Orvosi Hetilap, 1926. augusztus (70. évfolyam, 31-35. szám)
1926-08-01 / 31. szám
FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ: BÍRÓ ISTVÁN. 70. évfolyam 31. szám Budapest, 1926 augusztus 1 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi miniszer úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Berecz János: Az interstitialis terhességről. (827—831. o.) Czuntt Vilmos: Elektromos balesetek Röntgen-gépeknél. (831—834. oldal.) Steiner Béla: Az adrenalin-ergotamin antagonismusról gyermeken. (834—837. oldal.) Oláh Dániel: Újabb adatok a granuloma anulare pathogenesiséhez. (837—840. oldal.) Imre Gábor: A functionális méhvérzések lépbesugározásáról. (840—841. oldal.) Összefoglaló ismertetések. Zalka Ödön: Az epefesteny képzéséről. (841—844. oldal.) A L . M. Megjegyzés Verebély tanár úrnak e lap 1. évi 25. számában „Az epekősebészet néhány időszerű kérdése“ című cikkéhez. (844—845. oldal.) Lapszemle. Belorvostani — Sebészet. — Urológia. — Szemészet. — Szülészet és nőgyógyászat. — Gyermekorvostan. — Elméleti tudományok köréből. (845— 851. oldal.) Könyvismertetés. (851—852. oldal.) Magyar Gyermekorvosok Társaságának II. nagygyűlése. (852—854. oldal.) Kérdések és feleletek. (854. oldal.) Vegyes hírek. (854. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. női klinikájának közleménye (igazgató: Tóth István dr. egyetemi nyilvános rendes tanár). Az interstitialis terhességről. Irta: Berecz János dr. klinikai adjunctus. (Első közlemény.) Régóta ismeretes, hogy a megtermékenyített pete nemcsak a méhben, hanem azon kívül is fejlődhet. A méhen kívüli terhességnek általában három alakját különböztették meg a régi időben: a kürt-, a petefészek- és a hasűri terhességet. A „grav. vesicae urinariae“-t és a „grav. vaginalis“-t már akkor is másodlagosan létrejött alaknak tartották. A kürt interstitialis részének terhességét azonban csak a múlt század eleje óta ismerik. Az ezen kérdéssel foglalkozó szerzők szerint az első esetet Schmittl írta le 1801-ben, de a szülészettel foglalkozó könyvek még hosszú ideig nem említik meg, ami az akkori viszonyok miatt könnyen érthető. Így Lugosi Fodor András- könyve (Szülést segítő tudomány és mesterség. Pest, 1817.), továbbá Oslander (Handbuch der Entbindungskunst. Tübingen, 1818.) csak a fent említett hármas, illetőleg ötös beosztást említik. Fungmann már (Das Technische der Geburtshilfe. Prag, 1824.) azt írja, hogy a méh falában vagy állományában is előfordulhat terhesség. Hogy ez alatt voltaképen interstitialis terhességet ért, abból látszik, hogy megemlíti Schmittet. 1825-ben Mayer közölt négy esetet, azután Cams' s azóta többen. Könnyen érthető, hogy a méhen kívüli terhesség ezen alakját régebben nem ismerték, hiszen egyrészt határozott kórismézéséhez igen pontos, szabad szemmel való és górcsövi vizsgálat szükséges a legtöbb esetben, másrészt igen ritkán fordul elő. Martint 77 operált méhenkívüli terhesség között egy esetben találta (13%). Werth" 120 méhenkívüli terhességet operált s azok között egyszer sem fordult elő. Beckmann átlag 3%-ra becsüli azok számát. Zimmermann10 újabban megjelent dolgozata szerint a jénai klinikán 83 kürtterhesség közül két esetben találták (24%). Littauer11 az irodalomból az újabb időkig 215 interstitiális terhességnek tartott esetet gyűjtött össze. Az egyes szerzők igen különböző számban állapítják meg az eddig előfordult eseteket, aminek magyarázata az, hogy az elkülönítő kórismer— különösen régebben — nem volt teljesen biztos s így az esetek elbírálása nem egységes. Schmitt W.1* szerint eddig 80—100 biztosan kórismézett interstitialis terhességet közöltek. A II. sz. női klinikán 1917 szeptembertől 1925 augusztusig 157 esetben végeztünk hasmetszést méhenkívüli terhesség miatt, ebből négy esetben volt interstitialis terhesség (248%). A magyar irodalomban közölt esetek közül a Bársony'" által ismertetett interstitialis terhesség törvényszéki orvostani szempontból érdekes. A boncolásnál talált perforatiós nyílást az orvosszakértő művinek tartotta, míg Kézmárszky" megrepedt interstitialis terhességet állapított meg. Windisch 15 1908-ban kiviselt interstitialis terhességről számol be. A pete méhen kívüli megtapadásának a legkülönbözőbb okai lehetnek. Spiegelberg 16 (1878-ban) azt mondja, hogy a kürtterhesség oka azon akadályokban keresendő, melyek a petének a petevezetéken át való vándorlását megnehezítik, illetőleg lehetetlenné teszik, de ok gyanánt szerepelhet a pete ú. n. külső vándorlása is. A megtermékenyített pete nem képes azonnal beágyazódni, ezen képesség elnyeréséhez bizonyos időre van szüksége. Elméletileg elképzelhető, hogy egyikmásik pete ezen képességét hamarább nyeri el s ott ágyazódik be, ahol az éppen a legnagyobb fokot éri el, így esetleg a kürt különböző részeiben. Azon út, melyet a petének meg kell tenni, nem mindig egyenlő hosszú. A külső átvándorlás lehetősége is elfogadót tény. Ilaschkes1z ezek alapján úgy vélekedik, hogy a hosszú út alatt a pete annyira megnövekszik, hogy a kürt szűk méh felőli szájadéban nem tud áthaladni s így jön létre az interstitialis terhesség. Lesser8 1905-ben jobboldali interstitialis terhesség miatt operált egy beteget, akinél egy év előtt ugyancsak jobboldali kürtterhesség miatt a kürtöt eltávolította. A corpus luteum baloldalt volt található, ezért a szerző belső vándorlásra gondolt, azonban erre semmi bizonyíték nincs. Beck's Breslause és Leopold 51 a kürtben talált nyálkahártyapólypusokat okolják a pete megakasztásával. Boxer2 kétoldali inter-