Orvosi Hetilap, 1901. november (45. évfolyam, 44-47. szám)

1901-11-03 / 44. szám

EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a székesfővárosi jobbparti szegényházból. A haemoglobinuria viszonya a vesékhez.­ Irta : Tauszk­ Ferencz egyetemi in. tanár, a székesfővárosi jobbparti szegényház rendelő orvosa. A haemoglobinuria és haematuria fogalma hosszú időn keresztül tévesen alkalmaztatott és a két bántalom egymással is­mételten össze lett tévesztve. Bizonyos, hogy a haemoglobinura leírt esetei között sokszor a haematuria foglal helyet vagy fordítva és csak az újabb búvárkodás eredményének tekinthető, hogy a haemoglobinuria fogalmát egyesek a haematuria fogalomköré­ből minden körülmények között kivenni óhajtják. Szoros viszony­ban áll a haemoglobinuria és haematuria kórképével az albumin­uria is, melynek a búvárok túlnyomó része a haemoglobinuria kórképének magyarázatánál sokkal inkább hajlandó szerepet be­tudni, semmint a haematuriának. Sokszoros azon kapocs, mely a haemoglobinuria, haematuria és albuminuria jelenségeit egymással viszonyba hozza és leginkább nyerünk tiszta képet ezen a haemo­globinuria lényegét magyarázó viszonyokról, ha azon irodalmi adatokat veszszü­k szemügyre, melyeket Chvostek­ kitűnő monographiá­­jában összehordva találunk. Harley azon két esetre vonatkozólag, melyet Bayer közölt, valószínűnek tartja, hogy haematuria esetei voltak. Befér egy esetet, melyben a beteg borzongás, az ágyéktájra localizált fájdalmak kíséretében véresen színezett vizeletet ürített, intermittáló nephri­­tisnek tekinti. Elliotson pedig intermittáló h­aematuriáról beszél. Az első klinikailag biztosan észlelt eset Dressiertől származik, ki­­ Az „Ung. Med. Pressernek Korányi Frigyes 50 éves orvos­­működésének jubileumára kiadott ünnepi számában németül közölt dol­gozat után, a véresre színezett vizeletben vörös vérsejteket sohasem volt képes találni. Még Harley is, ki mint első tekintette a roham alatti vizeletben kimutatható festenyt oldott vérfesténynek, „inter­­mittáló haematuriának“ mondja az esetet, de megkülönbözteti a közönséges haematuriától. A vizeletben szemcsés cylindereket talált. Gull egy esetet közöl, melyet „intermittáló haematuriának“ mond, miután szerinte a vizelet haematint és nem vért tartalmaz. Dickinson intermittáló haematuria név alatt oly esetet közli, mely­ben vérsejtek nem találtattak és melynél a vizeletben található vesehengerek és epithel alapján arra következtet, hogy a vér a vesékből származik. Hassal ezen köralakot „téli haematuria“ czí­­men írta le és a vérfestényt a vörös vérsejtek szétroncsolásából származtatja. Davy „paroxysmalis haematuriának“ mondja. A vesék állandó megbetegedését nem hajlandó feltételezni. Grenhow a bán­talom lényegét a vér megváltozásában keresi és a vesék localis kóros megváltozását csak másodlagos tüneménynek tekinti. Wick­ham Légy a vizeletben kimutatható festenyt haemoglobinnak mondja és a bántalom természetét illetőleg azon nézethez hajlik, hogy az egy vesebántalom. Lichtheim visszautasítja azon feltevést, mint­ha a bántalom lényegét a vesék affectiója vagy azok fluxiv hyper­­aemiája képezhetné. Mackenzie a kórkép létrejötténél a veséknek jelentékeny szerepet tulajdonít. Murri szerint a vér a vesékben pang és az ez által feltételezett nyomásnagyobbodás a glomentiusokban ered­ményezné ott a vörös vérsejtek tönkremenetelét és a feh­érje átlépését. Jlosenbach újból azon régi feltevést eleveníti fel, hogy a megbetegedésnek a vesék bántalmazása képezi alapját és a kérdést, vájjon a haemoglobinuria a vesék primaer bántalmazá­sán alapul-e vagy pedig egy már a keringő haemoglobin által okozott veseizgalommal állunk-e szemben, biztosan eldönthető­nek nem tartja. Gohnheim ezen feltevést ellenzi. Murr­ egy későbbi dolgozatában ideges befolyáson alapulónak tekinti a vesepangás következményeképen fellépő vizeletmennyiség csekké- • ----­ Negyvenötödik évfolyam. 44. SZálll. Budapest, 1901. november 3. ORVOSI HETILAP. szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet. tanár. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Tauszk Ferencz : Közlemény a székesfővárosi jobbparti szegényházból. A haemo­globinuria viszonya a vesékhez. 707. 1. Ráskai Dezső : Közlemény a budapesti kir. magy. tud.-egyetem 2. számú (Réczey Imre tanár) sebészeti klinikumából. Lithiasis-esetek. 710. 1. Hudovernig Károly : Közlemény az elme- és idegkórtani klinikából. (Helyettes igazgató: Moravcsik E. Emil dr. egyet. ny. rk. tanár.) A házastársak tabesé­­ről. 712. 1. Tárcza. Bálint Rezső: A Schönow-ház. 714. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Ostermayer Miklós: A sérvsebészet az utolsó években. 715. 1. — Könyvismertetés. Györy Tibor : Morbus hungaricus. 716. 1. — Lapszemle. Általános kór- és gyógyban. Klein: Az emberi bélsár bak­tériumai. (D a 1­m­a­d­y Z­o­l1­á n.) — Kirstein : Baktériumok életképessége az igen kis cseppekben és porszemcséken. (Dalmady Z­o­l­t­á n.) — Húgyszervi betegségek. Gossner: Subcután gelatina-injectiók hatása vesekehely vérzés eseté­ben. (Ráskai.) — Hey: A gyermekkori phimosis-operatiok contraindicatioi és a cystitis gyakorisága. (Ráskai.) — Bőrkórtan. Robin és Baleké, Champe­­tier de Ribes, Boyzi, Leredde, Kaposi, Du Castel: Pruritis vulvae. (Poor F.) — Stark: Az arsen mellékhatása. (Poor F.) — Kisebb közlemények az orvos­gyakorlatra. Bilhaut, Tison, Tourlet, Fersan. — Achivlediani: Noma esete. — Folyóiratok átnézete. 717 — 718. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Darányi János dr. szobra. — Ki­tüntetés. — Kinevezések. — Uj tisztiorvosok. — A budapesti VII. kerületi orvos­­társaság. — Az orvos felmondási ideje. — A budapesti orvosklub. Lakás­­változtatás. — Megjelent. — Herczel dr. — Szt.-Lukácsfürdő. — Krondorf. 718. 1. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület. — Köz­kórházi orvostársulat. — A budapesti kir. orvosegyesület dermatologiai és uro­lógiai szakosztálya. Melléklet. Zoltán Béla Capsulae Contra Taeninamia. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magán­gyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével Társak a rovatok szerkesztésében : Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETE­M. TANÁR. TARTALOM. — Minden jog­ fentartatik. —

Next