Orvosi Hetilap, 1912. október (56. évfolyam, 40-43. szám)

56. évfolyam. 40. szám. Budapest, 1912 október 6. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR - FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. ORVOSI HETILAP Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLÉSEK. Scharl Pál: Közlemény az Erzsébet királyné-sanatoriumból. (Igazgató-főorvos: Scharl Pál dr.) A tü­dőtuberculosis kezelése mesterséges pneumothorax-szal. 731. lap. Galambos Arnold: Közlemény a budapesti kir. m. tud.-egyetem III. számú belkliniká­járól. (Igazgató: báró Korányi Sándor dr., egyet. ny. r. tan.) A normalis qualitativ vérképről. 736. lap. Welsz Ferencz: Cystoskopiás tévedések. 741. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. A. Pappenheim: Grundriss der hämatologischen Diagnostik und praktischen Blutuntersuchung. — Új könyvek. — Lapszemle. Belorvos- >­tan. T. Stuart Hart: „Acidosis-index“. — E. H. Goodmann: Pneumoniában a vizelet útján kiválasztott vas mennyisége. — Schaumann: Anaemia perniciosa. — Sebészet. A. Wagner: Retroperitonealis haematomák. — Bier: Localanaesthesiában végzett trepanatiók. — Szülészet és nőorvostan. Bröse: A hasüregben szétömlött vér káros volta. — Gyermekorvostan. Aviragnet, Bloch-Michel és Dorlencourt: A száraz tejnek használata a csecsemőtáplálásban. — Goldreich: A lappangó öröklött bujakór klinikai kórjelzése. — Húgyszervi betegségek. Kobert: Stricturakezelés hyperaemiát előidéző húgycsőszondákkal. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Neunkirch : Izületésút. — Hexal. — Allport: Tizenkét éve fennállott glossitis ulcerosa. — O. Nitze: Santyl. — Richter : Ervasin. — Schnee: Fermocyl-tabletták. 742—745. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Klinikai füzetek. — Orvosok lapja — Buda­pesti orvosi újság. 746. lap. Vegyes hírek. 746—747. lap. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény az Erzsébet királyné-sanatoriumból. (Igazgató-főorvos: Scharl Pál dr.) A tü­dőtuberculosis kezelése mesterséges pneumothorax-szal.* Irta: Scharl Pál dr., igazgató-főorvos. Régi klinikai tapasztalat, hogy az egyik tüdőfél huza­mosabb ideig tartó mozdulatlansága, akár mellük­ folyadék-, akár levegő-felhalmozódás okozza azt, a másik tüdőfél jó állapota mellett, kedvezően befolyásolja az összenyomott tüdő gíimes folyamatát. Ezen kedvező hatását a tüdőfél immobilizálásának igye­keztek művileg előállítani azok, kik legelőször alkalmazták a mesterséges légmell készítését. A kezelés alapelvei már régebben ismeretesek, szélesebb körben azonban csak azóta nyer alkalmazást, mióta Forlanini és iskolája, valamint Brauer és mások nagyobb számú esetet közöltek. A kérdés kísérleti részét Brauer tanítványai szaba­tos kísérletekkel minden oldalról megvilágították és éppen ennek tulajdonítható, hogy ma már szűnőfélben van az orvo­sok félelme a légmell mesterséges előállítását illetőleg. Brauer érdeme, hogy a légmell készítésének technikáját oly módon sikerült kifejlesztenie, hogy az egész eljárás, a szabályok pontos betartása mellett, teljesen veszélytelen. A kezelés lényege abban áll, hogy a megbetegedett tüdőfelet a légzésből bizonyos időre kizárjuk. A beteg tüdőfélnek kikapcsolása oly módon történik, hogy a megbetegedett mellkasfél mellhártyalemezei közé N-t bocsájtunk be és ezáltal a beteg tüdőfél „collapsusát“ (össze­­esését), illetőleg „compressióját“ (összenyomását) idézzük elő. A gyógyítás szempontjából nem közömbös, hogy collapsust * Az Orvosegyesületben tartott előadás, vagy compressiót sikerül-e elérnünk. Előre bocsájtom ezt, mert az egész eljárást a német szerzőknél hol mint „Kollaps­therapie“, hol mint „Kompressionstherapie“ találjuk meg­nevezve. Az intézetünkben alkalmazott műtéti eljárásunk részle­teit Lobmayer ismertette és így csak azt említem, hogy a Brauer-féle metszéses eljárással feltárt mellhártya mellett készítettük a mesterséges légmellet, mindenkor altatás nélkül, helybeli érzéstelenítéssel. A szokásos 0­ 01 gr. morphiumot, melyet a pleuralis shock megelőzése czéljából ajánlanak műtét előtt, teljesen elhagytuk. Pleuralis shockot 46 műtétünk és kb. 400 utántöltésünk alatt egyszer sem észleltünk. Czél­­szerűtlen a morphium adagolása a köhögési inger lefokozása miatt, mert köpetpangást okozhat, mely közvetlenül a műtét után rövidlélekzetűséget és kellemetlen, nyugtalanító érzést okoz. A műtét töltéssel együtt alig tart egy negyed óránál tovább. A metszéses eljárásnál egyszerűbb szúrással behatolni a mellhártyaűrbe, Forlanini szerint, de mivel e módszer alkal­mazása esetén a légembolia nem zárható ki, sohasem alkal­maztuk. A metszéses eljárás teljes biztonságot nyújt a lég­embolia nagy veszélyével szemben, tehát feltétlenül előnyben részesítendő minden oly eljárással szemben, melynél a pleura átszúrása és a­­ bevitele a mélyben a szem ellenőrzése nél­kül történik. A műtét absolute veszélytelen és ha a mesterséges lég­mell készítése javall, akkor a műtéti eljárás maga (mint be­avatkozás) ellenjavalat sohasem lehet. A mesterséges légmell készítésének feltétele, hogy a mell­­hártyarés egészben, vagy legalább részben szabad, össze­növésmentes legyen a­­ befogadására, a­melylyel a beteg tüdőfelet össze akarjuk nyomni. Műtét előtt az összenövések helyét nem tudjuk meg­határozni és azok kiterjedését sem tudjuk megbecsülni. Még vissza fogok térni a mellhártya- összenövések kór­jelzésére a röntgenezés kapcsán és így csak előre bocsátom, é­ s

Next