Orvosi Hetilap, 1912. november (56. évfolyam, 44-47. szám)

1912-11-03 / 44. szám

56. évfolyam. 44. szám. Budapest, 1912 november 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. Tanár és SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Gyermekgyógyászat, hygiene és gyermek­­védelem. Előadta az I. nemzetközi gyermekgyógyászati congressuson Deutsch Ernő dr., igazgató-főorvos. Az orvosi ténykedés kerete a XIX. - XX. században nagy mértékben megváltozott, hosszú küzdelem árán bonta­kozott ki a középkor mysticismusából az orvostudomány, győzedelmeskedett a „primum non nocere, dem­ medicam­“ elv, míg végre manapság nem a gyógyításban, hanem a kór­megelőzésben látjuk tudományunk diadalát. Ezen prophylaxi­­sos ténykedés érlelte meg azon helyzetet, hogy az orvos az individuum egészsége mellett a nagy­közönség érdekeit is kénytelen szem előtt tartani, hogy a bécsi híres sebésznek, Gersung-nak szavát: „Csak jó ember lehet egyúttal jó orvost oda kell fejleszteni, hogy modern értelemben sociális érzés és tudás nélkül jó orvost elképzelni általában nem lehet. Sociális érzés alatt azonban nem értem azon philantropiás ténykedést, melynek a társadalom minden rétege áldozott s áldoz kellő előkészültség nélkül, hanem azon sociális mun­kát, a­melyet csupán kellő tudással lehet végezni. Orvosi pályafutásom majdnem kizárólag gyermekvédelmi ténykedésnek volt s van szentelve s előképzettség elsajátítá­sának lehetősége híján, e téren autodidakta vagyok, de meg­érlelődött bennem azon meggyőződés, hogy a közjó elenged­hetetlen követelménye, hogy az orvos sociális téren bizonyos tudás felett rendelkezzék s szükségesnek tartom az ezirányú egyetemi kiművelésnek megadását. A következőkben vázlatosan foglaltam össze mindazt, a­mi a gyermekgyógyászat, hygiene­s gyermekvédelem közt kapcsot alkot, a­mit tudtommal ily alakban mai napig nem foganatosítottak, s felhasználom az alkalmat, hogy a gyer­mekvédelem s az európai kultúra központjában, azon ország­ban, hol Budin, Strauss és Grand­er küzdött tudomá­nyos s humanitárius alapon a gyermekek jóléte érdekében, ezirányú eszméimet a világ gyermekorvosainak elitje előtt hirdessem s bírálat tárgyává tegyem. Végigvezetem önöket a gyermekvédelmen az intrauterin védelmi intézkedésektől kezdve egészen azon szakig, midőn az ifjú pályájának megválasztása előtt áll, szem előtt tartva a physiologiai s pathologiai állapotok sorozatát. Anyavédelem. Az orvosi tudomány vívmánya, hogy kézzelfogható adat­halmaz segítségével bizonyította be, hogy a gyermekvédelem szempontjából is mily döntő befolyással bír az anyaság védelme. Semmelweis­s Lister tanának átérzése a gyermekágyi láz ellenes küzdelemmel s az operatív szülészet fejlődésével a szülőnő védelmét új alapra fektette. A szülőintézetek sza­porításának, a bábák és ápoló személyzet fokozott kiképez­­tetésének szükségessége az említett tanokkal együtt érlelődött meg, mert a normális, de még fokozottabb mértékben a művi beavatkozást igénylő abnormális szülés csupán a sebészi asepsist átérző és átérző személyzet segítségével s megfelelő környezetben folyhatik le. Ezért foglal állást a modern orvostudomány­a különben az etnika szempontjából oly magasztos nézőpont ellen, hogy a nő a szülésen a család kereté­ben essék át s követeli az intézeti internálást. Ez oknál fogva szorgalmazzuk a bábák tudása színvonalának minden úton­­módon történő emelését, a vándorkosárintézmény általáno­sítását s a házi ápolónők számára a tudás azon minimumát, mely a babonát elnyomja. Az ipari és földművesüzemekben ténykedő orvosok derítették fel azt az igazságot, hogy a munka mechanikai és vegyi úton mily döntő mértékben gyakorol befolyást a terhességre (elvetélés, koraszülés, holt magzat világra hozatala); példaként mint vegyi ártalmat a kénesőt, phosphort, ólmot stb., mint erőművit , kapálást, kőtörést stb. említem; evvel kapcsolatban ismét orvosok vetették fel azon eszme törvényes megvalósításának szükség TARTALOM: EREDETI KÖZLÉSEK. Deutsch Ernő: Gyermekgyógyászat, hygiene és gyermekvédelem. 803. lap. Freystadtl Béla: Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem orr- és gégeor­vostani klinikájáról. (Igazgató: Ónodi A. dr., egyetemi tanár.) A hangképzésre vonatkozó kísérletes vizsgálatok. 808. lap. Ónodi László: Közlemény a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem orr- és gége­gyógyászati klinikájáról. (Igazgató : Ónodi tanár.) Az iköböl viszonya az oculomotorius, trochlearis, trigeminus és abducens idegtörzseihez. 810. lap. Pach Henrik : A frankfurti iparegészségü­gyi továbbképző tanfolyam. 813. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. J. Schwalbe -. Therapeutische Technik für die ärzt­liche Praxis. — Bier, Braun és Kümmelt: Chirurgische Operationslehre. — Lapszemle. Belorvostan. C. Askenstedt­. Az indican quantitativ meghatározásának egyszerű módja. — Paul Me­ilhenny. Poliomyelitis acuta anterior. — Sebészet. R. Rauchenbichler: A quadriceps-szakadás. — Idegkórtan. Erb­­. A gerinc­velő baleseti megbetegedései. — Szülészet és nőorvostan. Saenger: Idegbetegségek a terhesség idején. — Gyermek­orvostan. W. F. Lorenz és M. P. Ravenel: A diphtheria bacillus gazdáknak staphylo­coccus aureus-szal való kezelése. — Húgyszervi betegségek. Voelcker: Ondóhólyag­­műtétek. — Joseph: A prostatahypertrophia palliativ kezelése. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Herzen : Chlorosis. — Rakowski. Vesebajosok diaetás kezelése. — Mayer­. Epekőbetegség. 815-817. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 818. lap. Vegyes hirek. 818. lap. Tudományos társulatok. 819—821. lap Melléklet: Gynaekologia, 3. szám. Szerkeszti: Tóth István és Scipiades Elemér.

Next