Orvosi Hetilap, 1927. október (71. évfolyam, 40-44. szám)
1927-10-02 / 40. szám
FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ. 71. évfolyam 40. szám Budapest, 1927 október 2 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszti és kiadja : a vallás- és közoktatásügyi miniszer úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága : HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA POÓR FERENC GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Johan Béla: A Magy. Kir. Közegészségügyi Intézet. (1137—1145. oldal.) Aujeszky Aladár és Csontos József: A veszettség fix virusának élettartama a carbolos-glycerines oltóanyagokban. (1145—1147. oldal.) Iliikei Pap Lajos: Izületi bántalmak elhízásnál. (1147— 1150. oldal.) Géczy Lajos: Egy újabb decapitatiós eszközről és annak használati módjáról. (1150—1152. oldal.) Megjegyzések Torday F. cikkére. (1152. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Sebészet. — Szemészet. — Gégészet. — Elméleti tudományok köréből. (1152—1155. oldal.) Könyvismertetés. (1155. oldal.) A Magyar Sebésztársaság nagygyűlése. (1155—1157. o.) Grósz Emil: Az orvosképzésről. (1157—1158. oldal.) Heti krónika. (1158—1160. oldal.) Kérdések és feleletek. (1160. oldal.) Vegyes hírek. (1160—1161. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Magy. Kir. Közegészségügyi Intézet, írta: Johan Béla dr. egyetemi c. rk. tanár, az intézet igazgatója. A népjóléti és munkaügyi nn. kir. minisztérium a betegségek elleni küzdelmében és egyéb közegészségügyi törekvéseiben pompásan felszerelt intézménnyel gazdagodik, amikor az új Országos Közegészségügyi Intézetet 1927 szeptember 29-én ünnepélyes keretek között átadják rendeltetésének. A Budapest székesfőváros által nagylelkűen átengedett telken a Rockefeller-alapítvány 290.000 dolláros adománya segítségével kezdődött meg az Intézet építkezése 1925 október folyamán, és a külön létesülő állatiház kivételével 1927 júliusra elkészült. Az intézeti munka ekkor részben már meg is indult. Elsősorban a fertőző betegségekre vonatkozó vizsgálatokat és szövettani vizsgálatokat szerveztük meg. Ugyanekkor kezdődtek meg a vízvizsgálatok is. Idén ősszel már megindul a gyógyszerspecialitások vizsgálata is, majd pedig az organotherapiás készítmények ellenőrzése. Ezután állítjuk be azokat a vizsgálatokat, amelyekhez sok állatra lesz szükségünk (serológiai készítmények ellenőrzését). Az Intézet munkájának másik része, a közegészségügyi személyzet képzése és továbbképzése már idén október közepén kezdetét veszi. Ekkor az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának segítségével kéthetes hygiene-socialhygiene tanfolyamot rendezünk tisztiorvosok részére. Januárban kezdetét veszi a kilenchónapos tisztiorvosi tanfolyam. Előreláthatólag rövidesen megkezdjük az Állami Központi Ápoló- és Védőnőképző Intézet építkezését is, amely az Országos Közegészségügyi Intézet egyik osztálya lesz. Reméljük, hogy ez az iskola a működését legkésőbb 1929-ben megkezdheti. Az Intézet bízatott meg azzal, hogy megszervezze a gödöllői egészségügyi mintajárást, amely a hatósági orvosok és védőnők kiképzésében nélkülözhetetlenül fontos eszköz lesz. Az Intézet nagyjából azok szerint a tervek szerint épült fel, amelyeket 1926-ban az Orvosi Hetilapban ismertettünk (lásd LXX. évfolyam 8—9. szám). Az egyes osztályok berendezésében, egyes szobák felhasználásában történtek kisebb változtatások. A most közölt leírás a jelenlegi állapotnak felel meg. Mielőtt az Intézet egyes osztályainak részletes ismertetésére reátérnék, néhány általános megjegyzést kívánok tenni az építkezésre és berendezésre vonatkozólag. Mindjárt megemlítem, hogy az építkezéshez és berendezéshez felhasznált anyag és eszközök túlnyomó többsége Magyarországon készült. Itt szereztük be a hazánkban nem készülő mettlachi lapok kivételével az egész építkezési anyagot. Az ablakok itthon készültek Németországból hozott speciális faconvasakból. Teljesen itt készült a vízvezeték-, gáz-, villany- stb. berendezés, sőt az összes fayenceáruk is a hazai ipar ügyességét dicsérik. Magyar gyár készítette az egész automata telefonberendezést és a villanyos órákat is. A finomabb laboratóriumi eszközök közül optikai eszközöket a magyar ipar még nem gyárt, de a legfinomabb mérlegeket is mind itt készítették. Az épület külseje részint fagyálló borosjenői terméskővel, részint száraz, sajtolt téglával, részben pedig sempernova, nemes vakolattal van burkolva. Az összes ablakok vasszerkezetű úgynevezett Gillard-rendszerű ablakok, amelyeknél egy vasrámába dupla üveg van hermetikusan behelyezve. Az ablakok pontosan zárnak s az eddig másutt szerzett tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy nálunk is be fognak válni. Az ablakoknak a beosztása olyan, hogy az alsó rész osztatlan üveglemezből áll és befelé buktatható. A középső rész kétszárnyús kinyitásakor nem szükséges az előtte lévő asztalon álló magasabb tárgyakat sem lerakni. A legfelső rész megint befelé buktatható. Az ajtók egy része, azok, amelyek vékonyabb falakban vannak, vas ajtórámát kaptak. A kilincsek legnagyobb része vasmaggal bíró ebonitkilincs. A padló a folyosókon itthon gyártott márványmozaiklapok-