Orvosi Hetilap, 1920. augusztus (64. évfolyam, 31-35. szám)

1920-08-01 / 31. szám

64. évfolyam, 31. szám. Budapest, 1920 augusztus 1 ORVOSI HETILAP Alapította : Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanÁr főszerkesztő és SZÉKE­LY ÁGOSTON egyet. tanÁr szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Laryngofissio és gégetuberculosis. Irta: Tóvölgyi Elemér dr., egyetemi magántanár. Az 1917 május havában Rózsahegyen megtartott tuber­­culosis-congressuson az előadásokra kiszabott igen rövid, tíz perczes idő miatt csak főbb vonásokban ismertethettem azokat az eredményeket, a­melyeket a gége tuberculosus meg­betegedéseiben a laryngofissióval és szűkebb értelemben véve a thyreotomiával elértem és így szükségesnek vélem, hogy az ott elmondottakat részben kiegészítsem, részben pedig ez irányú újabb tapasztalataimról is beszámoljak. Meg kell ezt tennem annyival is inkább, mert nézetem szerint a laryngo­fissio műtéte a gégetuberculosis therápiájában a jövőben el fogja foglalni azt a helyet, a­mely méltán megilleti és így, tekintve, hogy az idevágó műtétek, az általam végzetteket is beleértve, alig érik el a százharminc­at, minden ez irányban végezett kísérlet kimerítő tárgyalást érdemel. Mint csaknem minden, aránylag újabb és így idegen­szerű eljárásnál, úgy ebben az esetben is, a szakemberek túlnyomó többsége a műtét heves ellenzőinek a táborába tar­tozik és csodálatosképpen igen sokan vannak közöttük olyanok, a­kik csak a mások tapasztalatai alapján bocsátják világgá szigorú kritikáikat.­ A laryngofissiótól való eme nagy irtózásnak két fő oka van. Az egyik ok ama nagyfokú nihi­­lismus, a­melylyel a legtöbb gégeorvos éppen a gégetuber­culosis gyógyíthatóságával szemben viselkedik,­ a másik ok pedig ama tagadhatatlan tény, hogy mindezideig a laryngo­­fissiós műtéteknek statistikája gégetuberculosis eseteiben nem mondható valami jónak, így például Blumenfeld és Grünwald statistikája, a­mely szerint az operáltaknak csaknem fele a műtét után rövidesen meghalt, tizenkilenc­ esetben a gyó­gyulás két évnél tovább tartott, tizenegy esetben pedig a gége teljesen gyógyult, ámbár ez utóbbi betegek utóbb a tüdőbaj miatt mégis tönkrementek. A műtét iránti bizalmat nem fokozhatták ama legújab­ban ismertetett esetek sem, a­melyekben a betegeket rövi­desen a műtét után mint jelentékenyen javultakat, sőt mint gyógyultakat mutatták be. Így többek között Holländer egyik 1908-ban operált betegét a műtét után nyolc­ héttel, Höl-1 1 Még ez utóbbiakon is túltesz elfogultságában Schmiegelov, a ki, miután sikerült neki egy gégetuberculosist a laryngofissio segé­lyével meggyógyítani, kijelenti, hogy e műtétet téves diagnosis alapján hajtotta végre és gégetuberculosis eseteiben, ez eredmény daczára is, tartózkodni fog e műtét megejtésétől. 2 Ich möchte vielmehr auch heute noch eher, noch eifriger, weil noch überzeugter dazu mahnen, von der einseitigen grundsätzlichen Hoffnungslosigkeit abzuiassen, dadurch nicht den richtigen Moment zu verpassen, zu möglichst günstiger Zeit den Kranken chirurgische Be­handlung ihres Kehlkopfes angedeihen zu lassen. (Geheim. Hofrath Dr. Krieg. Arch. f. Laryng., 1904.) scher pedig egyik 1912-ben laryngostomizált betegét már három héttel mint gyógyultat mutatta be a berlini gége­egyesületben.­ Talán mondanom sem kell, hogy az ilyen szemfényvesztő bemutatások minden komolyságot nélkülöz­nek és az ajánlott műtéti eljárásnak nem hogy javára szol­gálnának, de azt diskreditálják. További helytelenség az is, hogy a legtöbb szerző ezt a műtétet úgy állítja be, mintha a beteget a további gége­kezeléstől végleg megszabadítaná. Ez az eset a legnagyobb kivételek közé tartozik, sőt még azon esetekben is, a­melyek­ben a műtét után hosszabb idő telt el recidiva nélkül, múl­­hatlanul szükséges, hogy időnként enyhe mentholos vagy kreofotos emulsiókat instilláljunk a gégébe mindaddig, a­míg a tüdő beteg. Ez az évrendszabály elengedhetlen, mert azt czélozza, hogy a gégét az esetlegesen ott veszteglő váladéktól megszabadítsuk és ezáltal a recidivának elejét vegyük. „Tracheotomia és gégetuberculosis“ czímű előadásom­ban­ már részletesen beszámoltam a köpetinfectiónak a gégére való nagy veszedelméről, valamint különösen hang­súlyoztam azt is, mily nagy vétek a tuberculosus egyén köhögésének codeinnel, heroinnal, dioninnal és más csilla­pító szerekkel való elfojtása. A beteg gége nyugalmának a biztosítására — újból meg újból hangoztatom — ne azt a módot válasszuk, hogy a köhögést igyekezünk minden áron elfojtani, mert úgy az elsődleges, mint a recidiváló gégetuberculosisnak éppen ez az erőszakos köhögés-csillapítás, vagy más szóval a meg­szüntetett köhögés következtében a gégében pangó váladék az okozója. A gégeinstillatiók tehát a laringofissio műtéte után mindaddig alkalmazandók, a­míg a tüdő is meggyógyult; előre kell azonban bocsátanom, hogy azok az esetek, a­melyekben a műtét után a teljes tüdőgyógyulásig az instil­­latiókkal megelégedhetünk, sajnos, ritkán fordulnak elő. Rendszerint még a legsikerültebb műtét sem biztosíték arra nézve, hogy egy újabb laesio itt vagy ott fel ne üsse a fejét és ezeknek nézetem szerint egyedüli orvossága a galvano­­cauter. Az elmondottak alapján valóban joggal tehető fel a kérdés, hogy mire való tehát a laryngofissio, ha a hossza­dalmas és erélyes endolaryngealis kezeléstől e nagy beavat­kozás sem szabadítja meg teljesen a beteget? A válasz a következő: A laryngofissio segélyével a gégében esetleg jelenlevő rejtett elváltozásokhoz is hozzá tudunk férkőzni. Ezekről a rejtett elváltozásokról többnyire nem is bírunk addig tudomással, míg a gégét teljesen fel . Ha én is hasonló módon jártam volna el, úgy nem is három hét, de a műtétek után két hónap múltán hat betegem közül ötöt mutathattam volna be mint gyógyultat. 4 Orvosegyesületi előadás, 1919. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Tóvölgyi Elemér: Laryngofissio és gégetuberculosis. 315. lap. Szász Emil: A mellkasi izzadmányok nyomásviszonyai. 317. lap. Rihmer Béla: A húgykőműtétek és javalataik. 319. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Ernst Kretsehmer: Der sensitive Beziehungswahn. Beitrag zur Paranoiafrage und zur psychiatrischen Charakterlehre. — Új könyvek. — • Lapszemle. Belorvostan. Fein: Anginosis. — Bacmeister: Friedmann szeréről. — Flockemann: Ideglövés utáni nagyfokú fájdalmasság. — Szülészet és nőorvostan. Straus: A carcinomák postoperativ besugárzásáról. — Blumenthal: A prophylaxisos postoperativ rákkezelésről. — Szemészet. H. Steichel: A metastasisos érhártya-carci­­nomáról — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 320—323. lap. Vegyes hirek. 323. lap.

Next