Orvosi Hetilap, 1926. augusztus (70. évfolyam, 31-35. szám)

1926-08-01 / 31. szám

FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ: BÍRÓ ISTVÁN. 70. évfolyam 31. szám Budapest, 1926 augusztus 1 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben.­­ Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi miniszer úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága: HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF T­ART EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Berecz János: Az interstitialis terhességről. (827—831. o.) Czuntt Vilmos: Elektromos balesetek Röntgen-gépeknél. (831—834. oldal.) Steiner Béla: Az adrenalin-ergotamin antagonismusról gyermeken. (834—837. oldal.) Oláh Dániel: Újabb adatok a granuloma anulare patho­­genesiséhez. (837—840. oldal.) Imre Gábor: A functionális méhvérzések lépbesugáro­­zásáról. (840—841. oldal.) Összefoglaló ismertetések. Zalka Ödön: Az epefesteny képzéséről. (841—844. oldal.) A L . M. Megjegyzés Verebély tanár úrnak e lap 1. évi 25. számá­ban „Az epekősebészet néhány időszerű kérdése“ című cikkéhez. (844—845. oldal.) Lapszemle. Belorvostani — Sebészet. — Urológia. — Szemészet. — Szülészet és nőgyógyászat. — Gyermek­orvostan. — Elméleti tudományok köréből. (845— 851. oldal.) Könyvismertetés. (851—852. oldal.) Magyar Gyermekorvosok Társaságának II. nagygyűlése. (852—854. oldal.) Kérdések és feleletek. (854. oldal.) Vegyes hírek. (854. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. női klinikájának közleménye (igazgató: Tóth István dr. egyetemi nyilvános rendes tanár). Az interstitialis terhességről. Irta: Berecz János dr. klinikai adjunctus. (Első közlemény.) Régóta ismeretes, hogy a megtermékenyített pete nemcsak a méhben, hanem azon kívül is fejlődhet. A méhen kívüli terhességnek általában három alakját különböztették meg a régi időben: a kürt-, a pete­fészek- és a hasűri terhességet. A „grav. vesicae uri­­nariae“-t és a „grav. vaginalis“-t már akkor is másod­lagosan létrejött alaknak tartották. A kürt interstitia­lis részének terhességét azonban csak a múlt század eleje óta ismerik. Az ezen kérdéssel foglalkozó szerzők szerint az első esetet Schmittl írta le 1801-ben, de a szülészettel foglalkozó könyvek még hosszú ideig nem említik meg, ami az akkori viszonyok miatt könnyen érthető. Így Lugosi Fodor András­- könyve (Szülést segítő tudomány és mesterség. Pest, 1817.), továbbá Oslander­ (Handbuch der Entbindungskunst. Tübingen, 1818.) csak a fent említett hármas, illetőleg ötös beosz­tást említik. Fungmann­ már (Das Technische der Ge­burtshilfe. Prag, 1824.) azt írja, hogy a méh falában vagy állományában is előfordulhat terhesség. Hogy ez alatt voltaképen interstitialis terhességet ért, abból lát­szik, hogy megemlíti Schmittet. 1825-ben Mayer­ közölt négy esetet, azután Cams' s azóta többen. Könnyen érthető, hogy a méhen kívü­li terhesség ezen alakját régebben nem ismerték, hiszen egyrészt határozott kór­­ismézéséhez igen pontos, szabad szemmel való és gór­­csövi vizsgálat szükséges a legtöbb esetben, másrészt igen ritkán fordul elő. Martint 77 operált méhenkívü­li terhesség között egy esetben találta (1­3%). Werth" 120 méhenkívü­li terhességet operált s azok között egy­szer sem fordult elő. Beckmann­ átlag 3%-ra becsüli azok számát. Zimmermann10 újabban megjelent dolgo­zata szerint a jénai klinikán 83 kürtterhesség közül két esetben találták (2­4%). Littauer11 az irodalomból az újabb időkig 215 interstitiális terhességnek tartott ese­tet gyűjtött össze. Az egyes szerzők igen különböző számban állapítják meg az eddig előfordult eseteket, aminek magyarázata az, hogy az elkülönítő kórisme­r— különösen régebben — nem volt teljesen biztos s így az esetek elbírálása nem egységes. Schmitt W.1* szerint eddig 80—100 biztosan kórismézett interstitialis terhes­séget közöltek. A II. sz. női klinikán 1917 szeptembertől 1925 augusztusig 157 esetben végeztünk hasmetszést méhenkívü­li terhesség miatt, ebből négy esetben volt interstitialis terhesség (2­48%). A magyar irodalomban közölt esetek közül a Bársony'" által ismertetett inter­stitialis terhesség törvényszéki orvostani szempontból érdekes. A boncolásnál talált perforatiós nyílást az orvosszakértő művinek tartotta, míg Kézmárszky" megrepedt interstitialis terhességet állapított meg. Windisch 15 1908-ban kiviselt interstitialis terhességről számol be. A pete méhen kívüli megtapadásának a legkülön­bözőbb okai lehetnek. Spiegelberg 16 (1878-ban) azt mondja, hogy a kürtterhesség oka azon akadályokban keresendő, melyek a petének a petevezetéken át való vándorlását megnehezítik, illetőleg lehetetlenné teszik, de ok gyanánt szerepelhet a pete ú. n. külső vándor­lása is. A megtermékenyített pete nem képes azonnal beágyazódni, ezen képesség elnyeréséhez bizonyos időre van szüksége. Elméletileg elképzelhető, hogy egyik­­másik pete ezen képességét hamarább nyeri el s ott ágyazódik be, ahol az éppen a legnagyobb fokot éri el, így esetleg a kürt különböző részeiben. Azon út, melyet a petének meg kell tenni, nem mindig egyenlő hosszú. A külső átvándorlás lehetősége is elfogadót tény. Ilaschkes1z ezek alapján úgy vélekedik, hogy a hosszú út alatt a pete annyira megnövekszik, hogy a kürt szűk méh felőli szájadéban nem tud áthaladni s így jön létre az interstitialis terhesség. Lesser8 1905-ben jobboldali interstitialis terhesség miatt operált egy beteget, aki­nél egy év előtt ugyancsak jobboldali kürtterhesség miatt a kürtöt eltávolította. A corpus luteum baloldalt volt található, ezért a szerző belső vándorlásra gondolt, azonban erre semmi bizonyíték nincs. Beck's Breslause és Leopold 51 a kürtben talált nyálkahártyapólypusokat okolják a pete megakasztásával. Boxer2 kétoldali inter-

Next