Orvosi Hetilap, 1924. április (68. évfolyam, 14-17. szám)

1924-04-06 / 14. szám

68. évfolyam, 14. szám. Budapest, 1924 április 6 ORVOSI HETILAP Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja: a vallás, és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF felelős szerkesztő : VÁMOSSY ZOLTÁN egyetemi tanár segédszerkesztő : HUZLY IMRE. Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857.ben. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Berde Károly: Toxicoderma menstruale esete erysipeloidszerű jelenségekkel. (201—203. oldal.) Balogh Mihály: A terhesség alatt jelentkező narkolepsia. (203— 204. oldal.) Szilvási Gyula : Spirochaeta-festékemről. (204—205. oldal.) Toldy Lóránt: Méhenkívüli terhességet utánzó ovarialis vérzés (haematocele retrouterina). (205—206. oldal.) Gerlóczy Géza: A latens inactiv maláriánál észlelhető hyper­­inosis kórismér jelentősége. (206—208. oldal.) Barabás Zoltán: Elhagyott gyermekek gümőkóros fertőzése és adatok a tuberculin-bőrpróba lefolyáséhoz. (208—209. oldal.) Étrendi előírások. A diabetes mellitus diaetás kezelése. 7. Quan­titative összeállított étrendek. (209—210. oldal.), Lapszemle. Belorvosion. — Sebészet. — Szülészet és nőgyógyá­szat.— Szemészet. (211—213. o.) — Könyvismertetés. (213. o.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület márc. 29-i ülése. (213—214. o.) A Debreceni Orvosegyesület 1924 március 27-én tartott X. tudo­mányos ülése. (214—215. oldal.) Heti krónika. (215—216. oldal.) — Vegyes hírek. (216. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A szegedi m. kir. Ferenc József­ tudományegyetem bőr- és nemibetegi klinikájának közleménye (igazgató: Poór Ferenc dr. egyet. ny. r. tanár). Toxicoderma menstruale esete, erysipeloidszerű jelenségekkel. Irta: Berde Károly dr. klinikai tanársegéd. A havivérzéssel együtt időszakosan megjelenő, majd elmúló, valamint kimaradása esetén az őt helye­tte­­sítően jelentkező bőrelváltozások már régebben is isme­retesek voltak. Opelnak összefoglaló tanulmánya (1908) számos alakj­á­t sorolja fel az idősebb Hebra óta észlelt ilyen bőrelváltozásoknak. Azóta újabb észlelők néhány más, általuk önálló betegségnek tartott, s a petefészek menstruális tevékenységével többé-kevésbbé okozati összefüggésben álló bőrfolyamatot írtak le, mint a Pol­­land-Matzenauer-féle dermatitis dysmenorrhoica sym­metrica, a Marocchi-féle erythrodermia angioectatica circumscripta, s a H. Crusch­mann-féle erythrocyanosis cutis symmetrica. Esetem, melyről beszámolok, a fent említett kór­képek közül az erysipeloidszerű kiütések közé sorolható, bár a tisztán orbánészerű jelenségeken kívül más jellegű, időszakos bőrelváltozások is észlelhetők voltak nála. Az esetet egyrészt ritkasága, másrészt azon körül­mény folytán tartom közlésre érdemesnek, mert a pete­fészek belső elválasztásos működésének időleges felfüg­gesztése révén a bőrelváltozások megjelenését is képe­sek voltunk megszüntetni. G. M.-né 33 éves asszonyt 1923 március 13-án vet­tük fel. Egészséges szüleiktől származott, erő­s gyermek volt. Havihaját 15 éves korában kapta meg, mely sza­bályosan jelentkezett, 2—3 napig tartott,, kevés vérzés­sel. 17 éves korában ment férjhez, kilenc évi házasság alatt három gyermeket szült, az utolsót 1916-ban. Azóta h­avivérzései rendes időközökben ismétlődnek ugyan, de 1922. év nyara óta alig egy napig tartanak, igen kevés, néha csak pecsételő vérzéssel. 1922. év júliusában álta­lános rosszallat kíséretében homlokán és szemei körül arcának bőre megduzzadt és élénk pír borította el. Pár napi fennállás után e jelenségek megszűntek, csak a szemek­ körül maradt meg némi vörös elszíneződés, hogy néhány hét elteltével e tünetek újból eredeti heves­ségeikkel jelentkezzenek, majd alábbhagyjanak. A sze­mek tájékának ezen­ általános tünetekkel kísért feldaga­­dása és kivörösödése azóta gyakran megismétlődik, nyomukban a homlok, orrgyök és szemek tájékának állandó, elmosódó határú pírja maradt vissza, hogy azonban e baj kiújulásai havivérzésének jelentkezésé­vel függenének össze, azt nem figyelte meg. Utolsó havi­­haja három nap előtt, egy napig tartó, kevés vérzéssel. A mérsékelten táplált, életkoránál idősebbnek lát­szó nő köztakaróján a következő elváltozásokat talál­tuk: A hajzat igen ritka, szálai vékonyak, rövidek. Az arcon és nyakon a hajas fejbőr szélei, a fejbiccentő izmok vonalai s a fossa jugularis által körülhtárolt területien a bőr elmosódó határokkal élénken vörös, legélénkebb a pír az alsó szemhéjak és a nasolabialis redők között, itt a bőr vizenyősen duzzadt és tapintásra fájdalmas is. A törzsön és a nemi részek körül egyenet­lenül elszórt, vagy csoportokban álló gyulladt szőr­­tüszők, vérzéses udvarral. Mindkét felkar hajlító fel­színén egy-egy gyermek tenyérnyi területen éleshatárú, egyenetlenül színeződött ibarna folt, a beteg állítása sze­rint e helyeken pár nappal azelőtt kékesvörös, viszkető kiütés állott fenn. A látható nyálkahártyák közül a kemény- és lágy­­szájpadoké elmosódó határokkal kékesvörös és duzzadt, a portip uterin sötétvörös, szem­ös esős kimaródás ül. Belső szervek épek, vizeletben fehérje és cukor nincs, testhőmérsék normális, Wassermann-reactio negativ. A keringő vér­ből ültetve bakteriumok nem erednek meg. (Jeney dr.) A gynaekológiai vizsgálat hátrahajlott méhet talál szabad környezettel. A pete­fészkek nem tapinthatók. (Kuncz A. dr.) A köztakarónak fent leírt elváltozásai több mint három heti láztalan állapot mellett nagyrészben vissza­fejlődtek, csupán a szemek és orrgyök tájékán maradt meg — bár lényegesen halványulva­­— az arc pírja. Április 7-én láz jelentkezik, mely két nap alatt lassan­­kint 39 fok fölé emelkedik, miközben az arc kisfokú viszketés kíséretében egész kiterjedésében kékesvörössé válik és megduzzad. Az elszíneződés és duzzanat határa az ép bőr felé elmosódik. A duzzanat annyira fokozó­dik, hogy április 9-én a beteg szemréseit felnyitni már nem tudja. Ez az állapot három napig tart, mialatt a nyelv s a torokképletek duzzadttá válnak, vizenyősek és vörösek, a beteg 40 fokos láz mellett nyelni nem tud, légzése annyira akadályozott, hogy légcsőmetszéshez készülünk. Emellett émelygés, kínzó hányási ingerek és görcsös gyomortáji fájdalmak állanak fenn. Április 12-én a nyelvgyökön mogyorónyi savós hólyag kelet­kezik, délután megjelenik a menses, kevés savós-véres váladékkal, mely másnapra meg is szűnik. Ettől kezdve a láz három nap alatt alászáll, az arc és szájüz elválto­zásai visszafejlődnek, csupán a szem­ek körül marad meg mintegy három harántujjnyi szélességben a bőr mérsékelt oedemája és pírja, az előzőleg bántalmazott bőrterület pedig enyhén ihomlik. Ellenben a lábszára­kon és felkaron symmetrikus elrendeződésben számos lencsényi—tallérnyi urtica jelentkezik, melyek heves viszketés mellett néhány óra alatt vérzéses foltokká ala­kulnak, majd pár nap múlva festenyzett folt hátra­hagyásával felszívódnak s a patiens újból teljesen egészségesnek érzi magát.

Next