Orvosi Hetilap, 1928. május (72. évfolyam, 19-22. szám)

1928-05-06 / 19. szám

72. évfolyam 19. szám Budapest, 1928 május 6 ORVOSI HETIL Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY ÉS SZÉ Szerkeszti és kiadja: a vallás, és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi faj HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA POÓR­F: GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY : FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR : ÁGOSTON ok sajtóbizottsága | SEGÉDSZERKESZTŐÉ­­FRITZ ERNŐ T­ART EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Rihmer Béla: A gümőbacillus szerepe a vesegümőkór felismerésében és műtéti javalatában. (523—526. oldal.) Herman Károly: Simmonds kór esete. (526—530. oldal.) Farkas József és Keleti József: Klinikai tapasztalatok a Bruck-féle activ savóval végzett complementkötéses reactióval. (530—533. oldal.) Bárok László György: Két új májfunctiós vizsgálat. 533-535. oldal.) Csépai Károly és Pelláthy I.: „Parathormone“-érzékeny­­ség Basedow-kór és hyperthyreosis esetén. (535—536. o.) Bochkor Ádám: Elvérzés a lép verőértágulatából. (536— 537. oldal.) Kolta Erwin és Pogány János: Vizsgálatok az insulin fel­szívódásáról egy újfajta bélsipoly kapcsán. (537—538. o.) Mayer Elek: Arteria lienalis aneurysmájából elvérzés szülés után. (538—539. oldal.) A LOM. ^ _ Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat Kérdései. (77—80. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Sebészet. — Urológia. — El­méleti tudományok köréből. (539—541. oldal.) Könyvismertetés. (541—542. oldal.) Országos Balneologiai Egyesület 1928. évi XXXIII. congressusa. (542—545. oldal.) A Magyar Dermatologiai Társulat márc. 30-i ülése. (545—546. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület etológiai szakosztá­lyának április 26-i ülése. (546—547. oldal.) Honvédorvosok Tud. Egy. ápr. 24-i ülése. (547—548- o.) Az Erzsébet Egyet. Tud. Szöv. orvosi szakosztályának április 19-i ülése. (548. oldal.) Gerlóczy Zsigmond: A magyar orvos gondjai és a szak­orvosi képesítés. (548—550. oldal.) Orvostörténelmi jegyzetek. Mátyás király aranya. (550. o.) Kérdés és felelet. (550. o.) — Vegyes hírek. (550—551. o.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK Az Új Szent János-kórház urológiai-sebészeti osztályá­nak közleménye. A gümőbacillus szerepe a vesegümőkór felismerésében és műtéti javalatában.* írta: Rihmer Béla dr. egy. rk. tanár, közkórházi főorvos. 22 évvel ezelőtt tartottam e helyről előadást a vesegümőkórról,*­­ különös tekintettel anna­k korai fel­ismerésére. Ebben az időben már megállapították, hogy a vesét a fertőzés a véráram útján éri, az akkori nézet szerint embolia útján. Sok és virulens baktérium kétoldali miliaris gümőkórt hoz létre, kevesebb egy­oldali chtonikusan kifejlődő gümőkórt. Az egyoldalú­ság legalább a haj kezdetén 85%-ra tehető. Izrael háromféle megjelenésű módját különböztette meg, a sajtos-barlangos formát, a tuberosus formát, a milia­­risnál nagyobb göbökkel és a ritkább, papillákon kez­dődő alakot. Azt vették fel, hogy az elemi caverna a kéreg- és velőállomány határán kezdődik, és a húgy­­csatornácskákba betörve, úgy fel, mint le a medence és alsóbb húgyutakra az infectiót kiterjeszti. Megálla­pítást nyert már az is, hogy a radicális gyógyulásra a legtöbb kilátás abban az esetben van, ha a szerve­zetben másutt klinire kimutatható góc nincs és ha a folyamat a hólyagban még súlyosabb elváltozást nem okozott. Ezekből szükségszerűen következett a korai diagnosis rendkívüli fontossága. Miután azonban, ha a folyamat még nem szállt le a hólyagba és még­hozzá a vesében nagyobb functionális kiesés nincs, a kórisme biztos megejtésére a Koch-baktérium kimutatása volt szükséges. Portik tanár intézetében főleg ezt a kérdést tettem tanulmány tárgyává Különösen a smegma­­bacillusokkal való összetévesztést tanulmányoztam és arra a conclusióra jutottam, hogy tulajdonképen smegmabacillusok nincsenek, hanem vannak a Koel­baktériumokkal rokon, az emberre nem pathogen sav­állók, melyek ubiquitaer organizmusok és amelyek előfordulnak a test felületén, de, bár ritkán, belsejében is és kimutattam, hogy egy részük nemcsak sav-, de alkoholálló is. (Homnsell-festés.) Úgyhogy végül arra az eredményre jutottam, hogy minden olyan esetben, amelyben a klinikai kép elmosódott és a diagnosishoz a baktérium kétséget kizáró megállapítása szükséges, az állatoltáshoz kell folyamodnunk. Azóta 22 év telt el és én időszerűnek véltem ennek az előadásnak revi­sio­jával lépni a t. Orvosegyesület elé, mert a patho­­genesisit illetőleg a nézetekben azóta igen nagy válto­zás állott elő és mert az 1919 január 1-je óta operált 102 vesegümőkóresetemmel szemben két esetben sav- és alkolholálló bacillusok jelenléte és egy esetben positív állatoltás esetében a kivett vesében gümőkórt nem tal­áltunk. A 22 év alatt a cystoskopia és ureterkatheterezés révén lehetővé vált a korai műtét és ekkor mind több esetről kiderült, hogy a gümős folyamat a papillákon, vagy a papillák és kehely közti zugban kezdődik. Ezek az esetek nem lehettek egy vég­térbe történt embolia eredménye. Előtérbe lépett a kiválasztási tuberculosis, amelyre Mayer és Buday Kálmán már abban az idő­ben utaltak. A másik tapasztalás az, hogy a gümő­­kórosok toxicus nephritise mellett van egy bacillar­is eredésű nephritis, kimutatható Koch-baktériumokkal a vizeletben és néha a vese szövetében, mely szigetekben vagy diffuse jelentkezik, gümőképződés-sajtosodás nélkül és amely zsugorvesébe mehet át. A folyamat lehet egyoldali is. Ilyen bacilluriával járó több esetet operált legutóbb Fedor­off és az esetek pontos szövet­tani képét adta. Ismét máskor sklerotizáló gyulladás mellett gümős gócok s végül a sajtos-cavernás formá­ban látjuk a betegséget megjelenni, és egyet kell értenünk Widbolzcal, hogy a különböző megjelenésű és lefolyású alak ugyanazon betegségnek imponderabilis immunbiológiai reactiók folytán való különféle meg­jelenése. Ezek után térjünk át a Koch-bakteriumok szere­pére a diagnostikában. Itt az első kérdés az, hogy tör­ . Előadta a budapesti kir. Orvosegyesület folyó évi március hó 25-i ülésén.­­ O. H. 1906, 28—29. sz.

Next