Orvosi Hetilap, 1917. augusztus (61. évfolyam, 31-34. szám)
1917-08-05 / 31. szám
61. évfolyam. 31. szám. Budapest, 1917 augusztus 5. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LEMHOSSÉK MIHÁLY egyet és SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. EREDETI KÖZLÉSEK. Ifj. Johan Béla: Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem I. számú kórboncztani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egyetemi ny. r. tanár.) A balassagyarmati és zsolnai anaerob sebfertőzések kórokozó bacillusára (bacillus pyogenes anaerobius) vonatkozó újabb vizsgálatok és kísérletek. 423. lap. Barabás Zoltán : Közlés a przemysli cs. és kir. 3. számú helyőrségi kórházból. (Parancsnok: Pap Mihály dr., főtörzsorvos. A fertőző osztály főnöke: Bardachzi Ferencz dr., ezredorvos, egyetemi magántanár.) Mesterségesen létrehozott bőrvérzések. 426. lap. Csépai Károly: A császári és királyi IV. hadsereg egyik tábori bacteriologiai laboratóriumából. A Weil-Felix-reactio állandó összetételű bacterium-suspensióval (febris exanthematica diagnosticum) és néhány adat a reactio serologiai magyarázatához. 428. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Ernst Buchheim: Die geburtshilflichen Operationen u. zugehörigen Instrumente des klassischen Altertums. — Lapszemle. Belorvosion. Dorendorf: Arthritis dysenterica. — Sebészet. Hahn és Haddaeus: Fertőzött izületi lövési sérülések kezelése. — Serologia. Wagner : Complement-kötés proteus-antigennel kiütéses typhusban. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Hayward: Boluphen. — Gotthilf: Izületcsúz. —Jussul: Oraena. — Pakascher: Gonorrhoeás eredetű izületgyuladás és epididymitis 430—431. lap. Magyar orvosi irodalom. 431. lap. Vegyes hírek. 431. lap. Tudományos Társulatok. 432 —434. lap. TARTALOM. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. magy. tudományegyetem I. számú kórboncztani intézetéből. (Igazgató: Buday Kálmán dr., egyetemi ny. r. tanár.) A balassagyarmati és zsolnai anaerob sebfertőzések kórokozó bacillusára (bacillus pyogenes anaerobius) vonatkozó újabb vizsgálatok és kísérletek. Irta: Ifj. Johan Béla dr., I. tanársegéd. Bogdán Aladár dr., a balassagyarmati közkórház igazgatója 1915 november 13.-án a budapesti kir. Orvosegyesület tudományos ülésén sajátságos pyaemiás megbetegedésről tartott előadást, mely az ottani vármegyeháznak kisegítő kórházként berendezett helyiségeiben ütötte fel fejét és kizárólag a harctéri sebesültek közül szedte áldozatait. Az esetek nagy része halálosan végződött; a bonczoláskor legállandóbban májtályogokat találtak. Rendesen egyebütt is volt genyedés, így az ízületekben, a tüdőben és ennek kapcsán többször a mellüregben. Buday tanár, aki az eseteket bacteriológiai és histológiai szempontból vizsgálta, ugyanezen ülésen tartott előadásában referált a vizsgálatok eredményéről, amelyekből kiderült, hogy a betegség okozója egy igen finom, Gram negatív, kizárólag anaerob viszonyok közt és natív fehérjét tartalmazó táptalajokon fejlődő, polusfestődést mutató bacillus. Buday tanárral egyetértve, a bacillust bacillus pyogenes anaerobius-nak neveztük el, mely név a bacillus két nagyon jellegzetes tulajdonságát fejezi ki. A vizsgálatok anyaga megjelent a szakirodalomban is, így tehát a megbetegedésre a figyelem reá volt irányítva; ennek daczára máshonnan hasonló megbetegedésekről nem referáltak. Ennek oka az is lehet, hogy sok kórházban, hol sebesülteket ápolnak, egyáltalán nem bonczolnak. Az 1916. év végén Rusznyák István dr. főorvos a zsolnai tartalékkórházból májtályeg-genyet küldött be Buday tanárnak azzal a megjegyzéssel, hogy ő azt hiszi, hogy ez az eset (mely akkor ott már a harmadik azonos tünetek közt lefolyó megbetegedés volt) a balassagyarmati esetekhez hasonló. A felkent készítményekben csakugyan megtaláltuk az egét Bogdán dr.: Orvosi Hetilap, 1915, 20. sz. — Bogdán dr.: Medizinische Klinik, 1916. — Buday dr.: Orvosi Hetilap, 1915,51., 52. sz. — Buday dr.: Zentralblatt für Bach. Orig., 77. kötet, 7. füzet, szén typusos, finom, Gram-negativ, polusfestődésű bacillusz, majd a mikroba kitenyésztése is sikerült teljesen oly feltételek mellett, mint azt Buday tanár a balassagyarmati esetekben találta. Az esetek klinikai lefolyásáról és az eközben szerzett érdekes tapasztalatairól Rusznyák főorvos más helyen fog beszámolni. Az említett eset után Zsolnán még több megbetegedés is fordult elő, amelyekből szintén kaptunk vizsgálati anyagot; a megbetegedések az elsőkhöz hasonlóaknak bizonyultak. A balassagyarmati endemiából arra lehetett következtetni, hogy ha ez a megbetegedés valahol felüti a fejét, újabb esetek előfordulása nehezen gátolható meg. Ezért Zsolnán is félni lehetett attól, hogy újabb megbetegedések fogják ezeket követni. Számbavéve még az esetek súlyos, többnyire halálos lefolyását s azt, hogy a megbetegedéseket élőben elég korán lehetett már diagnoszálni, Rusznyák dr.-ral folytatott megbeszélés alapján therapeutikai czélra vaccina készítését határoztuk el. Az anaerob mikrobák által létrehozott megbetegedések emberek között rendesen csak szórványosan fordulnak elő, így nem is igen nyílik alkalom rá, hogy anaerob mikroba ellen vaccinát készítsünk. Állatokon gyakoriabbak a nagyobb számmal jelentkező anaerob fertőzések, mégis a vaccina előállításának módja még nem oly kidolgozott, mint az aerob mikrobáknál ; másrészt az anaerobok morphológiai és biológiai sajátságai is még mindig számos újabb vizsgálatra szorulnak. A zsolnai kórházban keresztülvitt erélyes rendszabályoknak sikerült közben újabb esetek előfordulását meggátolni, így a vaccina-készítés is szükségtelenné vált. A vaccina-készítés munkálatai közben azonban e mikrobán több érdekes dolgot észleltünk, amelyek további vizsgálatokat tettek szükségessé ; ily módon az anaerobok biológiája szempontjából érdekes adatok birtokába jutottunk, amelyeket a következőkben kívánok ismertetni. A fentebb említett vaccináláshoz hővel elölt és valami antisepticummal kevert bacterium-emulsiót akartunk készíteni. A mikrobák első kitenyésztése a tályogok genyéből legjobban mindig úgy sikerült, hogy hosszú, elég vékony platintűvel szúrt culturát készítettünk eprouvettában megmerevített ascitesagarba. Vaccina-készítés czéljára azonban ez a tenyésztési methodus nem volt alkalmas, mert csak nagyon kevés mikrobát eredményezett. Egyszerű mód lett volna a Petri-csészék felszínén való tenyésztés. De a csészék anaerob elzárásához szükséges, pyrogallussal impregnált cellulose gyürtöket Németországból nem sikerült megkapnunk. Elég lett volna talán a ferde