Orvosi Hetilap, 1904. június (48. évfolyam, 23-26. szám)
1904-06-05 / 23. szám
Negyvennyolczadik évfolyam. 23. szám. Budapest, 190 junius 5. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével SZERKESZTI: HŐGYES ENDRE EGYET, tanár. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Bársony János, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tangl Perencz, Tauner Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETEM. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fenntartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Ónodi Adolf: A Slighmor-üreg megnyitása empyemáknál. 345. lap. Kertész József: Közlemény a budapesti kir. m. tud.egyetem 2. számú sebészeti klinikájáról. (Igazgató : Réczey Imre tanár.) A belső bélstrangulatio mechanismusa. 347. lap. Elfer Aladár : Közlemény a kolozsvári belgyógyászati korodáról. (Igazgató : Purjesz Zsigmond dr. egyetemi tanár, udvari tanácsos.) Adatok a fehérvérsejtszámlálás értékéhez a belső betegségek kórismézésénél. 349. lap. Donáth Gyula : Cholin-reactióm a párisi „Société de neurologie“ előtt. 350. lap. Közegészségügy. Az elhagyottá nyilvánítás körül a Gyv. Sz. rendelkezéseinek szigorú szem előtt tartása. — Karsai Sándor dr. „Az elhagyott gyermekek védelme“ czímrű könyvének ajánlása. — Kertész Kálmán dr. „A magyarországi szúnyogfélék rendszertani ismertetése“ czímű füzetének szétosztása. 351. lap. Tárcza. Kuthy Dezső: Jelentés az Erzsébet Királyné-Sanatorium 1903. évi működéséről. 352. lap. Irodalomszemle. Összefoglaló szemle. Kammer Manó: A formalindesinfectio mai állásáról. 353. lap. — Könyvismertetés. Leredde : Thérapeutique des maladies de la peau. (Kollarits Béla.) 354. lap. — Lapszemle. Sebészet. Friedlaender: Vagus és peritonitis. (Paunz Sándor.) — Cavazzani: A combsérvek gyökeres műtétének új módja. (Paunz Sándor.) — Venereás bántalmak. Waelsch: Syphilisnél talált bacillusok. (Sei lei.)..— Funke : Luetikusok liquor cerebrospinalisa. (L e 11 e i.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Manin: Terhesek csillapíthatlan hányása. — Goldmann: Protylin „Roche“. Folyóiratok átnézete. 354—355. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Korányi Frigyes. — Unterberg Jenő. — Fürdőorvosok. — Pellagra. — Kisküküillő vármegyei közkórház. — A szt.-Lukács-fürdő. — A kolozsvári önkéntes mentő-egyesület. — Megjelent. — Elhunyt. 356. lap. -- Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. Orvosegyesület tuberculosis-bizottsága. — Közkórházi orvostársulat. — Budapesti királyi orvosegyesület sebészeti szakosztálya. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A Highmor-üreg megnyitása empyemáknál. 1. A Highmor-üreg megnyitása a fogmedernyújtványon át. Irta: Ónodi Adolf dr. egyetemi tanár. A Highmor-üreg megnyitásának ezen módja a Cooper-féle eljárás neve alatt ismeretes. Már Meybom által lett végezve. A fogmedernyújtvány viszonya a Highmor-üreg fenekéhez kedvez a megnyitásnak. A különböző nagyságú Highmor-üreg feneke rendszerint a tuber maxillae és az első praemolaris között terül el, de elérheti mellül a metszőfogat is vagy csupán a molaris fogak területére szorítkozhatik. A Highmor-üreg fejlődési rendellenességei folytán a fogmedernyújtványnyal különböző kiterjedésben viszonyban nem állhat. Az üreg sík vagy kivájt lehet és egyes különböző nagy mélyedésekkel bírhat, így a fogmedernyújtványban (recessus alveolaris) és a kemény szájpadban (recessus palatinus). Az első molaris jelzi a Highmor-üreg legmélyebb pontját. A Highmor-üreg fenekén egyes fogmederdudorok lehetnek jelen, a molaris fogak fogmederürege benyithat a Highmor-üregbe, sőt néha papírvékony csontfalának dehiscentiája folytán a foggyökér szabad hegye a Highmor-üreg nyálkahártyáját érintheti. A fogmederüreg vékony csontlemeze finom edényréseket, sőt nagyobb hiányt is mutathat fel. A Highmor-üreg feneke az üreg mély vagy magas állása szerint különböző vastagságú lehet. A felszívódási folyamatok folytán a Highmor-üreg feneke az orrüreg fenekével egy szintben fekhetik, ami rendszerint elő is fordul, de a Highmor-üreg feneke magasabban vagy mélyebben is fekhetik, mint az orrüreg feneke ; ezen esetekben a szivacsos fogmedernyújtvány vastagsága 1—2 mm. és 2—3 cm. között ingadozhatik. A Highmor üreg feneke a második praemolaris fog előtt mellfelé emelkedik, úgy hogy az első praemolaris fog és a szemfog még a Highmor-üreg területében fekszenek, de tőle különböző vastag szivacsos állomány választja el, a metszőfogak már a Highmor-üregen kívül esnek. Hátrafelé pedig az első molaris fogtól kezdve emelkedik a Highmor-üreg feneke, Isten viszonyt azonban mélyen fekvő alveolaris recessusok mindkét irányban megváltoztathatják. Csak nagyon ritkán érinti a szemfog a Highmor-üreget, épen úgy ritkán éri el az első praemolaris fog a Highmor-üreg fenekét, a második praemolaris fog fogmederürege gyakran felnyúlik a Highmor-üreg fenekéhez, a molaris fogak fogmederürege rendszerint eléri a Highmor-üreg fenekét, gyakrabban mint fogmederdudorok az üregbe is kiemelkedhetnek, a bölcseség foga hasonlóképen még a Highmor-üreg területébe esik. Az első ábra egy sagittalis metszeten mutatja a Highmor-üreget (sm) alsó falával, a fogmedernyújtvány tartalmazza a második praemolaris fogat (pan) és a molaris fogakat (mi—m2—m3), hátul egy recessus alveolaris (ra) és mellül-belül egy recessus palatinus (rp) van jelen. A Highmor üreg (sm) fenekén a második és harmadik molaris fog fogmederdudora (ta) látható. A második ábra egy sagittalis metszeten érzékíti a viszonyt, a foggyökerek, illetve a molaris fogak szabaddá tett fogmederüregei és a Highmor-üreg (sm) feneke között. Látható, hogy (a) a metszőfogak (iitis) és a szemfog (c) a Highmor-üreg (sm) előtt fekszenek, a praemolaris fogak (pmn—pma) a Highmor-üreg területében, tőle egy 2—3 mm. vastag szivacsos rétegtől vannak elválasztva, a molaris fogak (mi—ma—m3) a Highmor-üreg (sm) fenekét érintik. A molaris fogak fogmederüregei (a) képezték a Highmor üreg fenekét, mint fogmederdudorok az üregbe nyúltak, az első molaris fog buccalis gyökere a Highmor-üregnek csak a fenekét érinti, palatinalis gyökere már az üregbe nyúlik be, a második és harmadik molaris fog mindkét gyökere a Highmorüregbe nyúlik be. A fogmederdudorok vékony csontlemeze el lett