyzi, Leredde, Kaposi, Du Castel: Pruritis vulvae. (Poor F.) — Stark: Az arsen mellékhatása. (Poor F.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Bilhaut, Tison, Tourlet, Fersan. — Achivlediani: Noma esete. — Folyóiratok átnézete. 717 — 718. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Darányi János dr. szobra. — Kitüntetés. — Kinevezések. — Uj tisztiorvosok. — A budapesti VII. kerületi orvostársaság. — Az orvos felmondási ideje. — A budapesti orvosklub. Lakásváltoztatás. — Megjelent. — Herczel dr. — Szt.-Lukácsfürdő. — Krondorf. 718. 1. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület. — Közkórházi orvostársulat. — A budapesti kir. orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztálya. Melléklet. Zoltán Béla Capsulae Contra Taeninamia. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével Társak a rovatok szerkesztésében : Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETEM. TANÁR. TARTALOM. — Minden jog fentartatik. —