Orvosi Hetilap, 1930. március (74. évfolyam, 8-12. szám)

1930-03-08 / 9. szám

74. évfolyam 9. szám Budapest, 1930 március 8. ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON TARTALOM: Fenyvessy Béla és Hubay Örs: Adatok a Pfeiffer-féle influ­enza-bacillus kórokozó szerepének ismeretéhez. (205— 208. oldal.) Szirmay Frigyes: A diphtheria halálozás okairól és megelőzé­séről. (208—212. oldal.) Schmidt Albin: A számfeletti ér szerepe a hydronephrosis ke­letkezésénél. (212—215. oldal.) Zilzer László és Vermes Ella: Cerebro-vegetativ adipositas ritkább esete. (215—216. oldal.) Herzog Ferenc: A környéki keringés zavarairól. (216-221. old.) Köpi Oszvald: Új eszköz ismertetése a has csapolására. (221. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat Kérdései. (33—36. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. — Sebészet. — Szülészet és nőgyó­gyászat. — Szemészet. — Urológia. (221—225. oldal.) Könyvismertetés. (225—226. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület március 1.-i ülése. (226— 227.­ oldal.) A Magyar Orvosok Röntgenegyesületének január 26.-i ülése. (227—228. oldal.) A Közkórházi Orvostársulat és a Magyar Szemorvostársaság január 29.-i együttes ülése. (228. oldal és a boríték III. oldalán.) Vegyes Hírek. (A boríték III. oldalán.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem közegészségtani intézetének közleménye (igazgató: Fenyvessy Béla dr. egye­temi ny. r. tanár). Adatok a Pfeiffer-féle influenzabacillus kórokozó szerepének ismeretéhez, írták: Fenyvessy Béla dr. és Hubay Örs dr. Intézetünk évek óta foglalkozik az influenza aetológiájá­­val és járványtanával. Tanulmányaink eredményeképen, amely­ről több dolgozatban számoltunk be, az influenza aetiologiája tekintetében a Pfeiffer-féle állásponton állunk, vagyis a Pfeif­fer-féle influenza-bacillust tartjuk e betegség kórokozójának. Járványtanát illetőleg pedig felfogásunk lényege az, hogy az influenza időnkénti pandemiás fellépése után nem szű­nik meg egészen, hanem endemiává válik, amely szabályos idő­közökben kisebb vagy nagyobb arányú és súlyosságú utóhullá­­mok alakjában fel-fellobban. Az endemiás influenza kórokozó­jának, úgy, mint a pandemiásnak, a Pfeiffer-féle bavillust tart­juk. Jelenleg is egy ilyen, a múlt évinél valószínűleg sokkal enyhébb influenza-hullám idejét éljük. Az esetek nagy részé­nek enyhe jellege ellenére most is találkozunk és valószínű­leg még találkozni fogunk súlyos, sőt halálos influenza-meg­betegedésekkel. Ezért időszerűnek tartjuk, hogy ismét felhívjuk a figyel­met az influenza aetrológiájának kérdésére. Fentebb jelzett álláspontunkat ezúttal részben klinikai, részben kórbonctani anyagon végzett bacteriológiai vizsgálatainkkal kívánjuk tá­mogatni. Evégből bemutatunk intézetünk terjedelmes vizs­gálati anyagából néhány olyan esetet, amelyekben a kóros szervek, illetőleg kórtermékek bacteriológiai vizsgálata igen nagy mennyiségben mutatott ki Pfeiffer-féle influenza-bacil­­lusokat és pedig színtenyészetben, minden más pathogén csíra nélkül. Ilyen esetek láttára nem lehet elzárkózni az elől, hogy az illető kórfolyamat okozójának a Pfeiffer-féle bacil­­lust tartsuk. Az alábbiakban közölt esetek között vannak olyanok is, amelyekben túlnyomóan nagyszámú influenza­bacillus mellett kisebb számban, vagy éppen csak elvétve genykeltő coccusokat is találtunk (pneumo-, strepto- és sta­­phylococcusokat). Az influenza-bacillusok domináló száma miatt ezekben az esetekben is őket tartjuk az elsődleges kórokozóknak, a genykeltő coccusokat pedig secundareknek, amelyek számára az influenza-infectio a talajt előkészítette. Meg kell jegyeznünk, hogy eseteinket kórbonctani inté­zetünk, illetve klinikánk is már mint influenzásokat, illetve influenza-gyanúsokat jelezték, amikor a bacteriológiai vizs­gálatra való anyagot nekünk átengedték. Kötelességünknek tartjuk e helyen is köszönetet mon­dani a kórbonctani anyag átengedéséért Entz Béla professor úrnak, a táblázatunkban foglalt klinikai adatokért pedig az illető klinikáknak és orvos uraknak, nevezetesen: a 8., 17., 20., 21., 22. és 29. sz. esetünkért a pécsi belklinikának (Án­gyán professor), a 23. és 24. számúért a sebészeti (Neuber professor), a 14.-ért a szülészeti klinikának (Scipiades pro­fessor), az 1., 25. és 26. számúért Vertán E., a 27.-ért Fodor L. főorvos uraknak, a 18. számúért Albert L. dr. urnak s vé­gül az összes többi esetekért (a 11. sz. esettől eltekintve) a gyermekklinikának (néhai Heim professor). A bacteriológiai vizsgálat módjára vonatkozólag a követ­kezőket kívánjuk megjegyezni. A vizsgálati anyag vétele a bacteriológiai dolgozásnak a külső szennyezés elkerülését célzó szabályai szerint történt. Különösen fontos volt ez a kórbonctani anyagon. Itt súlyt vetettünk arra, hogy a vizs­gálandó szervből lehetőleg nagy darabot kapjunk; ezt felü­letén lepörköltük és steril eszközzel ejtett mély bemetszés után a szerv központi részéből vettük a vizsgálati anyagot. Ezt úgynevezett csokoládéagárból, vagyis forrón készült vé­res agárból öntött lemezre vittük, amely az influenza-bacillus számára optimális táptalaj, de a genykeltő coccusoknak is kedvező és előnye, hogy a pneumococcusok jelenlétét a tele­pek helyén fellépő sárga szín könnyen felismerhetővé teszi. A 24 órás lemezek átvizsgálásánál az influenza-bacillusokra és egyéb pathogen csirokra egyaránt ügyeltünk. Identifikálásuk szintenyészeteikkel történt. A mellékelt táblázatban időrendben soroljuk fel esetein­ket, amelyeket 1926 decembertől napjainkig terjedő naplóink­ból válogattunk ki. Az esetek dátumát, mint több más adat

Next