Orvosi Hetilap, 1922. március (66. évfolyam, 10-13. szám)

1922-03-05 / 10. szám

66. évfolyam. 10. szám Budapest, 1922 márczius 5. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanár főszerkesztő és székely Ágoston egyet. tanár szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Újabb adatok a stenocardia kóroktanához, tünettanához és orvoslásához.* Irta: Schmidt Ferencz dr., a balatonfüredi sanatorium igazgató-főorvosa. A sokféle panasz között, a­mely miatt a betegek az orvost az élet második felében felkeresik, igen gyakran sze­repelnek azon fájdalmak és paraesthesiák, a­melyeket angina pectoris néven nevez az orvostudomány. E fájdalmak létrejötté­nek az okát leginkább a vérkeringési szervek különböző meg­betegedéseiben keressük, s mert a visceralis szerveknek tulaj­donképpen nincsenek fájdalomérző idegeik, így például maga a szív is érzéketlen, sok vitára adott alkalmat az anginás érzések keletkezésének helyes megvilágítása. Legelfogadottabb Mackenzie azon feltevése, hogy, bár a szív nem küld fájda­lomingert a központi idegrendszerhez, de a vegetatív ideg­­rendszer segítségével mégis izgalmak mennek a gerinczagy­hoz és az agyhoz, a­mely izgalmak a megfelelő idegközpon­tok helyén fokozott ingerlékenységet váltanak ki és az ezen területen bejövő idegek közvetítette érzésben oly változás tör­ténik, hogy már kisebb fajta ingerek is mint fájdalmak jutnak öntudatra. Az anginás fájdalmak létrejöttét egyesek neuralgiás ala­pon magyarázzák, mások a szívizom görcséből, ismét mások különösen a coronaria erei átjárhatóságának csökkenése foly­tán támadt ischaemiából származtatják. A neuralgiás theoria a szív és a szívvel vonatkozásban levő idegek, ganglionok izgalmából, gyuladásából magyarázza a fájdalmakat és Meyer, valamint Fröhlich kutatásainak ered­ményében, kik kimutatták, hogy az erekben sensibilis idegek is vannak és a megfelelő érzésvezetés helyét a gerinczagyban meg is állapították, e nézet megerősítését látja. 1914-ben Braun egy szép munkában igyekezett a neuralgiás eredetet bizonyítani, s szerinte a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az anginás fájdalmak igen sok esetben a pericardium területéhez vannak kötve, a­hol a phrenicus és a sympa­­thicusból származó érzőidegek és idegvégződések megtalálha­tók. Azt állítja, hogy oly pericarditis, a­melynek helye a peri­­cardiumnak a nagyerekre való áthajlási területe, anginaszerű fájdalmat hoz létre. A pericarditis keletkezésére az ereknek, különösen a coronariáknak a megbetegedése ad okot, és pedig epistenocardialis pericarditisnél a bal coronaria ramus de­­scendese nagyobb vagy kisebb ágainak, a basalis alaknál pedig azon kisebb coronariaágaknak a megbetegedése, a­melyeknek hálózata a pericardiumra is átterjed. Az anginának különböző jellegzetes tulajdonságát, így például, hogy irra­diatio útján távol idegterületekre is terjed, a neuralgiás theo­ria bizonyítására használja fel, mert a neuralgiára szintén jel­lemző az, a­mi az anginára, hogy tudniillik már a legkisebb inger kiválthatja, könnyen átmehet más területre és leggyak­rabban nervosusosan disponált embereken jelentkezik stb. Bár minden valószínűség szerint több eset van, midőn az előbb említett pericarditis csakugyan előidéz anginás fájdal­mat, minden esetben ezt az angina okának el nem fogadhat­juk, mert többek között például már az egyszerű idegizgalom, vagy nicotin okozta spasmus és bizonyos tekintetben az em­­boliás elzáródás folytán keletkező fájdalom is ellene szól. Azok, a­kik a szívizom görcséből magyarázzák a fájda­lom keletkezését, a láb akaratlagos izgalmaiban leginkább éjszaka beálló görcs analóg esetére hivatkoznak, a­mely görcsöt valamely sensibilis ideg izgalma váltja ki, pár perc­ig tart és a fájdalom megszűnte után a megfelelő izmok terüle­tén egy ideig még hyperaesthesia marad vissza. Ezek szerint a szívizom falában levő idegszálaknak és végződéseknek compressiója magyarázná meg a változó intenzitású anginás fájdalmakat. Ez analógia annyiban találó, hogy az anginás fájdalom is sokszor éjjel, többször már igen kis ingerre támad, gyakran megtaláljuk a hyperaesthesiás területet is, de mégis ezen theoria ellen szól az a tapasztalat, hogy lábgörcsnél a vasomotorzavar minden jele hiányzik és hogy anginánál a fájdalmak alatt a pulsus rendszerint jól tapintható, sok esetben szabályos és a hyperaesthesiás terület is többször hiányzik. Legtöbb híve és orvosilag legjobban elfogadható alapja azon feltevésnek van, mely az anginás fájdalmak keletkezését különösen a nagyerek és a coronariák pathologiás állapotára vezeti vissza. Lewandowsky szerint a sima izomrostok, kivált az erek sima izomelemei néha bizonyos körülmények között erősebb összehúzódás folytán érzékenynyé lesznek és szervi fájdal­makat hoznak létre. Neusser szerint a fájdalmakat a coronaria görcsös össze­húzódása idézi elő, úgy hogy az érzés sensibilis sympathicus­­rostok útján centripetalisan vezettetik. Hubhard szerint anginánál a coronaria spasmusos görcse van jelen és a kisugárzó fájdalmakat az érgörcs átterjedése a szomszédos érterületre okozza. Ezt támogatja azon némely esetben észlelhető körülmény, hogy anginás roham alatt bal­­karfájdalom esetén a bal radialis pulsus kevésbbé érezhető. Ezen ischaemián nyugvó magyarázat párhuzamot von a szív helyzete és azon állapot között, a­melybe claudicatio intermittens esetén a láb akaratlagos izmai jutnak, a­midőn a már pathologiásan megszűkült ér az izmoknak a mozgás folytán szükséges nagyobbfokú tápláltatását annál kevésbbé tudja kellőleg teljesíteni, mert az ér lumene a görcsös össze­húzódás folytán még jobban megszűkül és így az izmokban kisebb-nagyobb fokú ischaemia keletkezik. Ezt a hasonlatot a szívre vonatkoztatva, angina esetén a coronariáknak bizonyos okból eredő megszűkülése vagy elzáródása hirtelen vérhiányt * A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1921 deczember 3.-i rendes adom­ányos ülésén tartott előadás. ALOM­ TART EREDETI KÖZLÉSEK Schmidt Ferencz: Újabb adatok a stenocardia kóroktanához, tünettanához és orvos­lásához. 89. oldal. Hetényi István: Közlemény a kir. magy. tudományegyetem I. sz. belklinikájáról. (Igaz­gató : Bálint Rezső dr., egy. ny. r. tanár.) A phloridzin hatása a vérczukorra diffus két­oldali haematogen vesebetegségekben. Adat a phloridzinhatás kérdéséhez 95. oldal. Rosenthal Jenő: Közlés a budapesti kir. tud.-egyetem I. sz. belklinikájáról. (Igazgató: Bálint Rezső dr., egyetemi ny. r. tanár.) A rossztermészetű daganatok modern Rönt­gen-kezeléséről. 96. oldal. Közkórházi Orvostársulat. (XI. ülés 1921 deczember hó 21.-én.) 99. oldal. Irodalom-szemle. Lapszemle. Belorvosion. Lehndorff: Erythema annulare rheumaticum — Sebészet. Sultan: A mellékvesekiirtásról epilepsia ellen. — Szülészet és nőorvostan Runge .• A szülés alatt beálló acut anaemiák kezeléséről. — Kisebb közlések az orvos­­gyakorlatra. 100. oldal. 1 Vegyes hírek. 100—101. oldal.

Next