Orvosi Hetilap, 1907. március (51. évfolyam, 9-13. szám)

1907-03-03 / 9. szám

51. évfolyam. 9. szám. Budapest, 1907. márczius 3. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ. _____________ SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. T­ARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Róna Sámuel­. Közlemény a székesfővárosi szt. István­-kórház bőrbeteg- és buja­kóros osztályáról. A Schaudinn-féle spirochaeta gyakorlati értékéről szerzett tapasztalataim. 161. lap. Chudovszky Móricz :­­Agydaganatok és Röntgen-kép. 163. lap. Morelli Gusztáv: Az elsődleges tüdőrákról három eset kapcsán, 164­1. Tárcza. Tauffer Emil: Tengeri kikötők egészségügyi felszerelése, különös tekin­tettel az 1903. évi párisi egészségügyi egyezményre. (A kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz intézett jelentés.) 165. lap. Irodalom­szemle: Könyvismertetés. Jancsó: Observations sur l’endemie de la malaria á Kolozsvár. — J. Bresler: Greisenalter und Criminalität. — H. Hoppe : Der Alkohol im gegenwärtigen und zukünftigen Strafrecht. — Aschaffen­burg: Ueber die Stimmungsschwankungen der Epileptiker. — Lapszemle. Biologia. W­inter­stein : Az elfáradás élettana. — Általános kór- és gyógytan. Beitzke: A láz tanának mai állása. — Belorvostan. Tollens : A tüdővészesek lázának orvos­lása antipyreticumokkal. — G. Klemperer : Diabeteses gangraena operálása. — Geronne: Syphilises májláz. — Gebrovsky : A vese tapintása után beálló fehérje­­vizelés diagnostikai értéke. — Sebészet. Mekus: A máj trauma utáni kisebbe­­dése és operatív beavatkozás által elősegített újjáképződése. — Kader: A c­ombsérvek gyökeres műtéte. — Gebele : Újabb adatok a vesesebészethez. — Lichtenberg: A narkosis utáni pneumoniák keletkezésének oka. — Gyermek­­orvostan. Roth­ és Loio : A vér bakteriológiai vizsgálatának jelentősége a gyer­mekkorban. — Húgyszervi betegségek. H. Loose : Cystopurin. — B. Goldberg: A prostatikusokon észlelt igen súlyos vérzésnek az okai és gyógykezelése. —­ Közegészségtan. Jellinek S.: A házi villamos berendezések egészségtana. —­ Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Robinson : Strychnin a húgyhólyag aro­­m­ája ellen. — Sachs: Thiosinamin-befecskendezések. — Hänselmann: Az orr tamponálása. 167—172. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 172. lap. Vegyes hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. 173. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 174—176. lap. Melléklet. Szemészet 1. szám. Szerkeszti: Grósz Emil dr., egyet. tanár. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a székesfővárosi szt. István-kórház bőrbeteg- és bujakóros osztályáról. A Schaudinn-féle spirochaeta gyakorlati értékéről szerzett tapasztalataim.­ Irta : Róna Sámuel dr. egyetemi rk. tanár. I. A spirochaeta pallida diagnostikai értéke. 1905 október 28.-án a spirochaetákról az Orvosegyesület­ben tartott előadásomban tartózkodó álláspontra helyezkedtem a spirochaeta pallidának aetiologiai jelentőségét illetőleg, de nem zárkóztam el már akkor sem azon tény elöl, hogy közte és a lueses elváltozások között szoros nexus van, sőt e tényre való tekintettel csakhamar ezen előadásom után azon gyakorlatilag fontos kérdést vetettem fel magamnak, hogy ezen szoros nexust nem lehetne e diagnostikai czélok­ra felhasználni ? Legelőször 1905 november 22.-én jöttem azon helyzetbe, hogy a spirochaeta pallida diagnostikai értékét kipuhatoljam. Ugyancsak e hóban még kétszer nyílt alkalmam a spirochaeta­­lelet diagnostikai alkalmazására. Ezen esetekről részben én (már 1905. novemberben), részben Preis assistensem (Közkórházi Orvos­társulat 1905 decz. 6.) nyilvánosan beszámoltunk. Ezen vizsgála­tok eredményei annyira bátorítók voltak, hogy ettől kezdve kiter­jedten alkalmaztuk a spirochaetavizsgálatot diagnostikai czélból. Ezen vizsgálatok végleges eredményéről akarok most be­számolni. Igaz, hogy a spirochaeta pallida diagnostikai jelentősé­gével egyes közlemények már foglalkoztak, különösen az utolsó hetekben , de tekintve, hogy én a legelsők között voltam, a­kik e kérdést nyilvánosan is tárgyalták, a megjelent közlemények ellenére sem tartom feleslegesnek, hogy további vizsgálataimról és megállapodott nézetemről beszámoljak. A fenti 3 eseten kívü­l 1 Előadatott a budapesti kir. Orvosegyesület dermatologiai szak­osztályának 1906 deczember 3­0.-i ülésén, még 22 ben appelláltunk a spirochaetavizsgálatra kórjelzési czél­­zással. Az esetek vagy scabieses laesiók által takart s igen kezdetleges első syphilisnyilvánulások, vagy táji mirigyduzzanatok által nem kisért első nyilvánulások, vagy _Dwere^-(lágy)-fekélyt utánzó (egy esetben genyedő bubó, egyben bubonulus által is kisért) fekélyek, vagy húgycsőkankóval (gonococcus lelet) szövődött húgycsőnyilás körüli beszűrődés, vagy gonorrhoeával és phimosissal szövődött syphilisnyilvánuílás a fitymaürben (a fitymaürből előzetes kifecs­­kendés után kinyomott véres savó vizsgálata), vagy panaritium­­nak tartott és ilyennek kezelt kézujji sclerosis, vagy jellegtelen scrotális, vagy egyszerű h­erpeserosiónak, vagy néhány napos horzsolt sebnek imponáló ménybeli, vagy klinice meg nem hatá­rozható nyelvelváltozások, vagy gangraenával szövődött sclerosis, vagy inguinalis mirigyduzzanatok minden más luestünet nélkül (punctiával vett nyirok vizsgálata). Ezen 22 eset tehát mind olyan volt, hogy klinire nem lehetett biztos kórjelzést felállítani, és még a bővebb tapasztalatok­kal rendelkező orvosnak is csak legfeljebb gyanakodni lehetett a lueses fertőzésre. És megannyiban typusos spirochaetalelet! Ezen vizsgálatokból kiderült, hogy a spirochaeta pallida, azon óvatosság szemmeltartásával, mely a vizsgálati anyag vétele­kor, festésekor szükséges, elsőrendű diagnostikai értékkel bír. Legtöbb hasznát vehetjük a lueses fertőzésnek igen korán való biztos felismerhetése czéljából. Nem ismerek más ilyen megbízható jelt, melylyel a luest olyan korán lehetne kórismérni. Talán szerénytelenséggel vádoltathatás nélkül mondhatom, hogy tapasztalataim alapján a legtöbbször lehetőleg korán klinire is fel tudom ismerni a luesinfectiót, de be kell vallanom, hogy oly korán és oly biztosan, mint a spirochaetalelet segélyével, klinire nem tudom. Egész sor olyan eset volt a 22 eset között, hol legalább még egy, akár több hétig is kellett volna várnom és észlelnem a lefolyást, míg a lueskót ismét biztosan felállíthattam volna. És ebben rejlik a spirochaeta pallida egyik óriási gyakor­lati értéke. Mentül jobban beledolgoztuk magunkat ezen vizsgálati módba, annál jobban át vagyunk hatva az értékes voltától, úgy, hogy ma nyugodt lélekkel ajánlhatom a gyakorló orvosoknak

Next