Orvosi Hetilap, 1905. február (49. évfolyam, 6-9. szám)

1905-02-05 / 6. szám

Negyvenkilenczedik évfolyam 6. szám. Budapest, 1905. február 5. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá a köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével SZERKESZTI: HŐGYES ENDRE EGYET. TANÁR. FŐMUNKATÁRS: SZÉKELY ÁGOSTON EGYET.­M. TANÁR. Közreműködők maguk és tanítványaik nevében a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Bársony János, Bollinger Gyula, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Portik Ottó, Réczey Imre, Tangl Ferencz, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. Mellékletei : SZEMÉSZET Schulek Vilmos és Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYERMEKGYÓGYÁSZAT Bókay János­­szerkesz­tésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ORR-, GÉGE- ÉS FÜLGYÓGYÁSZAT Navratil Imre, Ónodi Adolf, Krepuska Géza és ifj. Klug Nándor szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRT­AN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TARTALOM: — Minden jog fenntartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Justus Jakab: Közlemény a pesti izr. hitközség kórházából, (igazgató: Stiller Bertalan dr. udvari tanácsos, egyet. tanár.) Miként gyógyítja a kéneső a syphi­­list. 80. lap. Buday Kálmán : Közlemény a kolozsvári egyetem kórbonc­tani intézetéből. Szövettani és bakteriológiai vizsgálatok üszkös száj- és garatgyuladásoknál. 82. lap. Fialowski Béla: Törvényszéki orvosi esetek. 84. lap. Tárcza. lauffer Emil: Az Egyesült­ Államokba vándorló idegenek orvosi ellen­őrzése Amerika határán. 88. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. L. Nattan-Larrier: Les médications préven­­tives. Sérothérapie et bactériothérapie. — Pesti Alfréd: Magyarország orvosai­nak évkönyve és czimtára. (Ti­hanyi Mór.) 89. lap. — Lapszemle: Belgyó­gyászat. Eickhorst: A digitalis­ therapia javalatai és használatmódja. — Sebészet. Bockenheimer : A scapula osteomyelitise. — Eifertz : Nagyon lassú narcotizálás. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Boada Calzada: Torpid jellegű subchronikus izületi csúz. — Mayer: Az eczema kezelése. — Justi: Angina lacunaris és diphtheria. — Müller: Külsőleg használható salicylkészítmények. — Folyóiratok átnézete. 89 — 90. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Kitüntetések. — Győry Tibor. — Magántanári próbaelőadás. Uj orvosegyesület. — Az olcsó lakások ügyé­nek előmozdítása. — Tisztiorvosi vizsgára előkészítő cursusok Kolozsvárt. — Epileptikusok elhelyezése. — Tátrafüred vendégforgalma. — Pályázatok. — Hirdetések. 91. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület. — A budapesti kir. orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztálya. — Budapesti Orvosi Kör sorozatos előadásai. — Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egylet Nagyváradon. — III. országos elmeorvosi érte­kezlet. — Szemelvények külföldi tudományos társulatok üléseiből. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a pesti izr. hitközség kórházából. (Igaz­gató : Stiller Bertalan dr. udvari tanácsos, e. tanár.) Miként gyógyítja a kéneső a syphilist. Harmadik közlemény: Justus Jakab dr. kórházi rendelő orvostól. A kéneses mérgezésről. Ennek a czikknek tartalmát nem syphilises embereken, továbbá állatokon végzett megfigyelések és kísérletek képezik. Czéljuk kideríteni: váljon a szervezetbe jutott kéneső miként oszlik el abban, mely szervek vagy szervcsoportok veszik fel, miként osztódik el a sejtekben és mi módon választódik ki. A kéneses mérgezés pathologiája tudvalevőleg igen számos és igen beható kutatás tárgya volt már eddig. Vizsgálták az imént említett kérdéseket klinikai szempontból, kórboncttanilag és kórszövettanilag, továbbá igen behatóan vegyi úton is. Az ilyen lehetőleg kimerített kérdésre nézve nem volna reményem újat mondhatni, hacsak egy újabb methódusom kapcsán nem sikerült volna a kéneső viszonyát a szervekhez illetve az azokat alkotó sejtekhez oly módon tenni szemlélhetővé, milyenre az eddigelé alkalmazott megfigyelő módszerek egyike sem képes. Értem ez alatt a kéneső górcső és kimutathatását histo­­chemiai úton. Első czikkemben a kéneső gyógyító hatásának megérthetését kísérlettem meg elérni vele, ebben pedig ennek a módszernek alkalmazását a kéneses mérgezés kutatásában szándékozom be­mutatni. Nem távolodom el ez által e munkám czímében jelzett themától sem, mert bizonyítanom sem kell azt, hogy a kéneses mérgezés mikéntjébe való mélyebb betekintés a kénesővel való syph­ilis­­gyógyítás megismeréséhez nemcsak hasznos, de szükséges is. Nem tekinthetjük a therapeutikus kéneső-adagolást tulajdonképen más­nak, mint a kéneses mérgezés egy különös esetének. Első munkámban részletesen leírtam azt a m­ethodust, mely­nek segítségével sikerült a syphilises ki­virágzást alkotó alak­elemekhez eljutott higanyt higanysulfid alakjában szemlélhetővé tenni. Második, e helyütt közzétett dolgozatomban néhány után vizsgálattal foglalkoztam, melyek e módszert tették kipróbálás és bírálat tárgyává. A kifogásolásokat úgy h­iszem eléggé sikerült elerőtleníteni azzal, hogy az eljárásom szerint keletkezett fekete csapadék eg­y természetét számos vegyi próbával tettem —­ meg­győződésem szerint — kétségbevonhatatlanná. A felhozott argumentumok között csak egy volt, mely be­hatóbb figyelmet érdemelt, ámbátor nem a dolog lényegére vonat­kozott. Ez Almkvistnak­ azon állítása, hogy a Hg-fehérje Ha S-nel kezelve Hg S t ad. Én első dolgozatomban abból a feltevésből indultam ki, hogy ez a reactio létre nem jó. Támogatta a fel­vételt azon számos kísérletem, melyekben alkohollal fixált, kénese­­tartalmú szövetekben Hg S-csapadékot nem nyerhettem. Ma már meggyőződtem : ennek a sikertelenségnek nem abban rejlik oka, hogy a fehérjéhez kötött higany Hg S csapadékot nem ad, hanem abban, hogy nehezen adja, különösen nehezen az alko­holos fixálás által tömötté és vízben szegénynyé tett szövetben. Oly fixáló eljárást kellett tehát találnom, mely a szövet kellő megtartása mellett azt nem vízteleníti, tehát az utóbb Ha S- nel való kezelésben a Hg S-képződést nem nehezíti meg. Tudva­levőleg első munkámban a szövetnek zsnklókkal való fixálását ajánlottam erre a czélra. Ez az eljárás jó, kellőképen fixál, ha

Next