Orvosi Hetilap, 1928. április (72. évfolyam, 14-18. szám)

1928-04-01 / 14. szám

72. évfolyam 14. szám Budapest, 1928 április 1 FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR '­­ . . . " SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉKELY ÁGOSTON Szerkeszti és kiadja: a vallás, és közoktatásügyi miniszer úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága : HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA POÓR FERENC GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF T­ART EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Gerlóczy Géza: Ép és kórós emberi vérsavó befolyása bizonyos növényi alakelemek fejlődésére. (375—378. o.) Kaltstein Oszkár és Erdey-Gruz Tibor: A vér és vizelet hydrogenion-concentratiójáról egészséges emberen és betegeken. (378—381. oldal.) Bálint Rezső: Megjegyzések Kaltstein O. és Erdey-Gruz Tibor „A vér és vizelet hydrogenion-concentratiójáról egészséges emberen és betegeken“ c. cikkéhez. (381—383. o.) Hollaender Leó és Karoliny Lajos: Adatok a Landry­­paralysis kórtanához és aetiologiájához. (383—385. old.) Campián Aladár: A lúgmérgezés okozta nyelőcső-szűkü­letekről. (385—388. oldal.) Palcsó Bálint: A felnőttek lúgmérgezésének korai keze­lése. (388—390. oldal.) Á­LOM: Wein Zoltán: A nyaki nyirokmirigyláb okozta torok­fájásról. (390—391. oldal.) Keller Lajos: Megjegyzés Heller István dr. „Szükség van-e a nyilt csecsemővédelemnek tejkonyhára“ című cikkére. (392. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (57—60. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Sebészet. — Urológia. — Fülgyógyászat. — Gyermekorvostan. (392—395. oldal.) Könyvismertetés. (395. oldal.) A Kir. Orvosegyesület márc. 24-i ülése. (395—396. oldal ) Közkórházi Orvostársulat márc. 21-i ülése. (396—397. old.) A Magyar Röntgentársaság márc. 19-i ülése. (397. oldal.) Fritz Gusztáv: Festékek mint gyógyszerek. (398—401. o.)­­ Garré Károly. (401. oldal ) Vegyes hírek. (401—402. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A kir. m­agy. Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. belklinikájának közleménye (igazgató: báró Kétly László dr. ny. ri tanár). Ép és kóros emberi vérsavó befolyása bizonyos növényi alakelemek fejlődésére.* irta: Gerlóczy Géza dr. adjunctus, egyet, magántanár. Herz és Weichbrodt, a Macht és Lubin által közölt methodika felhasználásával, elmebajosok vérsavóit nö­vényi csírákkal hozták össze, s e vérsavóknak a csíra növekedésére kifejtett hatását vizsgálták. Az egészsé­ges ember savójával szemben e savók többé-kevés­ébé gátló hatást fejtettek ki, ami fentiek szerint az illető vér­savók „toxicitásának“ a folyománya. Hogy a „toxicitás“ kifejezés ez esetben mennyire találó, a továbbiakból kiderül,­­ itt csak annyit álla­pítsunk meg, hogy évtizedes tapasztalat szerint az emberi vérsavó bizonyos körülmények között valóban toxikus tulajdonságokat tüntet fel, így pl. számos adat bizonyítja, hogy az epilepsiás vérsavó a roham alatt s közvetlenül a roham előtt a kísérleti állatra nézve a toxikus (Voisin és Jeron, M. Meyer, Weichbrodt stb.), sőt Krainski magát a toxint is felismerni vélte az ismert carbamirtsavas ammonium theoriája szerint. Bár e megállapítást később megcáfolták (Hebold és Bratz), bizonyos kóros vérsavak mérgező voltához mégis nem fér kétség. Weichbrodt ép vért tett toxikussá akként, hogy azt higany-, bismuth-, serum-, tej- stb. befecsken­­dések után vette le; az ilymódon kezelt savókból­­ cm® az egér peritoneuma alá fecskendezve épp úgy lethalis volt az állatra nézve, mint az epilepsiás, hevenyfertőző, influenzás stb. betegektől, vagy szülés után, menstrua­tio alatt stb. nyert savak. Nyitva hagyva tehát a toxinkérdést, a továbbiak­ban mindenekelőtt Herz és Weichbrodt eljárása szerint vizsgált 60 esetről óhajtunk beszámolni, elsősorban el­döntendő azt a kérdést, hogy az eljárásnak kórismét szempontból van-e valamelyes gyakorlati értéke vagy sem! Az esetek között egészséges egyének mellett a legkülönbözőbb belgyógyászati kórformák találkoznak, mint az az alábbi táblázatból összehasonlítólag ki is tűnik. Eljárás: Az éhgyomorral lévő betegektől vér­vétel a karvenából punctló útján. A savóból 1 rész 49 rész desz, vízzel higíttatik, s ehhez a­ mennyiségben (50 rész) ú. n. Shive-oldat (10‘4 cm3 0'5 mól. calcium­­nitrat, 30 cm3 0*5 mól. magnesiumsulfat, 36‘0 cm3 0*5 phosphat) kerül. Az egyidejűleg beállított controllcső ugyanezt tartalmazza savó nélkül. E keverékekből kém­csövek töltetnek fel, s ebbe helyeztetnek a kérdéses növényi csirok. Ezeket következőképen praeparáltuk: a Herz- és Weichbrodt - kísérletekben is használt fehér csillagfürt (lupinus albus) hagymája 12 órán át áramló víz hatásának tétetik ki, s az ilymódon felduz­zasztott képlet hítusával lefelé fordítva, finoman meg­őrölt turfamohába kerül, ahol 3 napig marad (20 C°l). Innen kivéve, már hosszabb-rövidebb csirácskát is haj­tott, amit körzővel pontosan lemérünk. Most a kihaj­tott fonalszerű csirácskát hagymájával együtt úgy helyezzük a kémcsőbe, hogy annak fonalas képlete tel­jesen belemerüljön az oldatba, míg duzzadtabb része a kémcső pereméhez támaszkodjék. Szobahőmérséken tartva, 24—48 óra uralva ellenőrző­ méréseket eszközlünk és megállapítjuk, hogy hány milliméter növekedés ész­lelhető az egyes csirák hosszában. A milliméterekben kifejezett növekedést arányba állítva a controllcsőben fejlődő normál viszonyokkal, kisebb- nagyobb különbsé­geket találunk aszerint, amint az egyes savak kisebb vagy nagyobb gátlást fejtettek ki a csíra hossz­­növekedésére­. Ezen eljárást követve azt tapasztaltuk, hogy az ép ember savója semmi különösebb befolyást nem gya­korolt a csira növekedésére, tehát növekedése a con­­trollesőben fejlődő csiráéval megegyezett. A beteg em­beri savó a legtöbb esetben gátolt, olykor csak minimá­lisan, máskor kifejezetten. A gátlás foka a táblázatból kitűnik, megjegyezve, hogy azonos kórformáknál lőttü­k minden egyes eset külön feltüntetését, s­­ egyes milliméterértékek középarányosát közöltük. Hijj^­y kímélés céljából célszerűbbnek látszott a milliméter cíft­ben nyert számok helyett a conrollhoz viszonyított . A Kir. Magy. Orvosegyletben 1926 novemberben tartott előadás nyomán.

Next