Orvosi Hetilap, 1917. március (61. évfolyam, 9-12. szám)
1917-03-04 / 9. szám
61. évfolyam. 9. szám. Budapest, 1917 márczius 4. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA : LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTOM EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a Szent István-kórház III. és a Zita-kórház I. sebészeti osztályáról. A lövéses aneurysmákról. Irta: Pólya Jenő dr., közkórházi főorvos, egyetemi sz.rk. tanár. A midőn lövéses aneurysmákról beszélünk, tulajdonképpen a pars pro toto hibájába esünk az elnevezésben s az aetiológiailag egy csoportba tartozó anatómiai elváltozások egyik feleségével jelöljük meg az egész csoportot. A helyesség szempontjából talán legkevésbé kifogásolható összefoglaló elnevezés az volna, hogy a „verőerek ” esetleg az őket kisérő gyűjtőerek egyidejű lövési sérüléseiből származó vérdaganatok és értágulatok“, ez azonban túlságosan hosszadalmas, s azért teljesen kifogástalan, jellegzetes és rövid név híjján legjobb, ha megmaradunk a köztudatba átment aneurysma név mellett. A lövéses jelző úgyis útbaigazít arra nézve, hogy minő elváltozásokra kell gondolnunk. A németek is általában a Kriegsaneurysmen nevet használják. Különben is az a meggyőződésem, hogy a sok új elnevezéssel és a sok új, önmagukban véve érdekes, de gyakorlati szempontból kevésbé fontos mellékkörülményeket figyelembe vevő beosztással csak komplikálttá teszünk egy önmagában igen egyszerű dolgot és ez nincs az ügynek, az ezen elváltozásokról való ismeretek elterjedésének érdekében. Azok az anatómiai elváltozások, melyeket lövéses aneurysma név alatt foglalhatunk össze, gyakorlatilag 3 csoportba oszthatók: 1. Arterialis aneurysmák (rein arterielle Aneurysmen, Kittner) a szorosabb értelemben vett, sensu strictiori aneurysmák, melyekben megtaláljuk az aneurysma jellegzetes stigmáit, a verőér árterének chronikus kiöblösödését és az újonnan képződött érfalat. 2. Közlekedések a verőér és gyűjtőér között, ezek tágulatával (aneurysma arteriovenosum). 3. Daganatszerű vérömlenyek , vérdaganatok, haematomák. Wieting pasai ezeket a haematomákat, melyek „valamely artériával, esetleg egyidejűleg vénával is kommunikálnak és lüktetnek, pulzáló haematomáknak („pulsierende Haematome“, „delebtes Haematom“ Kuttner) nevezi, szemben Leitsätze der Kriegscbirurgie. Volksmann’s Samml. klin, Vortr. Nr. 700., Chir. 192., P. 12., J. A. Barth, 1914. a csendes haematomákkal (stille Haematome), melyek arteria sebbel nem közlekednek. Mivel azonban az artériák lumenével való communicatio sokkal állandóbb s így jellegzetesebb sajátsága ezeknek a vérömlenyeknek, mint a pulsatio, legice helyesebb az Öhlecker2 szerint ugyancsak Wieting által ajánlott „kommunizierendes Haematom“ haematoma communicans elnevezés, melyet nálunk Verebélyi hozott forgalomba, s mely találóbb a többi régibb elnevezésnél is, mint a haematoma periarteriale, extramurale, a Subbotich-féle 4 aneurysma diffusum traumaticum és különösen a sok mindenféle értelemben használt aneurysma spurium. A lövéses vérdaganat kifejezés, melyet Verebély az összes idevágó elváltozások összefoglaló elnevezésére használt, szintén az elváltozások ezen csoportjára illik legjobban, de távolról sem olyan kifejező, mint a közlekedő vérömleny, a haematoma communicans elnevezés. Ezen haematomákkal szemben Kuttner a lövéses aneurysma másik két faját összefoglalólag kész aneurysmának nevezi. Azon 51 idevágó esetből, melyet a vezetésem alatt álló osztályokon operálni alkalmam volt, 9 volt egyszerű verőeres tágulat, 10 verőér és gyűjtőér közti közlekedés és 32 közlekedő vérömleny. Megjegyzendő, hogy ezen 51 aneurysma 50 egyénen fordult elő, ugyanis egyik betegünkön egy lövedék hatása folytán 2 Centralblatt für Chir., 1914, P. 1746. 3 Budapesti Orvosi Újság, 1915, P. 1. 4 Deutsche Zeitschrift für Chirurgie, B. 127, P. 447, 1914. Aneurysma art. Aneurysma art. ven. Haem. comm. Összesen Carotis comm.... __i 1 i 3 Carotis ext.... ... ...i — — 1 Axillaris ... _ ... .2 — 6 8 Brachialis __ ____1 1 8 10 Radialis felkaron _— 1 — 1 Radialis alkaron ...1 — 1 2 Fartáji verőér ____1 — — 1 Femoralis ____...1 2 5 8 Prof. femoris ... __— — 1 1 Poplitea______...1 3 1 5 Tib. ant. ... ... ...— — 1 1 Tib. post...................— 2 7 9 Arcus plantaris ... ...— — 1 1 9 10 32 51 TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Pólya Jenő: Közlemény a Szent István-kórház III. és a Zita-kórház I. sebészeti osztályáról. A lövéses aneurysmákról. 109. lap. Klekner Károly: A féregnyulvány a sérvtömlő körüli szövetben. 115. lap. Hudovernig Károly: Közlemény a székesfővárosi közkórházi elmebeteg-osztályból. A vérnek és cerebrospinalis folyadéknak összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a sulfosalicylsav értékére. 115. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Guradze: Statistik des Kleinkinderalters. — Braun : Die Wohlfahrtspflege, ihre einheitliche Organisation und ihr Verhältniss zur Armen pflege. -- Lapszemle. Sebészet. Goebel: Traumás eredetű csontsipolyok. — Bürmann: Transplantáljunk többet. — Szülészet és nőorvostan. Winter: A művi vetélések megszorítása. — Bőrkórtan. Galewsky: Katonáknak bőrbajok szempontjából való szemléje. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Adler: A glycerin-klysma pótlása. — Hamann: Theacylon. — Borattau és Stadelmann: Arhythmia. — Kolle: Pyorrhoea alveolaris. — Neubauer: A nátha. — Klare: Tüdővérzés. 120—121. lap. Magyar orvosi irodalom. 221. lap. Vegyes hirek. 121. lap. Tudományos Társulatok. 122—123. lap.