Orvosi Hetilap, 1905. december (49. évfolyam, 49-53. szám)

1905-12-03 / 49. szám

Negyvenkilenczedik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1905. deczember 3. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. MAGÁNTANÁR, FŐSZERKESZTŐ. _______________ SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYERMEKGYÓGYÁSZAT Bókay János szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ORR-, GÉGE- ÉS FÜLGYÓGYÁSZAT Navratil Imre, Ónodi Adolf, Krepuska Géza és ifj. Klug Nándor szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRT­AN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kollarits Jenő : Közlemény a budapesti egyetemi idegklinikáról. (Igazgató : Jendrassik Ernő dr. ny. r. tanár.) Adatok az öröklött idegbajok ismeretéhez. 854. lap. Ónodi A. : A rostaüreg mucoceléje. 858. lap. Manninger Vilmos: Közlés az új szt. János-kórház sebészeti osztályáról. (Igaz­gató : Ludvik Endre dr.) Helyhez kötött fertőzések gyógyítása a vérbőség foko­zásával. 859. lap. Tárcza. Győry Tibor: A történelmi igazság a Czermak-Tü­rck-féle úgynevezett prioritási harczban. 862. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Finger : Die Blennorrhoe der Sexualorgane und ihre Complicationem (Ráskai Dezső.) 863. lap. — Lapszemle. Általános­­őör- és gyógytan. Bond : Nyálkahártyával bevont csatornákban és mirigykivezető csövekben észlelhető felhágó áramlások és ezek befolyása a fertőzés keletkezé­sére. (Picker Rezső.) — Belgyógyászat. B. Fischer : Aneurysmák kísérletes előidézése. (R. Zs.) — A. Schmidt: Az idült obstipatio kezelése. — Collatz: Botulismus esete. (H. P.) — Idegkórtan. Erb: A tabes kezelése. (Kollarits Jenő.) — Sebészet. Brünning: A rákos gyomor resectioja. (Steiner Pál.) — Craig és Ellis : Cargile-hártya. (Pólya.) — Debele: A korai masszálás és mozgatás törések kezelésénél. (Pólya.) — Jonnesco: Pylorusszüíkület alapján fejlődött tetania. (Pólya.) — Brüning: A biceps brachii s a tibialis anticus inának subcutan szakadása. (Pólya.) — Meyer Westfeld: Mediastinopericardi­­tisnek cardyolysis után gyógyult esete. (Pólya.) — Borkórtan. Wörner : Tömény karbolsav használata. (Guszman.) — Lengefeld: Hyperhydrosis. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Aronheim: Alszárfekélyek gyógyítása. — Weissmann: Collargol. — Bresler : Neuronal. — Haburn: Brachialis neuralgia és ischias. 863—867. lap. Hetiszemle és vegyesek. Kinevezések. — Kopits Jenő. — Pólya Jenő Sándor. — Ötvös József. — A budapesti orvosi kör országos segély-egylete. — A Budapesti Orvosi Kör sorozatos előadásai. — 85 éves keresetképtelen collega számára adakozás. — Neisser tanár. — Baktériumok életképessége földbe elásott hullákban. — A londoni orvosi társulatok egyesülése. — A lissaboni nemzetközi orvos-congressusról. — Megjelent. — A Szolnok-doboka vármegyei „Rudolf“-köz­kórház. — A főváros egészsége. —Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Markusovszky-féle jubilaris előadások. — Nemzetközi sebésztársaság I. congressusa. — Közkórházi Orvostársulat. — Debreczeni orvos-gyógyszerészegylet. Mellékletek. Gyermekgyógyászat. 4. sz. Szerkeszti: Bókay János dr. egyet. tanár. — Farbwerke vorm. Meister, Lucius & Brüning „Pyramidon“ czimü prospectusa. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti egyetemi idegklinikáról. (Igazgató: Jendrassik Ernő dr. ny. r. tanár.) Adatok az öröklött idegbajok ismeretéhez. Kollarits Jenő dr., tanársegédtől. Ebben a dolgozatban azoknak az öröklött idegbajos esetek­nek tanulságait kívánom levonni, a­melyeket az egyetemi ideg­klinikán Jendrassik tanár úr 1902-ben megjelent munkája óta megfigyelni alkalmam volt. Erről a kérdésről számos közlemény­ jelent meg és ezek közül igen sok ad irodalmi összefoglalást, a­melynek megismétlése czéltalan volna. Ezért csak azokról a dol­gokról emlékszem meg, a­melyek valamely itt megbeszélendő kérdésre világot vetnek. Az izomatrophiáknak különféle, addig egymástól elválasztott alakjait a közös tulajdonságok alapján Eritt foglalta össze egy betegséggé. Ezen összefoglalásban döntő volt az izomzat szövet­tani leletének azonos voltán kívül azon körülmény, hogy a dystrophia különböző típusai egy ugyanazon egyénen egyesültek, illetve, hogy az egyes alakok egymásba folytak. Nyilvánvalóvá lett ezenkívül a dystrophia egyes alakjainak közös kóroka, az öröklés is. Jendrassiki tovább vitte ezt a gondolatmenetet és 1896-ban megjelent munkájában egybefoglalta az öröklésből szár­mazó többi idegbajokat az öröklött vagy családi degeneratiók neve­­ Erb. Neurol. Centralbl. 1883. 452. 1. és Deutsche Zeitschrift für Nervenheilk. I. k., 1. 1. 2 Jendrassik: A paralysis spacticáról és az öröklött idegbajokról általában. Orvosi Hetilap. 1896. 522. 1. — Az átöröklődő idegbajokról. U. o. 1898. 347. 1. — Adatok az öröklődő bántalm­ak ismeretéhez. U. o. 1902. 676. 1. — Az átöröklődő idegbajok. Belgyógyászat kézikönyve 1899. VI. köt. alatt, kifejtve az egységes kóroktól létrehozott bajok együtvé­­tartozását. A közös kórokon kivül ezen összetartozást bizonyítja, hogy az egyes kóralakok határ nélkül mennek át egymásba, így Jendrassik dolgozatában kimutatja, hogy az öröklött merevgörcsös bénulás tünetei egyes családokban tisztán maradnak, másokban látászavarokkal, ismét másokban beszédzavarral, szemizombénulás­­sal, nystagmussal társulnak. Néha reszketés és ügyetlenség, vagy elbutulás szegődik a kórképhez, azok az esetek pedig, melyekben incoordinatio is áll fenn, átmenetet ad­nak a Marie-féle heredo­­ataxie cerebelleuse felé, mely viszont a Friedreich-féle ataxiával áll rokonságban. Ezek szerint a családi degeneratiók elnevezése alá mint typusokat foglalhatjuk a dystrophiás, merevgörcsös, Friedreich-féle stb. alakot. Ez a beosztás az újabb munkákban elfogadásra talált, a­mennyiben a megfelelő esetek közlései családi idegbajok vagy heredodegeneratiós idegbajok czime alatt jelen­nek meg. Ezek az átmeneti formák, a­melyekről mint nem typusos esetekről szokás szólani, igen fontosak mint az egyes alakok közt fennálló kapcsolat bizonyítói és most, hogy a kutatók figyelme azok felé fordult, meglehetősen megszaporodtak. Bernhardt­ apa és fia kortörténetét közölte, betegei paroxysmás családi bénulás­ban és dystrophiában szenvedtek. Ide tartozik Jendrassik 3. közleményének XV. észlelete, melyben Friedreich-kór tünetei mellett szemizombénulás és juvenilis dystrophiának megfelelő tünetek voltak együtt. Ezen családban egy újabb megbetegedés támadt, ezt alább közlöm. Baumling közleménye rokonszülöktől származó testvérpárról szól, a­kik egészben véve a Friedreich-féle ataxia képét adták, de a mellett­ e Bernhardt: Notiz über die familiäre Form der Dystrophia musc. progr. und deren Combination mit periodischer paroxysmaler Lähmung. D. Zeitsehr. f. Nhk. VIII k., 111. 1. 2 Bäumlin: Über familiäre Erkrankungen des Nervensystems. Deutsche Zeitschrift f. Nervenheilk. 1901. 20. köt,, 265. 1.

Next