Orvosi Hetilap, 1907. október (51. évfolyam, 40-43. szám)

1907-10-06 / 40. szám

51. évfolyam. 40. szám. Budapest, 907. október 6. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ. ______________ SZERKESZTŐ. mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Gróss Emil: A glaucoma. 709. lap. Picker Rezső : A férfi idült húgycsőkankójának lényege és kezelésének vezér­elvei. 711. lap. Kelle Kálmán: Közlés a szent István-kórház idegosztályáról. Főorvos : Donáth Gyula dr., egyet, magántanár. Ifjúkori paralysis progressiva. 712. lap. Elfer Aladár : Közlemény a kolozsvári belorvostani­ klinikáról. (Igazgató: Purjesz Zsigmond dr. egyetemi tanár, udvari tanácsos.) Megfigyeléseink a Röntgen fény­nyel gyógykezelt fehérvérűség-esetekben. 714. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Jacob Wolff: Die Lehre von der, Krebs­krankheit von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart. — Lapszemle. Általános kór-és gyógy­tan. Weichselbaum: Az­ emberi gümőkór fertőzési útjai. — Belorvos­­tan. Walko : A gyomor megbetegedése az idült ólommérgezésben. — Stanley Burnes : A térdreflex viselkedése a pneumoniában. — Sebészet. Holsted, Gree­­nough, Simmons, Dellinger Barney, Ochsner, Nathanson, Oliver, Cabot és Pilcher . Az emlőrák gyökeres műtevésének eredményei. — Gyermekorvostan. Esch­erich­ : Postdiphtheriás szívgyengeség kapcsán támadt multiplex embolia. — Feer: A szülők vérrokonságának befolyása a gyermekekre. — Húgyszervi betegségek. R. Walker: Az egyszerű hólyagfekélyek. — N­. Lotte és J. Privat: A hete­­gümőkór conservativ gyógyítása. —­ L. Genouvale és M. Péraire : A gyökeres hydroceleműtét új módszere. — Venereás bántalmak. Erb : Kankó-statistika. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Zacharias : A mastitis kezelése Bier­­féle pangással. — Hartzell : A lichen planus gyógyítása salicylkészítményekkel. 716—721. lap. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 721. lap. Vegyes hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 721. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 722—724. lap. Melléklet Gynaekologia. 2. sz. Szerkesztik: Tóth István d­r. egyetemi magán­­tanár és Temesváry Rezső dr., egyetemi magántanár. F. Hoffmann-La Roche et Cie ezég „Protylin14 készítménye. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A glaucoma.­ Irta: Grósz Emil dr., nyilv. rendes tanár. Ötven éve, hogy Graefe Albrecht megjelölte az utat s módot, melylyel az addig gyógyíthatatlannak tartott glaucomas szem látását megmenthetjük Szomorú, hogy fél század után még min­dig nagyon sokan vesztik el látásukat azon okból, mert elmulaszt­ják az időpontot, melyben az operálás sikert ígér. A gyógyít­ha­tatlan vakok 20°/o-a glaucomás, a­mi természetes következménye azon megdöbbentő tapasztalásnak, hogy a budapesti egyetem szemklinikáján jelentkező glaucomások 21‘&/o-a mindkét, 50°/o-a egyik szemén fényérzés nélkül, tehát gyógyíthatatlan állapotban jelentkezik ; ezek számára tehát Graefe örökbecsű ajándéka érték­telen maradt. Ilyen esetek mindenütt előfordulnak, de sokkalta ritkábban, mint nálunk. Magyarország szemorvosai egyesületének múlt évben tartott ülésén reámutattam arra, hogy a betegek egy része közönyből s tudatlanságból nem is próbálta meg idejében, hogy segítséget nyerjen, de azt is meg kellett mondanom, hogy igen sokan a hibás orvosi diagnosis áldozatai. Ezért első sürgős fel­adatul jelöltem meg, hogy nekünk szakembereknek minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy a gyakorlóorvosok segítségére sies­sünk, ismereteiket a glaucoma diagnosisában gyarapítsuk. A szün­idei orvosi cursusok, az egyesületekben tartott előadások, a szak­lapokban közölt klinikai előadások alkalmas módok arra, hogy a gyakorló orvosok figyelmét újból s újból e betegségre irányítsuk. Ez eszmét szolgálja a glaucomáról szóló ismereteink e rövid összefoglalása. A glaucoma lényeges jelenségeinek felismerése aránylag későn történt; sokáig összecserélték a cataractával, s csak Bris­­seau, a midőn Bourdelot nak, XIV. Lajos orvosának szemét fel­vágta, fejezte ki azon nézetét, hogy a lencsén kivil az Üvegtest is beteg. Beer is az Üvegtestbe helyezte a bajt s csak Mack­enzie­­nek, a geniális glasgowi szemésznek sikerült a szem feszülése emel-i Gyakorló orvosok számára tartott előadás­ kedésének jelentőségét felismernie (1830). Besmarres és Arit már gondosan leírták a baj külső jelenségeit s a midőn Helm­holtz a szemtükörrel megajándékozta az orvosi tudományt, a szerafenék jellemző elváltozásai is ismeretessé váltak. Eleinte ugyan helytelenül értelmezték a papillán látott változást, mert kiemelkedésnek tartották, de Wéber (1855) és Müller (185­5) csakhamar bebizonyította, hogy az bemélyedés, gödör. A fel­ismert összes jelenségeket a szem feszülésének emelkedésére Graefe vezette vissza. A csarnokzug elzáródásának s a feszülés emelkedésének összefüggését Bonders már 1855-ben kimondotta, de hogy ez az anatómiai változás alkotja a lényeget, azt Knness 1876-ban bizonyította be. Még Graefe lángeszének sem sikerült azonnal a glaucoma összes alakjait egy csoportba egyesítenie. Kezdetben csak a glau­coma inflammatorium volt a betegség typusa, később Jäger­s Bonders vizsgálatai alapján a glaucoma simplex alakot is hozzá­csatolta s végül a hydrophthalmust is, mint a betegség fiatalkori alakját. Sokkal könnyebb volt azon eseteket felismerni, a­melyekben a szem feszülésének emelkedése más szembetegség következménye­­kép keletkezik ; ezek a másodlagos glaucomák csoportját alkotják. Ide tartozik: a szaruhártyaforradás, melybe a szivárványhártya belenőtt, a szarucsap, a sok fapados izzadmánynyal járó szivárvány­hártya- és sugártestgyuladás, a pupilla elzáródása, duzzadó szü­rke­­hályog, félrecsúszott lencse, a szem belsejében fejlődő daganat, az ideghártya vivőerének elzáródása ; mindmegannyi példája annak, hogy a szem keringési körében keletkező akadály feszülésemel­kedésre vezet. Ilyenkor az alapbántalom uralkodik a kórképen s valóban közelfekvő, hogy a következményre gondoljunk s azt a szem megtapintásával felismerjük. Bennünket első­sorban az elsődleges glaucoma érdekel, azaz azon esetek, a­melyekben a szem feszülésének emelkedése nem más szembajhoz csatlakozik, hanem elsődlegesen keletkezik. Az elsődleges glaucoma három alakját különböztetjük meg: glaucoma simplex, inflammatorium és juvenile. A glaucoma simplex felismerése a legnehezebb, szerencsére csak minden 8. tartozik ezen alakhoz. A beteg subjective csak

Next