Orvosi Hetilap, 1909. május (53. évfolyam, 18-22. szám)
1909-05-02 / 18. szám
53. évfolyam. 18. szám, Budapest, 1909. május 2. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágoston egyet. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. (Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 1 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Haberern Jonathan Pál és Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Dollinger Gyula : A gyijtős nyaki nyirokcsomók subcutan eltávolítása 200 műtött eset alapján. 321. lap. Morelli Gusztáv : Közlés az I. sz. belorvostani klinikáról. Igazgató : Korányi Frigyes egyetemi tanár. A Kuhn-féle légzőkosár hatása szívbajokban. 322. lap. Színnyei József: Közlés a szt. Rókus-kórház X. orvosi osztályáról. (Főorvos: Wenhardt János egy. magántanár.) Az extractum digitalis depuratum (digipuratum Knoll) hatása a vérkeringési rendszerre. Megjegyzések a digitális hatásmódjáról. 324. lap. Kóssa Gyula: A régi magyar orvosnövendék. 326. lap. A vidéki kórházak igazgatóinak II. országos értekezlete. 328. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Olsavszky Viktor: Az ambulatorikus beteg vizsgálat methodikája. — Lapszemle. Gyógyszertan. Pohl: A digitalis kombinálása más szerekkel. — Belorvosiam Jagic: Az asthma bronchiale rohamának megszüntetése. — Diego Buttino : Az elektrorgollal elért gyógyeredmények. — Idegkórtan. Babinski: A hysteria fogalmának átalakulása. — Sebészet. Brandes: Gyomorperforatio után létrejött, idegen test okozta hashártyatuberculosis. — Wolff, Eisner és Brandenstein: A lokális tuberculinreactiók sebészi jelentősége. — Hacker: Az oesophagus sarcoma. — Giani: A ganglion Gasseri endotheliomája. — Börkertan, H. Coenen: A Röntgen-carcinoma. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Netto: Styptol méhvérzés eseteiben. — Werndorff: Almatein. 328-331. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 332. lap. Vegyes hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. 332. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 333—336. lap. Melléklet. Elme- és idegkórtan. 1. szám. Szerkeszti: Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A vimös nyaki nyirokcsomók subcutan eltávolítása 200 műtött eset alapján. Irta: Dollinger Gyula dr., egyetemi nyilv. rendes tanár. Tisztelt Uraim! Az 1903. évi congressusukon előadtam azon módszert, amely szerint a nyak és az állkapocs alatti tájék gümős nyirokcsomóit subcutan módon távolítom el. Azóta azt Németországban Bier tanár, Chicagóban J. Frank több esetben jó eredménynyel alkalmazta. A vezetésem alatt álló klinikán nemcsak tanársegédeim, hanem ügyesebb műtőnövendékeim is elvégezik. A műtétet eddig 158 betegnek 200 nyakoldalán végeztem s most az ezeken szerzett tapasztalataimról van szerencsém beszámolni. A módszer lényege, hogy a nevezett gümős nyirokcsomókat a tarkón, 1 cm.nyíre a hajas résztől a középvonal felé, tehát a hajzat alatt fekvő 6 cm. hosszú metszésből távolítom el. A műtét előtt a hajzatot gondosan megmossuk, a fejet steril ruhákba kötjük, a tarkót és a nyakszirttájat pedig simára beretváljuk. Első előadásom alkalmával anatómiai táblákon mutattam be azon nyirokcsomók fekvését, amelyek e műtétnél tekintetbe jönnek és bemutattam azon utakat is, amelyeken a tarkón fekvő metszésből őket megközelíthetjük. Ezen ábrákat a módszer részleteivel az Orvosi Hetilap 1903. évi folyamának 50—52. számaiban, a vezetésem alatt álló klinika Évkönyveinek II. kötetében és a Deutsche Zeitschrift für Chirurgie 1904. évi 72. kötetében közzétettem. A beteget fekve olyan magasan helyezzük el, hogy a műtő alatta ülve kényelmesen helyet foglalhat. A fejet egy segéd fogja s a szükséghez képest forgatja. Ennek az elhelyezésnek az az előnye, hogy a műtét alatt a vér a sebből önmagától szivárog ki és a műtét területe mindig tiszta. Előadta a német sebészek congressusán 1908-ban Berlinben. A műtő alulról homlokreflectorral világit be a sebbe. Egynéhány esztendő óta gummikertyűben végezem ezt a műtétet is. A bőrmetszés megejtése után a késre már csak ritkán van szükségem, mert a mélyben a szövetrésekben elevátorral hatolok előre a nyirokcsomókig s azokat tompán választom ki. Ha a nyirokcsomók beszűrődése nem régi, a kiválasztásuk nem jár nagy nehézséggel. Egynéhány ilyen műtét 15 percig tartott. De ez kivételes, mert a betegek rendesen csak akkor jönnek a műtőorvoshoz, amikor nyirokcsomóik már évek óta meg vannak dagadva. Ilyenkor erős heges kötőszövet veszi körül a nyirokcsomókat és köti őket össze a szomszéd szervekkel, s ekkor kiválasztásuk nagy türelmet és kitartást igényel. Különösen erősen vannak ezek a nyirokcsomók a felület felé eső oldalukkal a szomszédsággal összenőve, ami valószínűleg a hosszas és gyakori gyógyító beavatkozásoknak és az erőművi inzultusoknak a következménye. Amint az első beszűrődött nyirokcsomót elérjük, azt fogóval megfogjuk s a sebbe húzzuk. Ilyenformán sokszor sikerül az egész beteg nyirokcsomóconvolutumot a sebbe húzni és itt nyíltan a szomszéd szövetekkel való összeköttetéseiből kiválasztani. Némelykor olyan tömeget alkotnak, hogy súlyuk 120—160 gm. Ilyen módon sikerült a fej erős oldalhajlítása mellett a kulcscsont feletti árok és a fejbicczentő kulcscsonti feje alatt fekvő gümős nyirokcsomókat a tarkón levő seben át tompán eltávolítani. Ha ezen nyirokcsomók itt a kulcscsont körül a szomszédságukkal nagyon erősen össze vannak kapaszkodva, nem lehet őket a tarkósebbe húzni s ilyenkor a kulcscsonttájon ejtett külön metszésből távolítjuk el őket. Különösen figyelembe veendők a következő körülmények : 1. Igen gyakran azon nyirokcsomók vannak beszűrődve, amelyek a fejbicczentő izom felső vége alatt a nervus accessoriust körülveszik. Az ideget a nyirokcsomók közül ilyenkor gondosan ki kell fejteni és a sértéstől megóvni, mert elszállítása a fejbicczentő izom sorvadását és a nyak körvonalainak elferdülését vonja maga után. 2. Az állkapocs alatti nyirokcsomók a nyálmirigy tasakjában fekszenek. Hogy hozzájuk férkőzzünk, ezt előbb fel kell hasítanunk. E végből a bőr alatt az elevátorral tompán a tasakig hatolunk