Orvosi Hetilap, 1913. május (57. évfolyam, 18-21. szám)

1913-05-04 / 18. szám

57. évfolyam. 18. szám. Budapest, 1913 május 4. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A hangszalagok ellentétes mozgásairól. Irta: Ónodi Adolf dr., egyetemi tanár, az orr- és gégegyógyászati klinika igazgatója. Egy beteget volt alkalmunk észlelni a hangszalagok fel­tűnő ellentétes mozgásaival, a­kit Pólyák Lajos főorvos további megfigyelés és a klinikára való felvétel végett hozzám küldött. Minthogy a klinika még nem volt egészen készen, csupán bejárólag észlelhettük. Közben a beteg meghalt és így a tervbe vett kórbonczolástani és kórszövettani vizsgálat nem történhetett meg. Ezt a körülményt nagyon sajnáljuk, mivel a necroskopos vizsgálat lett volna hivatva az érdekes kórkép szabatos megfejtésére és egyes nyílt kérdések meg­világítására. H. M. 63 éves férfi állítása szerint állandó rekedtsége jelentkezésekor már három hónapja tart, előtte is több ízben elrekedt rövidebb időre. Néha nyelési nehézségek is mutat­koztak, különben rendesen étkezik. Reisz magántanár vizs­gálata az idegrendszer részéről zavarokat nem állapíthatott meg. Ideges zavarok csupán a gége és légcső részéről állottak fenn úgy a mozgási, mint az érzési körben. A gégé­ben és a légcsőben kifejezett hypaesthesia és reflexhiány volt kimutatható, a gégébe és a légcsőbe vezetett kutatót nagyon gyengén érezte a beteg és azonfelül egy esetben sem sikerült reflexköhögést vagy mozgást előidézni. A hangszalagok moz­gásaiban pedig feltűnő coordinatiós zavarok voltak észlelhetők. Az első ábra a hangszalagok helyzetét és a hangrés tágas­ságát érzékíti nyugalmi állapotban, midőn is a betegen lég­zési nehézség nem áll fenn. A­mint a beteg belégzik, a hang­szalagok egymáshoz közelednek, sőt össze is érhetnek, midőn a nehézlégzés észlelhető lesz. A betegben hang csakis a be­­légzés alkalmával a hangszalagok ellentétes közeledésével jöhet létre. A­mikor a beteg beszélni akar, a hangszalagok ellen­tétesen széttérnek és a hangrés a legnagyobb tágasságot éri el. A második ábra mutatja az intendált „e“ magánhangzó­nál a széttért hangszalagok helyzetét és a hangrés tágasságát. A harmadik ábrán az intendált „i“ magánhangzónál a széttért hangszalagok helyzete és a hangrés maximális tágassága látható. A jobboldali mellkasfél felső részében mellhártyaizzad­­mány volt kimutatható, mely megnyittatott. 1. ábra: Nyugalmi állapot. Pollaki a berlini congressuson figyelemreméltó tanul­mányt mutatott be és a respiratiós ellentétes hangszalag­mozgások psychogen neurosisának több typusát írta le. Az irodalomban szerinte 80 eset a hangrésizomzat pervers mű­ködése, a chorea laryngis inspiratoria, az inspiratiós func­tionalis hangrésgörcs, vagy a hangszalagok ellentétes műkö­dése neve alatt lett közölve; ezeket nézete szerint mint a hangszalagok respiratiós ellentétes mozgásait egy és ugyan­azon eredettel, vagyis mint psychogen neurosist kell felfogni. Az esetet sajátságos kórképének nem könnyű magyará­zata miatt Saundby, Grabower és Pollak collegákkal közöltem.­ ­ Monatsschrift für Ohrenh. u. Laryngorhin., 18. 1911. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Ónodi Adolf: A hangszalagok ellentétes mozgásairól. 335. lap. Scherer Sándor: Közlemény a budapesti egyetem 1. számú női klinikájáról. (Igazgató: Bársony János dr., udvari tanácsos, egyetemi tanár) Lehet-e irányadó a bakteriológiai vizsgálat a vetélések kezelésében ? 337. lap. Rejtő Sándor: A félkörös ivjáratok egyensúlyozó szerepéről. 340. lap. Kaufmann Pál: Közlemény a székesfőváros Telepy-utczai kórházának XIII. belgyógyá­szati osztályáról. (Főorvos: Kovács József dr., egy. magántanár.) Paratyphus­ sepsis. 342. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Prof. A. Biedl: Innere Sekretion. Ihre physiologi­schen Grundlagen und ihre Bedeutung für die Pathologie. — Új könyvek. — Lap­> szemle. Belorvosion. F. Sauerbruch: A tüdőbetegségeknek a rekeszizom mesterséges bénítása útján befolyásolhatósága. — Sebészet. B. Reich-Bontzkus: A módosított Grossich-féle joctinctura-desinfectio. — Szülészet és nőorvostan. Heimann: A gynae­­kologiai Röntgen-therapia. — Hauch és Meyer: A pituitrin alkalmazása a szülészetben. Gyermekorvostan. Fischl: A vörheny. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Ner­­king: Lecithin-therapia. — Hirschkowitz: Székrekedés. — Rubino: A Basedow-kór gyógyítása. 344 -346. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Klinikai füzetek. — Orvosok lapja. — Buda­pesti orvosi újság. 347. lap. Vegyes hírek. 347. lap. Tudományos társulatok. 349 - 351. lap

Next