Orvosi Hetilap, 1909. június (53. évfolyam, 23-26. szám)

1909-06-06 / 23. szám

53. évfolyam. 23. szám Budapest, 1909. junius 6. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grrósz Emil szerkesztésében 4 szám. G­Y N­AE RO­LOGIA Tóth­ István és Temesváry Rezső szerkesztésében 1 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Haberern Jonathan Pál és Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a kir. magy. tud.­egyetem 2. szám­i (Réczey Imre tanár, udvari tanácsos) sebészeti klinikumáról. A ferment- és antiferment-kezelés. Irta : Borszéky Károly dr. egyetemi magántanár, adjunctus és Tarán Géza dr. műtőorvos. Metschnikoff­nak 25 év előtti phagocytosis-elmélete újabb időkben serológiai ismereteink bővülésével mind gyakrabban foglal­koztatja a búvárokat; az opsoninok diagnostikai jelentősége és az ennek alapján végzett therapiás kísérletek újból a leukocyták fon­tos szerepére terelték a figyelmet. Már a régebbi vizsgálatok megállapították azt, hogy a leuko­­cytáknak a szervezet élettani és kóros működéseiben nagy szerep jut, de az újabb vizsgálatok (Ehrlich stb.) egyszersmind azt is kimutatták, hogy a leukocytáknak ezen szerepe távolról sem olyan egyszerű, mint azelőtt gondolták; működésük annyira szövevényes, hogy még ma sem tudjuk tökéletesen megérteni. Annyit az újabb vizsgálatok alapján biztosan állíthatunk, hogy a phagocytosis a szervezet védelmi berendezése a vérbe jutott ártalmas anyagokkal szemben. Azonban a leukocyták aktív műkö­dése a baktériumok ártalmatlanná tevése terén véglegesen tisztázva nincsen. Ha például az urethritis gonorrhoica górcsövi képére gon­dolunk és látjuk, hogy a gonococcusok intracelluláris elhelye­­ződése ellenére is fertőző a geny, akkor a leukocyták baktérium­ölő képessége nagyon is problematikusnak látszik , pedig más bak­tériumokkal, például a staphylococcusokkal szemben sem viselked­nek másként a leukocyták. Ezért a leukocyták hatását az újabb vizsgálatok másként magyarázzák­. Gruber és Futaki szerint a phagocytosis nem elsődleges, hanem másodlagos védelmi beren­dezése a szervezetnek, a­melynek létrehozásában a Metschnikoff-féle stimulineknek juttatnak szerepet. Baumgarten határozottan kétségbe vonja a leukocyták bak­tériumölő képességét és azt mondja, hogy a leukocyták „sind nicht die Helden des Tages, sondern die Hyänen des Schlacht­feldes“. Ezekkel szemben Jochmann vizsgálatai kimutatták, hogy a leukocytáknak mégis van baktériumölő képessége, hogy tehát nem csak az életképtelen baktériumokat tudják megemészteni. A leuko­cyták saját baktericid erejüknél fogva ölik meg a baktériumokat és azokat proteolysises fermentumukkal complement-hatás nélkül meg­emésztik ; a baktérium elpusztítását maga a leukocyta végzi el és nem a serum baktericid anyagai, nem a Much által elnevezett leuko­­cytáris bakteriocidinek. Jochmann kimutatta, hogy a proteolysises fermentum maga nem baktericid és a Buchner-féle alexinekkel semmi közössége nincsen; az élő baktérium erősen ellentáll az emésztésnek, sőt ferment-oldatokban erősen el is szaporodik, vagy mert antifemnentet termel, vagy tokjánál fogva; a megölt baktérium ellenben éppen olyan gyorsan emésztődik meg, mint a fibrinczafaj és a fehérje. A proteolysises leukocytafermentum hatását először Müller és Jochmann tanulmányozták; ők kimutatták, hogy ezen anyag­nak minimális mennyisége a Löffler-lemezt 24 óra bemélyíti. Ugyancsak Jochmann vizsgálatai azt is kimutatták, hogy nem az egymagvú, nagy, protoplasmadús lymphocyták, a makrophagok tar­talmazzák a proteolysises fermentumot — mint azt Metschnikoff állította —, hanem a mikrophagok, a polynucleáris neutrophil leukocyták. A lymphocyták túlsúlya miatt nem mutat tehát emésztést a Leffler-féle lemezen a gü­mős geny, ellentétben a leukocytadys coc­­cusgenynyel. Jochmann nagy szerepet tulajdonít a proteolysises folyama­toknak a pathologiában; igen fontos tényező ott, a­hol szétesett szövetek, vagy alvadt tömegek felszívódásáról van szó. Belgyó­gyászt és sebészt egyaránt érdeklő fontos felfedezés ez, mert a polynucleáris leukocyták ilyen fehérjeoldó ferment hatásában kell keresnünk a pneumonia crouposa oldódásakor a fibrintömegek elfolyósítását éppen úgy, mint a leukocytákkal biró szervekben megjelenő autolysist is (fedett csonttörések, osteotomiák utáni, vérömlenyek felszívódásakor támadó aseptikus láz). TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Borszéky Károly és Turán Géza : Közlés a kir. magy. tud.­egyetem 2. számú (Réczey Imre tanár, udvari tanácsos) sebészeti klinikumáról. A ferment- és anti­­ferment-kezelés. 408. 1. Kern Tibor : Közlés a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem I. sz. belorvostani klinikájáról. (Igazgató : báró Korányi Frigyes dr. ny. r. tanár.) Adatok a jog­­h­urt-bacillusnak (bacillus bulgarus) a coli-bacillusra gyakorolt hatásához. 416. 1. Gózony Lajos és Wiesinger Frigyes: Közlés a budapesti kir. magy. tud.-egyetem bakteriológiai intézetéből. (Igazgató : Preisz Hugó dr. ny. r. tanár.) Vizsgálatok az eklampsia puerperalis pathogenesisére vonatkozólag. 418. 1.) Fornet Elemér : Gyógyjavalatok idült szívbajokban. 418. 1. Győry Tibor : A mellkas kopogtatásának felfedezése 1761-ben. 420. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. C. Röse : Erd­salzarmut und Entartung. — Lay - szemle. Bonczolástan. C. Hasse: A vizeletes választás magyarázata. — Belorvos­­tan. Schmidt: Hasmenés. — Idegkórtan. Anton: Spontán javulás az agy­daganatokban. — Sebészet. Catherin: A hólyagdaganatok eltávolítása. — A. H. Ferguson: Cruroscrotalis hernia. — Gyermekorvostan. Heilman: A mongolis­­mus kórbonczolástani tanulmányok alapján. — Orr-, torok- és gégebajok. Labouré: Az amygdalectomia totalis indicatiói és technikája. — Kippel és Lhermitte: A tabesben mutatkozó orrkrízis. — Roger: Adenoid vegetatio okozta hangrésgörcs. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Aizner: Myositis ossificans traumatica. — Tennenbaum : Almatein. — Schmitt: Ster­ulcus cruris ellen. 421—424. 1. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 424. lap. Vegyes h­irek. — Pályázatok. — Hirdetések. 425. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 426—427. lap.

Next