Orvosi Hetilap, 1914. szeptember (58. évfolyam, 36-39. szám)

1914-09-06 / 36. szám

58. évfolyam. Alapította : Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágoston EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. 36. szám. Budapest, 1914 szeptember 6 ORVOSI HETILAP Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény az egyetemi bőr- és bujakórtani klinikából. (Igazgató: Nékám Lajos dr., ny. r. tanár.) A bőr hámjában végbemenő elszarusodás lefolyása szövettani és vegyi tekintetben ép és kóros viszonyok között. (A Bukovinszky-féle jutalomdíjjal kitüntetett pályamunka.) Irta: Neuber Ede dr., klinikai tanársegéd. A normálisan és a kórosan elszarusodott felhám vizsgá­lata makroskopiailag, histologiailag és chemiailag történhetik. A bőr elszarusodásának makroskopiai, illetve klinikai képét már régen beható tanulmányozás tárgyává tették, a­mikor az elszarusodás histológiai képéről és chemiai lefolyásáról még alig történt megemlékezés az irodalomban. Noha makroskopiailag többé-kevésbé már akkor sikerült az egyes kóros elszarusodási folyamatokat elkülöníteni, a histologia és a chemia segélyével az utóbbi időben nemcsak a klinikai diagnosist sikerült megerősíteni, hanem az elsza­rusodási folyamatok közötti elkülönítés élesebbé tehető. Feladatunk a bőr normális és kóros elszarusodási fo­lyamatát histológiailag és chemiailag vizsgálat tárgyává tenni. Még néhány évvel ezelőtt igen eltérő volt a szerzők véleménye aziránt, hogy a sejteknek tulajdonképpen melyik része vesz active részt az elszarusodásban. Ha az erre vo­natkozó irodalmat áttekintjük, kitűnik, hogy az egyes szerzők histológiai alapon teljesen ellentétes nézeteket fejte­nek ki. Így Zabludowsky a madárcsőr elszarusodott sejtjeinek centrális részeiben talált már kész keratint, Zander a kerato­­hyalin-szemcsékben látta a keratint. Waldeyer annak a né­zetnek adott kifejezést, hogy a keratohyalin és a megmaradt protoplasma egyesüléséből képződik a keratin. Reinke csatla­kozik Waldeyer nézetéhez és a basisos festékekhez (saffranin, gentiana) affinitást mutató felhámrészeket prokeratinnak ne­vezi. Blaschko szerint a keratohyalin és eleidin az elszaru­sodás előőrsei és ezért őket prokeratin I. és prokeratin II- nek nevezi. Cajal az elszarusodás székhelyét a sejtburokba helyezi. A sejtburokból elszarusodott nyúlványok indulnak a sejt centruma felé, szerinte a sejt maga is be van vonva az elszarusodási folyamatba. Végül Unná­nak és iskolájának a sósavas pepsinemesztéssel sikerült kimutatni, hogy a keratin kizárólag a sejtburokban foglal helyet. Szerintük az elszaru­sodási folyamat már a str. infrahasaleban található szarusej­tekben befejeződött s a keratin a sejt perifériáján körülbelül egy szélességben található. A sejt belsejében található anya­gokat az elszarusodási folyamat kisérő tüneményeinek tartják. Unna annak a felfogásnak a híve, hogy ezeknek az anya­goknak az elszarusodás chemismusára közvetlen befolyásuk van, noha keratin sohasem mutatható ki ben­nük. A sósavas pepsinemésztési kísérlet annyira megbízható és egyszerű, hogy az utóbbi felfogás mindenütt visszhangra talált s azt az ellentétes táborok is a legrövidebb idő alatt magukévá tették. Ilyen irányú vizsgálatok alapján Anna-ék következőképpen definiálják a szaruanyagokat: az elszarusodás csak sejteken jelentkezik, sohasem található az intercellularis anyagban; a szaruanyag nem emészthető; jellemző továbbá a szaruanyagokra, hogy gazdagok aminosavakban (tyrosin, cystin és tryptophan). Anna és iskolája az elszarusodási folyamatot a leg­különbözőbb szempontokból világították meg s főleg magát a keratint tették beható tanulmányozás tárgyává. Noha mi is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, főleg azonban az elszaruso­dási folyamat úgynevezett melléktermékeire helyeztük a súlyt. Az utóbbi anyagokat a keratin kérdésében meglehetősen el­hanyagolták, pedig minden kétséget kizárólag nekik is részt kell venniök az elszarusodási folyamatban, miután a keratin­nal együtt egy és ugyanazon sejtben foglalnak helyet. Alábbi kísérleteinkben főleg az eleidinnel, a glykogen­­nel és az úgynevezett szaruzsírral foglalkozunk. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Neuber Ede: Közlemény az egyetemi bőr- és bujakórtani klinikából. (Igazgató: Nékám Lajos dr., ny. r. tanár.) A bőr hámjában végbemenő elszarusodás lefolyása szövettani és vegyi tekintetben ép és kóros viszonyok között. 669. lap. Barabás Zoltán: Közlés a budapesti Stefánia-gyermekkórházzal kapcsolatos egyetemi gyermekklinikáról. (Igazgató: Bókay János dr., m­. kir. udvari tanácsos, ny. r. tanár.) Köldökzsinórsérv különös szövődménynyel. 673. lap. Zwillinger Hugó: Közlemény a kir. tudomány-egyetem I. számú bonczolástani inté­zetéből. (Igazgató: Lenhossék Mihály dr., egyetemi nyilv. r. tanár.) A homloköböl­­gyuladások intracranialis és cerebralis complicatióinak mechanismusára vonatkozó kísérleti vizsgálatok. 655. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. P. Th. Müller: Vorlesungen über allgemeine Epi­demiologie. — Lapszemle. Belorvosion. Brandenburg: A hőguta kezelése. — Sebészet. C. Holz : A tartós anaesthesia. — Kilttner: 456 ileus-eset. — Marcozzi: A csontplom­­bálás új módja. — Húgyszervi betegségek. J. Pakowsky: Neph­rostom­ia. — Bőrkórtan. Kühlmann: A gümős nyirokmirigyek Röntgen-kezelése. — Kisebb közlések az orvos­­gyakorlatra. Kircher: Achylia gastrica. — Hübler: Istizin. — J. Meyer: Viszkető bőr­bajok. 676 —678. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. — Klinikai füzetek. 678. lap. Vegyes hirek. 678. lap. Tudományos társulatok. 679 681 lap.

Next