Orvosi Hetilap, 1919. április (63. évfolyam, 14-17. szám)
1919-04-06 / 14. szám
63. évfolyam. 14. szám. Budapest, 1919 április 6. ORVOSI HETILAP^ Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: S KÖNYVTÁRA % ■ - ■■■■ ' _ v. fő. ■-''• LEMHOSSÉK MIHÁLY egyet. TMar es SZÉKELY ÁGOSTOM EGYET. TAN/TOM ... V FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Galambos Arnold: Közlemény a magyar tud.-egyetem III. számú belklinikájáról. (Igazgató : Korányi Sándor dr., egyet. ny. r. tanár.) Kopogtatás tünet az egyszerű és a légmellel szövődött mellkasi folyadékfelhalmozódás elkülönítésére. 153. lap. Ötvös Ervin: A súlyos bélhurut bizonyos alakjairól és ezek kezeléséről. 154. lap. Újlaki Pál: Közlemény a 8. számú helyőrségi kórház belosztályáról. A háborús vesemegbetegedésekről. 156. lap. Péterfi Tibor: Orvosi hivatás és világnézet. 159. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle, Belorvosion. Gerhardt: A háborús nephritis kimenetele. — Kolle és Schossberger: A diphtheriaserum gyógyhatásának kérdése. — Sebészet, A. Loewen: A szívburok és pleuratr között ablakkészítés. 161—162. lap. Magyar orvosi irodalom, 162. lap. Vegyes hírek. 162. lap. Tudományos Társulatok. 163—164. lap. Ha a mellűrben folyadék van (pl. exsudatum), akkor (1. ábra) a kopogtatás erejének fokozásával az absolut tompulat felső határa mind mélyebbre száll. Az eltolódás annál nagyobb, minél vékonyabb rétegű az exsudatum. Ha a mellűrben folyadékon kívül levegő is van (seropneumothorax, pyopneumothorax), akkor a folyadékoszlop felszíne vízszintes (2. ábra) és a tüdő, amennyiben nincs a fali pleurához rögzítve, retrahálódik a hilusi körül. Ilyenkor a vízszintes tompulat felső határa a kopogtatás erejének módosításakor változatlan marad. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti magyar tudományegyetem III. sz. belklinikájáról. (Igazgató: Korányi Sándor dr., egyet. ny. r. tanár.) Kopogtatási tünet az egyszerű és a légmellel szövődött mellkasi folyadékfelhalmozódás elkülönítésére. Irta: Galambos Arnold dr., tanársegéd. » Seropneumothoraxban szenvedő beteg vizsgálatakor feltűnt, hogy a mellkasi folyadékfelhalmozódás szolgáltatta tompulat felső határa előrehajtott törzs mellett erős kopogtatás alkalmazásakor magasabban áll, mint halk kopogtatáskor. Minthogy egyszerű folyadékfelhalmozódás eseteiben (exsudatum, hydrothorax) ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, kutattam e jelenség okát. Mindez függőleges testtartás mellett végzett vizsgálatokra vonatkozik. Megváltozik azonban a helyzet, ha a beteg előre hajlik. Minthogy exsudatum pleuriticum eseteiben a folyadék és a tüdőszövet közti viszony állandó, fix, erre, valamint a kopogtatás eredményére a test helyzetváltoztatásának befolyása nincs. Ellenkezőleg áll a helyzet akkor, ha a mellüregben folyadékon kívül levegő is van. Ilyenkor (3. ábra) az előre hajló törzs tengelye a vízszintesen álló folyadékfelszínnel hegyes szöget alkot, és pedig annál hegyesebbet, minél inkább hajlik előre a törzs. A merőlegesen kopogtató ujjal annál mélyebben fekvő részeket hozunk rezgésbe, minél erősebben kopogtatunk. Tehát a kopogtatás intensitásának fokozásakor 3. ábra. 4. ábra. 6. ábra: a tompulat (relatív tompulat) határa magasabb lesz. Ha a beteg a hátán fekszik, akkor a mellkas elülső falán mutathatók ki ugyanezen tompulati viszonyok. Az ellenkező oldalon, tehát pl. előrehajtott törzs mellett a mellkas elülső falán a viszonyok fordítva vannak, tehát a kopogtatási hang erősítésekor az absolut tompulat határa mélyebbre száll (4. ábra). Ahhoz, hogy ezen jelenség kimutatható legyen, előfeltétel, hogy elegendő folyadék legyen a mellkasban, mert 1. ábra. 2. ábra.