Orvosi Hetilap, 1917. március (61. évfolyam, 9-12. szám)

1917-03-04 / 9. szám

61. évfolyam. 9. szám. Budapest, 1917 márczius 4. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTOM EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a Szent István-kórház III. és a Zita-kórház I. sebé­szeti osztályáról. A lövéses aneurysmákról. Irta: Pólya Jenő dr., közkórházi főorvos, egyetemi sz.­rk. tanár. A midőn lövéses aneurysmákról beszélünk, tulajdon­képpen a pars pro toto hibájába esünk az elnevezésben s az aetiológiailag egy csoportba tartozó anatómiai elváltozások egyik feleségével jelöljük meg az egész csoportot. A helyes­ség szempontjából talán legkevésbé kifogásolható összefog­laló elnevezés az volna, hogy a „verőerek ” esetleg az őket kisérő gyűjtőerek egyidejű lövési sérüléseiből származó vér­daganatok és értágulatok“, ez azonban túlságosan hosszadalmas, s azért teljesen kifogástalan, jellegzetes és rövid név h­íjján legjobb, ha megmaradunk a köztudatba átment aneurysma név mellett. A lövéses jelző úgyis útbaigazít arra nézve, hogy minő elváltozásokra kell gondolnunk. A németek is általá­ban a Kriegsaneurysmen nevet használják. Különben is az a meggyőződésem, hogy a sok új elnevezéssel és a sok új, önmagukban véve érdekes, de gyakorlati szempontból ke­vésbé fontos mellékkörülményeket figyelembe vevő beosz­tással csak komplikálttá teszünk egy önmagában igen egy­szerű dolgot és ez nincs az ügynek, az ezen elváltozásokról való ismeretek elterjedésének érdekében. Azok az anatómiai elváltozások, melyeket lövéses aneu­rysma név alatt foglalhatunk össze, gyakorlatilag 3 csoportba oszthatók: 1. Arterialis aneurysmák (rein arterielle Aneurysmen, Ki­ttner) a szorosabb értelemben vett, sensu strictiori aneu­rysmák, melyekben megtaláljuk az aneurysma jellegzetes stigmáit, a verőér árterének chronikus kiöblösödését és az újonnan képződött érfalat. 2. Közlekedések a verőér és gyűjtőér között, ezek tágu­­latával (aneurysma arteriovenosum). 3. Daganatszerű vérömlenyek , vérdaganatok, haema­­tomák. Wieting pasai ezeket a haematomákat, melyek „vala­mely artériával, esetleg egyidejűleg vénával is kommunikál­nak és lüktetnek, pulzáló haematomáknak („pulsierende Haematome“, „delebtes Haematom“ Ku­ttner) nevezi, szemben­ ­ Leitsätze der Kriegscbirurgie. Volksmann’s Samml. klin, Vortr. Nr. 700., Chir. 192., P. 12., J. A. Barth, 1914. a csendes haematomákkal (stille Haematome), melyek arteria sebbel nem közlekednek. Mivel azonban az artériák lumené­vel való communicatio sokkal állandóbb s így jellegzetesebb sajátsága ezeknek a vérömlenyeknek, mint a pulsatio, legice helyesebb az Öhlecker2 szerint ugyancsak Wieting által aján­lott „kommunizierendes Haematom“­­ haematoma communi­cans elnevezés, melyet nálunk Verebélyi hozott forgalomba, s mely találóbb a többi régibb elnevezésnél is, mint a haematoma periarteriale, extramurale, a Subbotich-féle 4 aneu­rysma diffusum traumaticum és különösen a sok mindenféle értelemben használt aneurysma spurium. A lövéses vérdaganat kifejezés, melyet Verebély az összes idevágó elváltozások összefoglaló elnevezésére használt, szintén az elváltozások ezen csoportjára illik legjobban, de távolról sem olyan kifejező, mint a közlekedő vérömleny, a haematoma com­municans elnevezés. Ezen haematomákkal szemben Ku­ttner a lövéses aneurysma másik két faját összefoglalólag kész aneurysmának nevezi. Azon 51 idevágó esetből, melyet a vezetésem alatt álló osztályokon operálni alkalmam volt, 9 volt egyszerű verőeres tágulat, 10 verőér és gyűjtőér közti közlekedés és 32 közlekedő vérömleny. Megjegyzendő, hogy ezen 51 aneurysma 50 egyénen fordult elő, ugyanis egyik betegünkön egy lövedék hatása folytán 2 Centralblatt für Chir., 1914, P. 1746. 3 Budapesti Orvosi Újság, 1915, P. 1. 4 Deutsche Zeitschrift für Chirurgie, B. 127, P. 447, 1914. Aneurysma art. Aneurysma art. ven. Haem. comm. Összesen Carotis comm.... __i 1 i 3 Carotis ext.... ... ...i — — 1 Axillaris ... _ ... .2 — 6 8 Brachialis __ ____1 1 8 10 Radialis felkaron _— 1 — 1 Radialis alkaron ...1 — 1 2 Fartáji verőér ____1 — — 1 Femoralis ____...1 2 5 8 Prof. femoris ... __— — 1 1 Poplitea______...1 3 1 5 Tib. ant. ... ... ...— — 1 1 Tib. post...................— 2 7 9 Arcus plantaris ... ...— — 1 1 9 10 32 51 TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Pólya Jenő: Közlemény a Szent István-kórház III. és a Zita-kórház I. sebészeti osztá­lyáról. A lövéses aneurysm­ákról. 109. lap. Klekner Károly: A féregnyulvány a sérvtömlő körüli szövetben. 115. lap. Hudovernig Károly: Közlemény a székesfővárosi közkórházi elmebeteg-osztályból. A vérnek és cerebrospinalis folyadéknak összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a sulfosalicylsav értékére. 115. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Guradze: Statistik des Kleinkinderalters. — Braun : Die Wohlfahrtspflege, ihre einheitliche Organisation und ihr Verhältniss zur Armen­ pflege. -- Lapszemle. Sebészet. Goebel: Traumás eredetű csontsipolyok. — Bürmann: Transplantáljunk többet. — Szülészet és nőorvostan. Winter: A művi vetélések meg­szorítása. — Bőrkórtan. Galewsky: Katonáknak bőrbajok szempontjából való szem­léje. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Adler: A glycerin-klysma pótlása. — Hamann: Theacylon. — Borattau és Stadelmann: Arhythmia. — Kolle: Pyorrhoea alveolaris. — Neubauer: A nátha. — Klare: Tüdővérzés. 120—121. lap. Magyar orvosi irodalom. 221. lap. Vegyes hirek. 121. lap. Tudományos Társulatok. 122—123. lap.

Next