Orvosi Hetilap, 1916. szeptember (60. évfolyam, 36-39. szám)

1916-09-03 / 36. szám

60. évfolyam. 36. szám. Budapest, 1916 szeptember 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágoston EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Hudovernig Károly: Közlemény a Vörös Kereszt-Egylet Erzsébet-tartalékkórházából (parancsnok: Imrédy Béla dr., udvari tanácsos, egyetemi magántanár, törzsorvos.) Polyneuritis harcztéri betegeken. 482. lap. Issekutz Béla: Közlemény a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetéből. (Igazgató: Lőte József dr.) A novatropin pharmacologiai hatásáról. 485. lap. Veress Ferencz: Cholera-elleni vaccinálás folytán keletkezett typusos varicella- és vari­­olois-esetek. 487. lap. Bauer Lajos: Közlemény a székesfővárosi „Szent Margit­ közkórházból. Klinikai kísér­leti adatok a gyermekkori diathesis exsudativának és a vízanyagforgalomnak egymás­hoz való viszonyáról. 488. lap. Falta Marczel: A régi fü­lbetegségek felismerése. 491. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Loose: Die Grundlagen der Heilungsvorgänge im menschlichen Körper. — Köhler: Die Tuberkuloseforschung in den Kriegsjahren. — Lapszemle. Belorvosion. Mohr: A nyakra gyakorolt nyomással kiváltott tünetekről és diagnostikai értékükről. — Sebészet. Keppler: A végtagok magas amputatiója. — Venereás betegségek. Stein: A háború hatása a polgári lakosság venereás betegsé­geinek elosztódására. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Köllwitz: Lennax. — Sachs: Lágy fekély. 491—492. lap. Magyar orvosi irodalom. 492. lap. Vegyes hírek. 492. lap. Tudományos Társulatok. 493. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a Magyar Vörös Kereszt-Egylet Erzsébet-tartalékkór­házából (parancsnok: Imrédy Béla dr., udvari tanácsos, egyet. magántanár, törzsorvos). Polyneuritis harcztéri betegeken. Irta: Hudovernig Károly dr., egyetemi magántanár, s Vörös Kereszt- Egylet egészségügyi tanácsosa. Az a körülmény, hogy a háború eleje óta vezetek bel­gyógyászati és idegosztályt az Erzsébet-tartalékkórházban, bőséges alkalmat adott oly megfigyelésekre, melyek belbete­­geken előforduló idegrendszeri bántalmakra vonatkoznak és melyek tisztán ideggyógyászati osztályon nem mutatkoznak ily nagy mértékben, mert ide csakis kizárólagosan ideg­­rendszerükben beteg katonák kerülnek, holott észleléseim éppen olyan belbetegekre vonatkoznak, kik elsősorban ily­nemű bántalmak miatt kerülnek kórházba és a kísérő ideg­­rendszeri bántalom csak mint sokszor rejtett ideggyógyászati mellékjelenség szerepel. Az idevonatkozó észleléseim közül már 1914 őszén feltűnt nekem, hogy a különféle, alább rész­letezendő belső­ betegeken szinte hihetetlenül nagy számmal fordulnak elő a környéki idegeknek lábos megbetegedései; az esetek oly mértékben szaporodtak, hogy voltak idő­szakok, a­midőn belső­ betegeim igen nagy, sokszor 30—40%­­ában megtaláltam a környéki ideggyuladásnak sokszor ki­fejezett, sokszor csak enyhén jelzett kórtüneteit. Az idevonat­kozó észleléseimről akarok beszámolni. Azonnal át akarok térni in medias res, észleléseimet kóroktani és tünettani szempontból részletezni, s csak ezek után fogom a nem éppen gyér, idegen háborús közlések kapcsán e gyakori meg­betegedésnek okait és előfordulásának körülményeit meg­állapítani. I. 1914 augusztus közepétől 1916 április hó végéig a vezetésem alatt álló osztályon összesen 869 beteg került fel­vételre, túlnyomóan, kb. 90—95%-ban belső bajok miatt. Mint már említettem, még 1914 őszén feltűnt nekem, hogy betegeim közt igen nagy azoknak a száma, kiken a belső­betegség mellett polyneuritis jelenségei is vannak. Ez a szám a későbbi időkben oly aránytalanul emelkedett, hogy különös figyelmet fordítottam erre a jelenségre és a polyneuritises megbetegedéseknek nemcsak szaporodását, hanem bizonyos időszakokban való hullámzását is tapasztaltam. 869 fekvő betegem közé nincsenek beleszámítva azon tisztán ideg­betegek, vagy idegsérüléses sebesültek, kiket kórházunk sebészeti osztályai vizsgálat czéljából utaltak át a kórháznak vezetésem alatt álló külön ideggyógyászati rendelésére. (Ez az ideggyógyászati rendelés csak néhány hónap óta működik; az ide utalt betegek száma kb. 250. Előzőleg is én vizsgál­tam ezen idegbetegeket esetenként, de nem külön ideg­­gyógyászati rendelésen.) 869 fekvő betegem közül a polyneuritis jelenségeit találtam összesen 102-n, vagyis az esetek 11-73%-ában. Maga ez az arányszám legkifejezőbben mutatja a kérdéses betegség-tüneteknek gyakoriságát, különösen ha meggondol­juk, hogy a polyneuritis nem tartozik éppen a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedések közé, legalább nem abban az arányszámban, mint azt az én észleléseim feltüntetik. Később az önálló, azaz belső­ betegséggel nem szövődött polyneuriti­­sek száma is elég nagy lett. 102 polyneuritis-esetem közül egyidejűleg fennálló belső­ betegséggel szövődve volt 72, vagyis 705%, nem szövődött volt 30, vagyis 29­5%. Ez utóbbi szám maga ismét óriási praevaleálását mutatja a polyneuritisnek a kizárólagosan idegbetegeimen. Mert mint előbb jeleztem, fekvő betegeimnek kb. 90%-a volt belső­beteg és kb. 10%-a, tehát kb. 87 egyén csak idegbeteg. Ha már most ezen 87 idegbeteg közül 30 volt a polyneuritises, akkor ezeknek 34-5%-án lehetett megállapítani a polyneu­ritis diagnosisát. Miután ezen arányszámok azt mutatják, hogy harc­téri betegeken a polyneuritis szokatlanul gyakori és miután egyúttal azt is tapasztaltam, hogy a polyneuritis előfordulása bizonyos időszakos hullámzást mutat, t. i. azt, hogy a meg­betegedések túlnyomó száma az esős és hideg évszakokra esik: az alábbiakban összeállítottam, hogy a polyneuritises meg­betegedések milyen időben következnek be ? Természetes, hogy nem azt vettem tekintetbe, mikor lettek a betegek kór­házunkba beszállítva, mert hiszen sok közülük csak a meg­betegedés után hetekkel vagy néha 1-2 hónappal került kórházunkba. Megfigyeléseim alapján külön csoportba fog­lalom a meleg, száraz nyári hónapokat (májustól augusztus végéig) és külön a többi, esős, nedves, hideg hónapot. Itt megjegyzem, hogy ez a beosztásom talán nem felel meg teljesen a mi időjárási viszonyainknak, ahol több a száraz meleg hónap, de tekintettel voltam a haveztereknek időjárási viszonyaira, mert Galicziában, Oroszországban tudvalevőleg

Next