Orvosi Hetilap, 1913. augusztus (57. évfolyam, 31-35. szám)

1913-08-03 / 31. szám

Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágostom EGYET. TANÁR 57. évfolyam. 31. szám. Budapest, 1913 augusztus 3. ORVOSI HETILAP főszerkesztő, szerkesztő. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A gégegümőkór elektrochemolysises kezelése.* Irta: Pollatschek Elemér dr., kórházi főorvos. A gégegümőkór gyógykezelésében két tényező játszsza a főszerepet. Az első és legfontosabb az, hogy a beteget ked­vező hygienés viszonyok közé hozva, teljesen eltiltsuk be­szélő szerveinek használatától, megadva így a gégének a gyógyulás lehetőségének legfőbb feltételét, az absolut nyugal­mat. Ezzel párhuzamosan gondoskodunk, hogy a beteg jó levegőben legyen és a szervezet erősítését túltáplálással és a testi munkának a legszükségesebbre való csökkentésével igye­kezünk elérni. Ilyen módon elérhetjük azt, hogy a tüdőbeli folyamat megnyugszik, az esetleges lázak csökkennek vagy el­múlnak, csökken a köhögés, a gégét izgató váladék kevesebb lesz és így a gége gyógyulásának kilátásai javulnak. A má­sodik fontos tényező: a gégének helybeli kezelése, ma tisztán a sebészet kezében van. Eltávolítani minden kórosat, az az elv, a­mely bennünket vezet. Az említett két factornak ter­mészetesen csak tüdőbeteg-gyógyintézetekben tehetünk eleget, és csakugyan, a­mint az eredmények mutatják, ha az irodal­mat nézzük, a gégetuberculosis sebészeti kezelésében azok­nak voltak legjobb eredményeik, a­kik betegeiknek a leírt feltételeket meg tudták adni. Magam a budapesti és a washing­toni nemzetközi hygiene-congressuson számoltam be tapasz­talataimról, a­melyek az endolaryngealis műtétek kedvező hatását tárgyalták és ugyanilyen eredményekre jutottak töb­bek között Besold és Gidionsen, Blumenfeld stb. Megoszlanak a vélemények a fölött, vájjon véres úton való eltávolítással vagy a szöveteknek villamos égővel való elpusztításával érünk-e el jobb eredményt (Grünwald, Liebenmann)­, az azonban bi­zonyos, hogy sem az egyik, sem a másik úton nem tudunk minden esetben minden kórosat eltávolítani és teljesen egész­. A német gégeorvosok ezidei stuttgarti gyűlésén tartott előadás: Véges állapotot teremteni. Súlyos esetekben az is akadá­lyozza a gyökeres beavatkozást, hogy a gége állapota na­gyon kevés kivétellel párhuzamos a tüdő megbetegedésével és súlyos gégetuberculosisnál rendesen súlyos a tüdő álla­pota is. A nagyobb beavatkozás maga nagyon gyakran fo­kozza a hőmérséket és volt alkalmam endolaryngealis műtét után a tüdőbeli elváltozás előhaladását észlelni, így, azt hi­szem, hogy gégegümőkór eseteiben a fél vagy egész gége eltávolításának indicatiója, minden körülményt tekintetbe véve, nagyon ritkán állhat fenn, még ha olyan technikával rendel­kezünk is, mint Gluck. Ónodi mutatott be nemrégen egy ké­szítményt, a­mely fiatal egyéntől származott, a­kin Ónodi a legkörültekintőbb vizsgálat alapján, meglehetősen jó tüdőálla­pot mellett felállította a súlyosan megbetegedett gégének tel­jes eltávolítását. A műtétet Gluck végezte és daczára a ki­tűnően sikerült műtétnek és relative kedvező tüdőbeli és ál­talános viszonyoknak, a beteg néhány héttel a műtét után tuberculosis miliaris tünetei között elpusztult. Gluck eredmé­nyei mindenesetre figyelemreméltóak és kiváló technikáját dicsérik. 20 teljes gégekiirtás után 7 beteg volt olyan, a­ki a mű­tét utáni első évet túlélte, ezek közül egy, most 12 évvel a műtét után jó állapotban van. Ezzel szemben észlelésem alatt vannak olyan betegek, a­kiknek súlyos gégeelváltozását 9—10 év óta figyelem, munkaképesek és ilyen állapotban voltak tarthatók kisebb endolaryngealis műtétekkel és conservativ eljárásokkal. Úgy hogy Chiari-nak a nézetéhez csatlakozom, a­ki a fél vagy egész gégének kiirtását gégetuberculosis esetén czéltalannak tartja. Ha most tekintetbe veszszük, hogy sebészeti beavatko­zások nem mindig vihetők keresztül kellő energiával, viszont a kedvező hygienés viszonyoknak gyakran sociális szempont­ból vannak akadályai, akkor gondolnunk kell olyan eljárá­sokra is, a­melyek a leírt módon nem gyógyítható esetekben némi javulást, esetleg gyógyulást eredményeznek. Számos ilyen eljárás van, a­melyeket részletezni nem óhajtók (nap­kúra, pangás [Pólyák, Grabower], serumtherapia stb. stb.) és a­melyektől sokan eredményeket láttak, mások pedig hatásta­lanságukról számolnak be. t­artalom. EREDETI KÖZLÉSEK. Pollatschek Elemér: A gégegu­mőkór elektrochemolysises kezelése. 569. lap. Hat­egan Gyula és Dörl Béla: Közlemény a kolozsvári m. kir. Ferencz József tudo­mányegyetem klinikájáról. (Igazgató: Jancsó Miklós tanár.) A Mintz- és az Ewald- Boas-féle próbareggeli gyakorlati összehasonlítása. 572. lap. Halász Margit: Közlemény a kir. m. tud.­egyetem 1. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató Dollinger Gyula dr., magy. kir. udvari tanácsos, egyetemi ny. r. tanár.) Erőművi be­hatásra keletkezett epocysta kihámozással meggyógyított esete. 574. lap. Róth Alfréd: A lipojodinról. 577. lap. Lengyel Piroska: Közlemény a budapesti állami gyermekmenhely belorvostani osztá­lyáról. (Főorvos: Szabó Mihály dr.) A tannismut csecsemők emésztési zavaraiban. 576. lap. Laub László: Közlés a Szent Margit-közkórházból. (Főorvos: Irsay Artur dr., egyetemi tanár.) A noviform az orr-gégeorvostanban. 579. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Hermann Engel: Die Beurteilung von Unfallfolgen nach der Reichsversicherungsordnung. — Lapszemle. Belorvosion. Bromberg­­. Haemo­­renalis index. — Sebészet. Ranzi: A gerinczvelő-daganat eseteiben elért műtéti ered­mények. — Gyermekorvostan. Dufour és Thiers: Magzati gü­mőkór. — Szülészet és nőorvostan. Doederlein: A Röntgen- és mesothorium-sugarakkal való gyógykezelés. — Idegkórtan. Bychowski: Hydrocephalus acutus, internus által okozott megvakulás gyógyult esete. — Húgyszervi betegségek. Boulanger: Az impotentia gyógyítása epiduralis injec­­tiókkal.— Orthopaedia. Lange: A poliomyelitis orthopaediai gyógyítása. — Fülorvostan. Dewatripont; Foglalkozásbeli baleseti dobhártyarepedések. — Venereás betegségek. M. Schereschewsky: A syphilis spirochaeták tiszta tenyésztésének egyszerűsített módja. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. M. Schmid: Melubrin. — Zawacki: Per­­rheumal. — Fuchs : Tabeses gyomor-krizis. — Fraczkiewicz: Algocratin. 579 —582. 1. Magyar orvosi irodalom. Klinikai füzetek. — Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapest orvosi újság. 582. 1. Vegyes hírek. 582. lap. Tudományos társulatok. 565 - 569. lap

Next