Orvosi Hetilap, 1922. szeptember (66. évfolyam, 36-39. szám)

1922-09-03 / 36. szám

66. évfolyam, 36. szám Budapest, 1922 szeptember 3. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanÁr főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTOM egyet. tanÁr szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK­ Közlemény Budapest székesfőváros Bakáts-téri szülészeti és nő­­gyógyászati közkórházából. (Vezető főorvos : Frigyesi József dr.; osztályos főorvos: Mansfeld Ottó dr.) A suggerált kábalomról és a „fájdalmatlan“ szülés egyéb módjairól.* Irta : Frigyesi József dr. és Mansfeld Ottó dr. Azt a gyakran vitatott kérdést, várjon egyáltalában jo­gosult-e a szülőnők fájdalmait csillapítani, vagy sem, itt nem kívánjuk tárgyalni. A végleges döntés előtt mindenesetre meg kellene hallgatni az asszonyokat is. A­kik azt állítják, hogy a nő gyermekét elsősorban azért szereti, mert azt fájdalommal szülte, nagyon is férfiasan gondolkoznak. Etnikailag magasan álló nők nyilatkozataiból inkább az tűnik ki, hogy a nők gyermekükben „én“-jüknek folytatását és szerelmüknek gyü­mölcsét szeretik. A fájdalomérzés szeretetet és vonzódást egészséges haj­lamok mellett nem is vált ki. Azokat az asszonyokat, a­kik kötelességüknek tartják, hogy a szülést tudatosan végigéljék, noha a fájdalomtól félnek, már Simpson 1845-ben így nyug­tatta meg: „Ne aggódjatok, ti lelkiismeretfurdalásoktól bántott anyák! Mialatt gyermekeiteket hordjátok és felnevelitek, a fájdalmas szenvedések sorozata vár még reátok, ha a szülési szenvedésektől meg is szabadultok." Véleményünk szerint tehát az orvos kötelessége ott, a­hol és a­mikor az lehetséges, a fájdalmakat csillapítani. A scopolámin-kábálomi hazánkban nem tudott polgár­jogot szerezni. Elég, ha erre vonatkozólag hivatkozunk az 1908-as orvosegyesületi tárgyalásokra. A scopolamin-kábálom czélja Gauss definitiója szerint az amnesia, az emlékező képesség megszüntetése volt. Hogy e mellett mennyiben és mily gyakran volt analgesia — teljes érzéstelenség — jelen, azt sem Gauss, sem az utána dolgo­zók nem igen említették. Gauss az amnesiára irányuló czélkitűzést kettősen in­dokolta: 1. Minthogy a fájások fájdalmassága a szülés előre­haladásával az injectiók csillapító hatása mellett is fokozódik, a kábálomnak a szülőnőt meggyőző hatása csak úgy érhető el, ha az adagokat addig fokozzuk, míg az egész szülés tar­tamára kiterjedő emlékezet-kiesés következik be. 2. Ez első indok mellett fontos és czélszerű az amnesia elérése azért, mert ezáltal a szülés mint psychés trauma kiesik az öntudatból és nem lehet későbbi panaszok kút­­forrása. A­mióta a suggerált kábalommal foglalkozunk, jöttünk rá arra, hogy mennyivel könnyebb amnesiát, mint valódi analgesiát elérni és bizonyára ez a körülmény is befolyással volt Gauss czélkitűzésére 1906-ban. A scopolamin-kábalom irodalma 1918-ban néhány évi szünet után akkor élénkült meg újból, mikor Siegel a Gauss individualizáló módszerével szemben az ő sémázó módszerét ajánlotta. Gauss az ekkor keletkezett discussióban 1920-ban először jelentette ki önmaga, hogy az ideális czél az analgesia volna. Csak azért, mert ez a czél az anya és a magzat veszélyez­tetése nélkül a scopolamin-kábalommal el nem érhető, vagyunk kénytelenek az amnesiával megelégedni. Gauss ez újabb álláspontja minden további discussiót lényegesen megkönnyít. A sémázó kábálmot úgy a freiburgi, mint a wieni (Wertheim) klinika mint veszélyest elvetette. Ebben az időpontban jelent meg a heidelbergi klinika első közleménye a hypnosisos kábálomról (Oettingen). A kérdést felülvizsgálni érdemesnek tartották, noha addig hypnosissal sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem foglalkoztunk és a priont inkább ellenszenvvel viseltettünk ezzel a számunkra ismeretlen módszerrel szemben. A heidelbergi klinikának és vezetőjének, Menge-nek elismert tekintélye indított főként arra, hogy a kérdéssel fog­lalkozzunk. Néhány standard­ munka elolvasása után Frey magántanár volt szíves egyszer az általa használt módszert demonstrálni, majd magunk végeztünk kísérleteket. Mindjárt az első kísérlet sikerült, a­mi döntő fontos­ságú. Mindenki tud hypnotizálni, a­ki e téren kellő önbiza­lommal rendelkezik. Az első hypnotizált demonstrálása a többi terhes előtt rendkívül suggestiós hatással van a még nem kezeltekre. Ebből fejleszthető ki az úgynevezett sug­gestiós milieu, melynek megteremtése után már tömeges kábításokat lehet végezni. 1921 április 1.-étől 1921 deczember 31 .-éig felvettünk az intézetbe 96 terhest. Ezek közül 6 nem óhajtotta a mód­szer megkísérlését. A 90-ből 80-on, tehát kerek szám 90%­­ban sikerült több-kevesebb ülés után a kábítás oly fokát elérni, hogy az ülések alatt tűszúrásokra teljes volt az anal­gesia. A praeparáló ülések száma átlag 4—5 volt. Az üléseket hetenként kétszer tartottuk, úgy hogy az előkészítést czélszerűen 2—3 héttel a szülés előtt kell elkezdeni. • A 90 terhes közül deczember 31.-éig szült 68 nő. Hypnosisos kábálomban szült 30. Teljes amnesia a szülés teljes idejére volt 29 esetben, 30:29 = 96'6°/0, részleges amnesia 1 esetben, 30:1834°/0. A­mi már most az analgesia kérdését illeti, le kell szögezni azt a tényt, hogy mi nem tudjuk megmondani azt, hogy egy másik embernek fáj-e valami, vagy sem. Ennek * A közlemény alapjául szolgáló adatokat előadta a német nő­orvosok XVII. nagygyűlésén Innsbruckban Mansfeld Ottó dr.­­ „Kábálom­­mal helyettesítjük a továbbiakban a „Dämmerschlaf“ kifejezést. ALOM. TART EREDETI KÖZLÉSEK. Frigyesi József és Mansfeld Ottó: Közlemény Budapest székesfőváros Bakáts-téri szülészeti és nőgyógyászati közkórházából. (Vezető főorvos: Frigyesi József dr.; osz­tályos főorvos: Mansfeld Ottó dr.) A suggerált kábalomról és a „fájdalmatlan“ szülés egyéb módjairól. 347. oldal. Horváth Béla: Közlés a budapesti kir. m. Pázmány Péter-tudományegyetem II. sz. szemklinikájáról. (Igazgató: Hoór Károly dr., ny. r. tanár.) A szem belsejében lévő réz­­idegentest okozta lencsehomályról. 3411. oldal. Budapesti Kir. Orvosegyesület. (XV 111. rendes tudományos ülés 1922 június he­ly­­én.) 352. oldal. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Havelock Ellis: Oeschlechtstrieb und Schamgefühl. — Lapszemle. Belorvosion: Peritonitis serosa acuta. — Ideg- és elmekórtan. Kluge: A trigeminus-neuralgiának intracranialis alkoholin­jectióval kezelt szomorú esete. — Stern és Meyer-Bisch: Epidemiás encephalitises betegeken a májfunctio bántalmazottsága. — Nonne: Heveny meningomyelitis syphilitica esete. — Szülészet és nőorvostan. Henkel: A császármetszésről. — Gyermekorvostan. Neudörfer: Az epeutak ascariasi­­sáról — Kise­bb közlések az orvosgyakorlatra. 353—355. oldal. Vegyes hírek, 355. oldal.

Next