Orvosi Hetilap, 1905. március (49. évfolyam, 10-13. szám)

1905-03-05 / 10. szám

Negyvenkilenczedik évfolyam. 10. szám. Budapest, 1905. máriczius 5. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá a köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével SZERKESZTI: HŐGYES ENDRE EGYET. TANÁR. — FŐMUNKATÁRS : SZÉKELY ÁGOSTON egyet. m. tanár. Közreműködők maguk és tanítványaik nevében a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Bársony János, Dollinger Gyula, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Portik Ottó, Réczey Imre, Tangl Ferencz, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. Mellékletei: SZEMÉSZET Schulek Vilmos és Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYERMEKGYÓGYÁSZAT Bókay János szerkesz­tésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth­ István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ORR-, GÉGE- ÉS FÜLGYÓGYÁSZAT Navratil Imre, Ónodi Adolf, Krepuska Géza és ifj. Klug Nándor szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRT­AN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Navratil J­ezső : Közlemény a magy. kir. tud.-egyetem I. sz. sebészeti klinikájá­ról. (Igazgató : Dollinger Gyula dr. ny. r. tanár.) Az oesophago-trachealis sipo­lyok gyógyítása. Egy újabb oesophagus-varrat. 154. lap. Chudovszky Móricz : Dens aberrans a sebészetben. 158. lap Fialowski Béla: Törvényszéki orvosi esetek. 159. lap. Tárcza. Kubinyi Pál: Berlini levél. 161. lap. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Ráskai Dezső: A prostata hypertrophia tanának mai állása. 162. lap. — Könyvismertetés. Roger : Introduction a l’étude de la médecine. 163. lap. — Lapszemle. Közegészségtan. F. T. Lord: Legyek mint a gümőkór terjesztői. — Általános icór- és gyógy­tan. Robin : A fém­­fermentek. — Jürgens : A typhus-immunitás keletkezése. — Sebészet. Tillmanns : Pangásos vérbőséggel való kezelés. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Cheinisse : Tejelválasztás megszüntetése. — Petretto, Hoff­er : Alszárfekélyek kezelése. — Ulrici: Tü­dőgümőkórosak­ éjjeli izzadása. — Patschko­vski: Scar­latina­ nephritis. — Folyóiratok átnézete. 163—164. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Az országos közegészségi tanács. — A „Szent Erzsébet“ apáczarend női kórháza. — Tiszti orvosi vizsgák. — A budapesti orvosok szövetsége. — A német természetvizsgálók és orvosok 77. összejövetele. — A 8. franczia belgyógyászati congressus. — Külföldi egye­temi hirek. — A nemi betegségek leküzdésére alakult német társaság. — Szt. Lukács-fürdő. — Megjelent. 165. lap. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület. — Budapesti Orvosi Kör sorozatos előadásai. — Közkórházi Orvostársulat. — A budapesti kir. orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztálya. — III. országos elmeorvosi értekezlet. — Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és termé­szettudományi egylet Nagyváradon. Melléklet: Farbwerke vorm. Meister, Lucius & Brünnig czég „Pyramidon“ cz. prospektusa. TARTALOM: — Minden jog fenntartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a magy. kir. tud.-egyetem I. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató: Dollinger Gyula dr. ny. r. tanár.) Az oesophago-trachealis sipolyok gyógyítása. Egy­ újabb oesophagus-varrat. J­avratil Dezső dr. műtőorvostól. E kórkép beható tanulmányozására egy eset kapcsán hatá­roztam el magamat, melyet az I. számú sebészeti klinikán volt alkalmam láthatni és észlelni. 1903. szeptember 28-dikán egy beteget hoztak klinikánkra, ki­­achectikus kinézésű volt és az anamnesis tuberculosis mellett szólt. Betegnél a légvétel igen meg volt nehezítve s így esetleges tracheotomiára indicatiók állottak fenn. Dollinger tanár úr a beteget behatóan megvizsgálta gégetükör­rel, majd oesophagoskoppal, s konstatálta, hogy jelen esetben egy oesophago-trachealis sipoly van jelen. Mivel betegnél — annak igen elgyengült volta miatt — semmi nagyobb beavatkozást egyelőre végezni nem lehetett, hogy legalább némi táplálékhoz es­son az erősen lesoványodott beteg, e végből gastrostomia végez­tetett rajta. Beteg a műtétet jól állotta ki, de mindazonáltal ereje egyre gyengült s november 7-dikén meghalt. Bonczolat alatt derült ki, hogy a perforatiót egy gumma okozta. Az eset teljes leírását, melyet Dollingert tanár úr szívessége folytán közölhetek, a követ­­kező: O. G., 28 éves férfi. Felvétetett 1903. szeptember 28-dikán. Beteg előadja, hogy múlt év november havában meghalt s nyolcz napig influenzája volt; ugyan a hó vége felé supraclavi­cularis mirigyei elgenyedtek s e miatt klinikánkon 1903. február 1-jén tályognyitás történt. Augusztus 1 - je óta köhög, 5—6 hét óta rekedt és nyelésnél görcsösen köhög. Az öt utolsó nap alatt csak 12 pohár tejet s V. tányér levest volt képes e miatt el­fogyasztani. Felvételkor a bal tüdőcsúcs felett tompább a kopogtatási hang. Betegnek a beszéd nehezére esik s e közbe­n görcsös köhögési rohamokat kap. Ülő helyzetben legjobban szeret lenni, hanyatt­­fekvő helyzetben is tűrhetően érzi magát, de állni nem tud, hamar elszédül. Nyeléskor szúró fájdalma van. Október 2. Gége­­tü­kri lelet a bal hangszalagot bénultnak találja s e hangszalag alatt körülbelül 2—3 centiméternyire Dollinger tanár úr a légcső­ben harántfekvésü felhányt szélű fekélyt lát. Mivel a beteg igen fáradt,az oesoph­agoskopiát másnapra halasztjuk. Október 3. Dollinger tanár úr oesophagoskop segélyével a bárzsingot megvizsgálja. A bárzsingkutató bevezetése alkalmával azonnal kitűnik, hogy daczára annak, hogy a kutató a bárzsingban van, ha az csak egy bizonyos mélységig tolatik a bárzsingba, azon át a beteg levegőt fúj ki. Pontosabb vizsgálat kideríti, hogy 25 centiméter­nyire a felső fogsortól a bárzsing mellső falán egy hosszanti irányú, mintegy 2 cm. hosszú rés van, mely itt a tracheába nyilik s a melynek szélei a légzés alkalmával hullámzó mozgást végeznek. Ezen folytonossági hiány alsó sarkában a vizsgálat alkalmával harántul fekvő, trach.­gyűrűkhöz hasonló két keskeny szélt láthatunk, mely lehet azonban nyak is. Beteget gyomor­­csövön át tápláljuk. Mivel pedig erősen lesoványodik , a táplálás 1 Dollinger. Sebészeti módszerek. 3. k. 106—110. 1903/4.

Next