Orvosi Hetilap, 1913. május (57. évfolyam, 18-21. szám)
1913-05-04 / 18. szám
57. évfolyam. 18. szám. Budapest, 1913 május 4. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A hangszalagok ellentétes mozgásairól. Irta: Ónodi Adolf dr., egyetemi tanár, az orr- és gégegyógyászati klinika igazgatója. Egy beteget volt alkalmunk észlelni a hangszalagok feltűnő ellentétes mozgásaival, akit Pólyák Lajos főorvos további megfigyelés és a klinikára való felvétel végett hozzám küldött. Minthogy a klinika még nem volt egészen készen, csupán bejárólag észlelhettük. Közben a beteg meghalt és így a tervbe vett kórbonczolástani és kórszövettani vizsgálat nem történhetett meg. Ezt a körülményt nagyon sajnáljuk, mivel a necroskopos vizsgálat lett volna hivatva az érdekes kórkép szabatos megfejtésére és egyes nyílt kérdések megvilágítására. H. M. 63 éves férfi állítása szerint állandó rekedtsége jelentkezésekor már három hónapja tart, előtte is több ízben elrekedt rövidebb időre. Néha nyelési nehézségek is mutatkoztak, különben rendesen étkezik. Reisz magántanár vizsgálata az idegrendszer részéről zavarokat nem állapíthatott meg. Ideges zavarok csupán a gége és légcső részéről állottak fenn úgy a mozgási, mint az érzési körben. A gégében és a légcsőben kifejezett hypaesthesia és reflexhiány volt kimutatható, a gégébe és a légcsőbe vezetett kutatót nagyon gyengén érezte a beteg és azonfelül egy esetben sem sikerült reflexköhögést vagy mozgást előidézni. A hangszalagok mozgásaiban pedig feltűnő coordinatiós zavarok voltak észlelhetők. Az első ábra a hangszalagok helyzetét és a hangrés tágasságát érzékíti nyugalmi állapotban, midőn is a betegen légzési nehézség nem áll fenn. Amint a beteg belégzik, a hangszalagok egymáshoz közelednek, sőt össze is érhetnek, midőn a nehézlégzés észlelhető lesz. A betegben hang csakis a belégzés alkalmával a hangszalagok ellentétes közeledésével jöhet létre. Amikor a beteg beszélni akar, a hangszalagok ellentétesen széttérnek és a hangrés a legnagyobb tágasságot éri el. A második ábra mutatja az intendált „e“ magánhangzónál a széttért hangszalagok helyzetét és a hangrés tágasságát. A harmadik ábrán az intendált „i“ magánhangzónál a széttért hangszalagok helyzete és a hangrés maximális tágassága látható. A jobboldali mellkasfél felső részében mellhártyaizzadmány volt kimutatható, mely megnyittatott. 1. ábra: Nyugalmi állapot. Pollaki a berlini congressuson figyelemreméltó tanulmányt mutatott be és a respiratiós ellentétes hangszalagmozgások psychogen neurosisának több typusát írta le. Az irodalomban szerinte 80 eset a hangrésizomzat pervers működése, a chorea laryngis inspiratoria, az inspiratiós functionalis hangrésgörcs, vagy a hangszalagok ellentétes működése neve alatt lett közölve; ezeket nézete szerint mint a hangszalagok respiratiós ellentétes mozgásait egy és ugyanazon eredettel, vagyis mint psychogen neurosist kell felfogni. Az esetet sajátságos kórképének nem könnyű magyarázata miatt Saundby, Grabower és Pollak collegákkal közöltem. Monatsschrift für Ohrenh. u. Laryngorhin., 18. 1911. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Ónodi Adolf: A hangszalagok ellentétes mozgásairól. 335. lap. Scherer Sándor: Közlemény a budapesti egyetem 1. számú női klinikájáról. (Igazgató: Bársony János dr., udvari tanácsos, egyetemi tanár) Lehet-e irányadó a bakteriológiai vizsgálat a vetélések kezelésében ? 337. lap. Rejtő Sándor: A félkörös ivjáratok egyensúlyozó szerepéről. 340. lap. Kaufmann Pál: Közlemény a székesfőváros Telepy-utczai kórházának XIII. belgyógyászati osztályáról. (Főorvos: Kovács József dr., egy. magántanár.) Paratyphus sepsis. 342. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Prof. A. Biedl: Innere Sekretion. Ihre physiologischen Grundlagen und ihre Bedeutung für die Pathologie. — Új könyvek. — Lap> szemle. Belorvosion. F. Sauerbruch: A tüdőbetegségeknek a rekeszizom mesterséges bénítása útján befolyásolhatósága. — Sebészet. B. Reich-Bontzkus: A módosított Grossich-féle joctinctura-desinfectio. — Szülészet és nőorvostan. Heimann: A gynaekologiai Röntgen-therapia. — Hauch és Meyer: A pituitrin alkalmazása a szülészetben. Gyermekorvostan. Fischl: A vörheny. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Nerking: Lecithin-therapia. — Hirschkowitz: Székrekedés. — Rubino: A Basedow-kór gyógyítása. 344 -346. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Klinikai füzetek. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 347. lap. Vegyes hírek. 347. lap. Tudományos társulatok. 349 - 351. lap