Orvosi Hetilap, 1905. november (49. évfolyam, 45-48. szám)

1905-11-05 / 45. szám

Negyvenkilenczedik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1905. november 5. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, magántanár, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYERMEKGYÓGYÁSZAT Bókay János szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth­ István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ORR-, GÉGE- ÉS FÜLGYÓGYÁSZAT Navratil Imre, Ónodi Adolf, Krepuska Géza és ifj. Ring Nándor szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Donáth Gyula: Közlemény a szt. István-kórház idegosztályából. A peripher arczbénulásoknál mutatkozó érzészavarok. 778. lap. Dalmady Zoltán: Közlemény a magy. kir. tud.-egyetem II. sz. belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: Kétly Károly dr. ny. r. tanár.) A vizelet katalase­­tartalma s a katalase-vizsgálatok klinikai értéke. 779. lap. Halász Aladár : Közlemény a budapesti kir. tudomány-egyetem I. sz. kórboncz­­tani intézetéből. (Igazgató : Genersich Antal dr., udvari tanácsos, egyet. ny. r. tanár.) A czukorbetegségnél található pankreas-elváltozásokról, tekintettel a baj aetiologiájára és klinikai lefolyására. 780. lap. Tárcza. Róth-Schulz Vilmos: Úti jegyzetek. 783. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. R. Sabonrand: Manuel élémentaire de derma­­tologie topographique régionale. (G­u s z m a n.) 785. lap. — Lapszemle. Általános kór- és gyógytan. Vassale: A mellékpajzsmirigy és az eklampsia. (Madzsar József.) — Idegkórtan. O. Leers: A traumás neurosisokról. (Kollarits Jen­ő.) — Blum: Agydaganatban álomkór. (Kollarits Jenő.) — Bel­gyógyászat. Noorden és Schliep: A köszvény diaetás kezelésében követendő individualizálásról. (Halász Aladár.) — Bing : Nephritis achlorica incariáló gyomornedv-hypersecretioval. (Halász Aladár.) — Balge: Vörhenyben szen­vedő anya szoptathatja-e gyermekét? — Sebészet. Creite: Hímvesszőrák esete. (Steiner Pál.) — Fraenkel: Makacs traumatikus epilepsia tartós gyógyulása. (Pólya.) — Ivens: A nyaki mirigyek tuberculosi­sának kiinduló pontja. (P­ó 1 y a.) — Holdich Leicester: Puerperalis infectio okozta léptályog. (P­ó 1 y a.) — Riedel­. 357 epityphlitis-m­rtét. (Pólya.) — Mac Leod: Idegen testek a gyomorban. (Pólya.) — Fichtner: Az úgynevezett „Holzphlegmone“ könnyebb alakjai. (Gergő.)— Walther: Myelomeningitis a gerinczvelő cocainnal történt érzéstelenítése után. — Húgyszervi betegségek. Moszkovicz és Stegmann : A prostata­­hypertrophiának Röntgen-sugarakkal való kezelése. (Drucker Viktor.) — Falkner : Prostatitis posttyphosa chronica. (D­r­u­c­k­e­r V­i­k­t­o­r.) — Lanz : Ektopikus here. (Drucker Viktor.) — Grosse: A nemi betegségek elhárí­tása. (Drucker Viktor.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Rosenberg: Formamint-tabletták. — Brindel : Epididymitis gonorrhoica. — Pautz : Erysipelas. — Fürth: Chininum lygosinatum. — Magyar orvosi irodalom. 785— 789. lap. Figyelmeztetés a Magyar Orvosi Könyvkiadó-társulat tagjaihoz. 789. lap. A budapesti kir. orvosegyesü­let pályázati hirdetései. 789. lap. Hetiszemle és vegyesek. Stein Fülöp. — Kinevezés. — Választás. — Sugár K. Márton. — Az országos közegészségügyi tanács új tagjai. — Követésre méltó példa. — Lakásváltoztatás. — Elhunyt. — Kisebb hírek külföldről. — A lissaboni nemzetközi orvos-congressus. — Az álom új magyarázata. — Ame­rika a czigarettázás ellen. — Megjelent. — A főváros egészsége. — Pályáza­tok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Markusovszky-féle jubiláris előadások. — Budapesti kir. Orvosegyesület. — Magyar orvosok és természetvizsgálók XXXIII. vándorgyűlése. Mellékletek. Leitner Vilmos : A „Szemészet“ név- és tárgymutatója 1867—1904. — Farbwerke vorm. Meister, Lucius & Brüning „Trigemin“ czimü prospectusa. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a szt. István-kórház idegosztályából. A peripher arczbénulásoknál mutatkozó érzészavarok. Irta: Donath Gyula dr. magántanár, az idegosztály vezető orvosa.1­2 A peripher és különösen a meghűléses (refrigeratorius) faciális bénulásokkal járó fájdalmakra, mint a bénulás egyik tünetére, aránylag már régóta reáterelődött a búvárok figyelme. Lomballe, Webber, Grasset, Dieulafoy, Hoffmann, Lannois, Test­az foglalkoztak ezzel behatóbban. A bőrnek kevésbé feltűnő sensibili­­tás-zavarait Eric, Gowers, Bernhardt, de főleg Frankl-Hochwart, valamint Hatschek csak később ismertették. Ezek közül főleg Gowers­ észleleteit hangsúlyoznám, a ki­faciálisbénulás több eseté­ben a kagyló előtti és mögötti tájat anaesthetikusnak találta, mely bőrterü­letet egy a facialisból ennek kilépési helyén eredő ideg látja el és a­mely szerinte a trigeminusból veszi eredetét. A fültájék különösen kedvencz helye a facialisbénulásnál olykor fellépő fájdalmaknak. Frankl-Hochwartt 2 3 4 a tapintás-, hő- és fáj­dalomérzés csökkenését észlelte az egész arc­félen, e csökkenés azonban — egy súlyos, huzamosabb idejű bénulást kivéve — csak rövid időtartamú volt. Ezen sensibilitás-csökkenések körül­belül 50°/o-át tették az ő, valamint tanítványa, Hatschek esetei­nek. Adler a 2 esetét látta a rheumás facialis bénulásnak, a­hol 1 Előadta a magyar orvosok és természetvizsgálók szegedi vándor­gyűlésén 1905. augusztus 29.-én. 2 Handb. der Nervenkrankh. Deutsche Ausgabe von K. Grube. II. köt., 233. old. 3 L. v. Frankl-Hochwart: Über sensible und vasomotorische Störungen bei der rheumatischen Facialislähmung. Neurol. Centralblatt, 1891. 290. old. 4 Aáler: Über Sensibilitätsstörungen bei rheumatischer Facialis­lähmung. Alig. med. Centralbl. 1898. 22. sz. a megbetegedett oldal füle mögött localizálódtak a fájdalmak, melyek már az arc­bénulás beállta előtt mutatkoztak volt és egy bizonyos ideig fennállottak. Mindkét esetben ezenkívül a nyelv elülső két harmadának ízérzészavarai mellett sensibilitási zavarok is voltak jelen a nyelvháton, megfelelően a bénult arczfélnek — a­mint azt annak előtte már Bernhardt ismertette —­, vala­mint a megfelelő alsó, illetve felső ajakfélen is. Mazurkirchert is hypnesthetikusnak találta a bénult arczfelet peripher arczbénulás egy esetében. Biehl a sensibilitás csökkenését és a vasomotorius functio zavarait észlelte késszúrás — a bal fül sérülése — foly­tán. Egy igen figyelemreméltó dolgozatában említi Scheiber,­ hogy peripher facialis bénulásos 58 esete közül 26 esetben ki tudta mutatni a sensibilitászavarokat, még­pedig többnyire a tapintás-, hő­­s fájdalomérzés hypnesthesiája alakjában, mely az egész bénult arczfélre kiterjedt, ritkábban az arcznak csupán egyes tájaira és még ritkábban a bénult oldali nyelvfélre és nyálka­hártyára. Ezen sensibilitás zavarok nem voltak múló jellegűek, mint a kezdeti fájdalmak, hanem csak a facialisbénulás gyógyu­lásával értek véget. Paraesthesiákat ritkábban figyelt meg és hyperaesthesiát csupán 1 esetben. Ezen sensibilitás-zavarokat a facialisbénulásoknak főleg súlyos vagy középfokú eseteiben látta, gyérebben a bénulás könnyű alakjaiban is, midőn csupán csökkent . Mazurkilwier : Ein Fall von peripherischer Facialislähmung mit trophischen Störungen (lengyel nyelven). Ref. Jahresber. ü. d. Fortschr. d. Neurol, u. Psychiatrie, 1901. 2 C. Biehl: Störungen der Vasomotorenthätigkeit und der Sen­sibilität nach peripherischer traumatischer Facialislähmuug. Wien. klin. Wochenschr. 1900. 6. sz. 3 S. H. Scheiber: Beitrag zur Lehre über die Thriinensekretion im Anschlüsse von 3 Fällen von Facialislähmung mit Thriinenm angel, nebst Bemerkungen über den Geschmackssinn und über Sensibilitäts­störungen bei Facialislähmung. Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde. XXVII. köt.

Next