Orvosi Hetilap, 1926. április (70. évfolyam, 14-17. szám)

1926-04-04 / 14. szám

70. évfolyam 14. szám Budapest, 1926 április 4 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : BÍRÓ ISTVÁN. T­ART EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Winternitz Arnold: Az extrahepaticus epeutak cystái és azok sebészi jelentősége. (341—344. oldal.) Gobi Albin: Encephalopathia saturnina esete. (344—346. o.) Fillenz Károly: Az ureteren lovagló artériák által okozott hydronephrosis műtéttel gyógyított esete. (346—347. o.) Hofhauser István: A tuberculosis insulin-therapiája. (347—349. oldal.) Markovits Imre: A Röntgen- és radiumtherapia actualis problémái és mai állása. (349—351. oldal.) Magyary-Kossa Gyula: Orvostörténelmi jegyzetek. Gás­pár doktor. (351—355. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Sebészet. — Urológia. — Fülgyógyászat. — Szülészet és nőgyógyászat. — Gyer­mekorvostan. (355—358. oldal.) Könyvismertetés. (358. oldal.)_________________________ ALOM: A Budapesti Kir. Orvosegyesület március 27-i ülése. (359—360. oldal.) Az Apponyi Poliklinika március 24-i ülése. (360. oldal.) Közkórházi Orvostársulat március 24-i ülése. (360. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület gynaekológiai szak­osztálya március 26-i ülése. (361. oldal.) A Magyar Urológia Társaság március 22-i ülése. (362. o.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület elme- és idegkórtani szakosztályának március 20-i ülése. (363. oldal.) A Szegedi Egyetembarátok Egyesülete orvosi szakosz­tályának március 20-i ülése. (363—364. oldal.) Az Erzsébet Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályának március 20-i ülése. (364. oldal.) Az Országos Munkásbiztosító Pénztár 17-ik évi jelen­tése (1924.) (365-366. oldal.) Kérdések és feleletek. (366. oldal.) Vegyes hírek. (366—368. oldal.)________________________ EREDETI KÖZLEMÉNYEK (A Szent István-közkórház IV. sebészeti osztályának közleménye.) Az extrahepaticus epeutak cystái és azok sebészi jelentősége. írta: Winternitz Arnold dr. egyet. c. rk. tanár, közkórházi főorvos. (Első közlemény.) Kisebb-nagyobb eltérések a normától az extra­­hepaticus epeutakon lefutási irányuk és egymáshoz való viszonyuk tekintetében aránylag elég gyakoriak. Sok­szor találkozunk cysticussal, mely nem fönt, mint ren­desen, a­ porta hepatis alatt szájadzik bele a hepati­­cusba, hanem jóval lejebb, egy ideig parallel futva a h­epaticussal, a duodenum felső horizontális ága mögött nyílik bele a ehioledochusba. Máskor ismét a chole­doch­ust hátulról alulról spiralis módjára megkerülve, annak baloldalán szájadzik be. Ezen, a normától eltérő viszonyoknak legfeljebb sebésztechnikai jelentőségük le­het, amennyiben műtét közben a cysticus felől a chole­­dochusba és hepaticusba való belejutást és azoknak kövek után való pontos átkutatását, valamint az epe­utakon való orientálódást megnehezíthetik, de egyebek­nek, mint individuális variatióknak­, nem tekinthetők és nem sorozhatók a szorosabb értelemben vett fejlődési rendellenességek közé. Nagyobb kiterjedésű, az extrahepaticus epeutak jelentékeny formaelváltozásával járó fejlődési rendelle­nességek, olyanok, melyek ezen szervek működését gá­tolhatják, epelefolyási zavarokhoz vezethetnek és mint ilyenek, kóroktani jelentőség fokára emelkednek — igen ritkák. Ha eltekintünk az extrahepaticus epeutak tel­jes vagy részleges hiányaitól, az „aplasia“-tól, amidőn az elvezetőcsövek kisebb-nagyobb darabjai egészen vagy részben hiányzanak és amely állapotok az élettel össze nem egyeztethetők és csak életképtelen, rend­szerint más egyéb fejlődési rendellenességekkel is (máj­hiány, gyomor, bélfejlődési rendellenesség, köldökpro­­lapsus, eventeratio) szövődött foetusokon és újszülötte­ken észleltettek, akkor az eddigi tapasztalatok alapján azt kell mondanunk, hogy az e­wxhiahepaticus epeutak azon fejlődési rendellenessé^eit, különösen azok cysticus tágulatai, melyek az élettől^­zeegyeztethetők, és mint ilyenek esetleg kórosCykiete^et okozhatnak — rend­kívül ritkák. Nem sorjtívva ide­ azon fejlődé®, anomáliá­kat — mint: kettős ^lehólyag, kettős cysticus, kettős choledochus, a choledophus abnormális, vágy,­ kettős be­­nyílása a duodenumba, vagy a gyomorba, különálló ductus hepatocysticus stb. —, melyek, mint később látni fogjuk, csak egyszerű atavistikus visszaesésnek tartan­dók. Ezek egyszerű anomáliák, melyek mellett az epe­kiürítés rendszerint zavartalanul történvén, klinikai jelentőséggel nem bírnak és embernél úgy, mint állat­nál nem is olyan nagyon ritkák. A choledochusnak és cysticusnak úgynevezett „idiopathicus körülírt tágula­tai, cystái“ azonban rendkívül ritkák. Mi sem jellemzi ritkaságukat jobban, mint az, hogy az elmúlt 20 év leg­nagyobb tapasztalatú epesebésze, Kehr, 3000 epeműtéte kapcsán egyszer sem találkozott az extrahepaticus epe­utak ezen úgynevezett cystáival. Hildebrand és Kremer 3919-ig csak 36 esetet tudtak összegyűjteni. A dolog természetéből folyik, hogy nem tartoznak ide az extrahepaticus epeutaknak azon tágulatai sem, melyek hosszú idő óta fennálló kőbeékelődések, vagy lassan növő daganatok, gümős periportalis mirigyek, pancreatitis, echinococcusok stb. által fenntartott hosz­­szas compressio következtéiben fennálló epepangás foly­tán keletkeztek. Ezek ugyanis egyszerű retentiós, pan­gásos tágulatok, melyek a retrograd epepangás ten­é­­szetéből kifolyólag, az akadály fölötti epeútrendszer egész területére kiterjednek, vagyis diffus-cylindricus tágulatok. Az itt ismertetendő ú. n. „idiopathicus“ cystosus tágulatokra éppen az jellemző, hogy az epeutak körülírt területeire lokalizálódnak és mint ilyenek egyszerűen epepangás által fenntartott mechanikai viszonyokból nem magyarázhatók.

Next