Orvosi Hetilap, 1916. július (60. évfolyam, 27-31. szám)
1916-07-02 / 27. szám
60. évfolyam. 27. szám. Budapest, 1916 július 2. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LEMHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágostom EGYET. TANÁR főszerkesztő, szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Idegen testek localisatiója alkalmával követett eljárások a székesfőváros Zita-kórházának Röntgen-laboratóriumában. Irta: Kelen Béla dr., egyetemi magántanár, a kórházi Röntgen-laboratórium vezetője. Idegen testek helyének az emberi szervezetben Röntgenvizsgálattal való meghatározására eddig 200-at meghaladó eljárás ismertetése látott napvilágot. A közleményeknek ez a nagy száma mutatja, hogy az eljárások tökéletesítése égető kérdés. A meghatározások közül nagyjában a következők vannak eddig leginkább elterjedve: 1. Meghatározás egyszerű Röntgen-felvételekkel. A localisatio nehézségét elsősorban az okozza, hogy nem magát a golyót, hanem annak csak az árnyékát látjuk. Ha ezt az árnyékot képzeletben összekötjük a Röntgen-lámpa focusával, akkor meghatározzuk annak a sugárnak az irányát, amely az árnyékot vezette. Ennek a lefutásában fekszik valahol a golyó. Valahol a lemez és a lámpa között. Minél inkább nagyított a golyó képe és minél elmosódottabb a contourja, annál távolabb fekszik a kép síkjától, illetve a képsíkkal érintkező bőrfelszíntől. Ellenkező esetben pedig: minél kevésbé nagyított és minél élesebb a kép, annál közelebb van a golyó a testfelülethez. De sem a nagyítás, sem az elmosódottság nem ad biztos tájékozást a golyó helyzetére vonatkozólag. Egy másik bizonytalanság abból származik, hogy a kép maga nem tájékoztat arról, hogy a felvétel alkalmával hol állott a lámpa. Igen nagy véletlen, ha a lámpa éppen merőlegesen kerül a golyó fölé, valószínű tehát, hogy többé-kevésbé oldalt áll tőle. Megtekintés alkalmával azonban nem oldalt, hanem szemközt nézzük a képet és így a golyót ebben a hibás irányban supponáljuk. A physikában azon leolvasásbeli tévedést, amely abból származik, hogy nem a helyes, hanem egy másik sugár irányában nézünk, parallactikus eltolódásnak nevezzük. A kép szemlélése alkalmával tehát a mindenesetre jelenlevő parallactikus eltolódás más helyen mutatja a golyót, mint ahol az valóban fekszik. Az egyszerű Röntgen-felvétel ezek szerint megmutatja nagyjából a golyó helyzetét, de a parallactikus eltolódás miatt többé-kevésbbé tévesen jelez. 2. Meghatározás keresztirányú felvételekkel. A mélység irányában való fent említett bizonytalanságot már a régi időben úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy két felvételt készítettek egymásra merőleges irányban. Az egyiket szemközt, a másikat oldalról. A szemközti felvétel mutatja, hogy a golyó mennyire van a középvonaltól oldalt, az oldalsó felvétel pedig a mélységi viszonyokról tájékoztat. A golyó helyzetére vonatkozó adatokat azonban itt is meghamisítja a parallactikus eltolódás, ami miatt 2—3 cm.-ig terjedő hibák csúsznak be, úgy hogy a golyó megtalálásának a bizonytalansága folytán az egyszerű keresztirányú felvétellel való meghatározást teljesen el kellene hagyni. (Hogy a parallactikus hibát hogyan lehet olyan minimummá redukálni, amely már nem zavar, arról később lesz szó.) 3. Meghatározás átvilágítással. A Röntgen-felvétel általában az átvilágításnál részletesebb rajzolatú, hosszabban és jó világítás mellett nézőszekrényben tanulmányozható. Továbbá a lemez eltehető és későbbi ellenőrzésre (esetleg a műtét alkalmával) rendelkezésre áll. Az átvilágítás ezzel szemben homályos, élettelenebb, kevésbé részletes rajzolatú és csak az átvilágítás rövid időtartama alatt tanulmányozható. Ezek miatt a felvételt nemcsak a diagnostikánál, hanem a localisatiónál is helytelenül előnyben részesítik és átvilágítással csak mint primitív methodussal lokalizálnak olyan golyókat, amelyeknek az eltávolítása könnyű és a localisatio sem ütközik nehézségekbe, így pl. ha csak arról van szó, hogy meggyőződést szerezzünk arról, hogy a bőr alatt tapintott resistentia valóban projectil-e? Átvilágítással szokás továbbá meghatározni vékonyabb testrészekben (végtagokban) levő golyókat is. Szemközti átvilágításkor a testre elől és hátul egy-egy ólomkarikát ragasztanak olyan helyzetben, hogy a golyó és a két karika árnyéka egybeessék. Akkor a golyó a két karikán átfektetett egyenesben benne fekszik. Ezután az előbbire merőleges oldalsó átvilágításban hasonlóképp határoznak meg másik két pontot, amely a golyót ugyancsak metszi. A karikák helyét a bőrön megjelölik: a négy pontot összekötő képzeleti egyenesek metszéspontjában fekszik a golyó. Az összetartozó pontokat külön megjelölni nem szükséges, mert a 4 pont csak egyféleképpen köthető össze úgy, hogy a két vonal egymást messe. Jegyezzük meg már itt, hogy ezen ú. n. „4 pont-eljárás“, tekintve, hogy a golyón átfektetett egyenesek iránya pontosan adva van, mentes a parallactikus hibától. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Kelen Béla: Idegen testek localisatiója alkalmával követett eljárások a székesfőváros Zita-kórházának Röntgen-laboratoriumában. 351. lap. Acél Dezső : A budapesti kir. magy. tud.-egyetem közegészségtani intézetének közleménye. (Igazgató: Liebermann Leó dr., egyetemi tanár, udvari tanácsos.) A salétrom kimutatása és mennyileges meghatározása hús- és kolbászfélékben. 354. lap. Rosenthal Jenő: Közlemény a kir. magy. tud.-egyetem I. sz. belklinikájáról. (Igazgató: Bálint Rezső dr., egyet. tanár.) Az occult vérzés kimutatásának klinikai jelentőségéről. 366. lap. Makai Endre: Közlés a budapesti kir. tudomány-egyetem I. számú sebészi klinikájáról. (Igazgató: Dollinger Gyula, egyetemi ny. r. tanár, m. kir. udvari tanácsos, vezértörzsorvos.) A lép szerepe heveny fertőzésekben. 357. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Henschen: Erfahrungen über Diagnostik und Klinik der Herzklappenfehler. — Lapszemle. Belorvostan. Jessen: A tüdővérzés kezelése. — Sebészet. Sievers: A végtagoknak újabb helybeli érzéstelenítő módja. — Börkórtan. Stupke: A Röntgen-sugaraknak a lupuscarcinoma aetiologiájában való szerepe. - - Orr-, garat-és gégebajok. Freschers: Lövési sérülés okozta ingvitorlabénulás eseteiben a garatfalba paraffin befecskendezése. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Klare: Tüdővérzések éjjeli izzadása. — Boas: Perglycerin és perkaglycerin. — Schrumpf: Súlyos vérszegénység. 360—361. lap. Magyar orvosi irodalom. 361. lap. Vegyes hírek. 361. lap. Tudományos Társulatok. 362—364. lap.