Orvosi Hetilap, 1923. január (67. évfolyam, 1-3. szám)

1923-01-14 / 1. szám

67. évfolyam 1. szám Budapest 1923. január 14 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY és SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja: a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: vámossy zoltán, issekut­z Béla, entz Béla, gorka­sÁndor, csíky József. FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK: Beköszöntő, f1. oldal.) Dollinger Béla: A proteintest- és kén befecskendezések gyakor­lati jelentősége. (2. oldal.) Benedek László: Pathologiás fascia cruris-reflex. (4. oldal.) Neuber Ernő: Medencebeli aneurysma esete. (5. oldal.) Jakab László: Az új kereseti adótörvény az orvosok szempont­jából. (6. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1922. november 11-én meg­tartott IV. rendes tudományos üléséről. (7. oldal.) Lapszemle. Sebészet. — Orthopedia. — Gyermekorvostan. — Belgyógyászat. (9—12. oldal.) Vegyes hírek. (12. oldal.) BEKÖSZÖNTŐ. A 66 esztendős, dicső multú „Orvosi Hetilap“, Markusovszky alapítása, súlyos anyagi válságba jutott.­­A magyar egyetemek orvosi facultásai együttes actiót indítottak ama veszedelem elhárítására, ami a tudományos munkásságot, az orvosképzést és a magyar orvosokat érte volna e lap megszűntével. Feliratban kérték a vallás- és közoktatásügyi Minister Urat, hogy jöjjön a magyar orvosi szaksajtó segítségére. A Minister Úrnál a legnagyobb megértéssel találkoztunk. Jelentékenyen megkönnyítette a helyzetet az is, hogy az „Orvosi Hetilap“ tulajdonosai, kik évek során át vívták a harcot a mostoha körülményekkel és akiket ezért rendünk legőszintébb hálája illet meg, a lapjukat a Minister Úrnak önzetlenül megvételre felajánlották. Ez a vétel a Minister Úr áldozatkészségéből meg is történt, avval a kulturális célkitűzéssel, hogy az „Orvosi Hetilap“ letéteményese, tükre legyen a klinikai, a gyakorlati orvostudomány itthoni haladásának és kutatásának s­­zolgálja a magyar orvosok tudás- és ismeretigényeit. Hogy pedig kapcsolata e renddel szétszakíthatatlan és legbensőbb legyen, a Minister Úr annak szerkesztését és kiadását egy olyan testületre óhajtja bízni, amelyben az orvosi tudomány és ténykedés összes faktorai képviselve legyenek. Az összes érdekeltek, a facultások, kórházak és orvosok bevonásával egy szövetség volna alakítandó, amely hivatva lesz a gyakorlati orvostudomány fejlesztése és az orvosi rend kultúrája, ismeretigénye érdekében nélkülözhetetlen folyóiratok támogatásáról, fenntartásáról, közérdekű vezetéséről gondoskodni és azok útjából az anyagi nehézségeket elhárítani. Addig, míg ez megtörténik, az „Orvosi Hetilap“ szerkesztését és kiadását a Minister Úr azon egyetemközi sajtóbizottságra bízta, amelyet a facultások az orvosi szaksajtó megmentése ügyében küldöttek volt ki. Ez röviden az „Orvosi Hetilap" tulajdonos- és szerkesztőváltozásának története. Most még csak programmot kellene adnunk, — erre azonban helyszűke miatt nem sok teret pazarolhatunk. Első számunk eléggé jelzi a szer­kesztőség terveit: négy-öt oldalon szigorú kritikával válogatott és az olvasó érdeke szerint összevont eredeti cikk, azután egy-két oldalon a gyakorló orvosnak hasznos ismertető cikk, összefoglaló referátum, két oldalon egyesületi és orvostársadalmi mozgalmak, két-három oldalon kiváló rovatvezetők által válogatott referátumok, tekintettel a gyakorló és a kórházi orvosok igényeire, és végül mint a Programm legelső és legfontosabb pontja, az „Orvosi Hetilap“ terje­delmének az anyagi lehetőségek mérve szerinti növelése, fejlesztése, olvasóink igényeinek minden irányban a leg­teljesebb kielégítése. Ennek a szép és lelkes utolsó pontnak sikere azonban csak akkor remélhető, ha az „Orvosi Hetilap“ pártolására az egész magyar orvosközönség összefog és áldozatra kész. Az „Orvosi Hetilapénak, az „Orvosképzésének és a „Magyar Orvosi Archívuménak ott kell lennie minden magyar orvos asztalán, ha érezzük a magyar kultúra becsét és azt, hogy az kötelességeket is ró reánk s lelkünk részt kiván abból magának és büszkék vagyunk arra, hogy e kultúra egyik legfényesebb fáklyáját a mi rendünk , magyar orvosok hordozzák. Mi nem alap nélküli önbizalommal azt is ígérjük, hogy ez előfizetés nem lesz áldozat, mert lelkünket, minden képességünket tesszük rá, hogy nyújtsunk is valamit azért. Valamit, ami tanít, oktat, gyönyörködtet, érdekel, — és elégültséget, ragaszkodó kapcsolatot teremt olvasó, szerkesztő és kiadó között. Ezért mi bízunk jövőnkben, bízunk orvostársaink lelkes pártfogásában ! Budapest, 1923 január 7. a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága nevében Vámossy Zoltán szerkesztő.

Next