Orvosi Hetilap, 1931. július (75. évfolyam, 27-30. szám)

1931-07-04 / 27. szám

75. évfolyam, 27.szám, Budapest, 1931 július 4. ORVOSI HETILAP HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA POÓR FERENC GORKA SÁNDOR REUTER KAMILLÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben.­­. ^ Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: BELÁK SÁNDOR Hám TIVADAR SEGÉDSZERKESZTŐ • FRITZ ERNŐ TARTALOM: Ranschburg Pál: A paralysis progressiva lázkezelésének the­­rapiás értéke. (697—701. oldal.) Bau­sweiler János: A cohabitatio a gyermekágyi láz aetioló­­giájában. (701- 705. oldal.) Pleskó Lajos: A Gower—Hardmann-féle laryngoscopiás szí­vás gégediphtheriánál.­­ (705—709. oldal.) Farkas Jenő: Endarteriitis obliterans. (709—711. oldal.) Campián Aladár: Műtéttel meggyógyított pajzsporctörés. (711—1713. oldal.) Kramár Jenő: Micrococcus tetragenus okozta csecsemősepsis. (713—715. oldal.) Wietrich Antal: Lelki izgalom folytán beálló hirtelen halál. (715—716. oldal.) Hidassy Dezső: Combverőér tágulat repedése hirtelen halál esetében. (716. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (107—110. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. Sebészet. — Szülészet és nő­gyógyászat. — Szemészet. — Gégészet. (716—719. oldal.) Könyvismertetés. (719—720. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (720—724. oldal.) Grósz Emil: A lyoni egyetem újjáépült orvosi fakultása (724. oldal és a borítólap III. oldalán.) Mansfeld Géza és Horn Zoltán: Válasz Bosányi dr. megjegy­zésére. (a borítólap III. oldalán.) Vegyes hírek (a borítólap III. oldalán). . EREDETI KÖZLEMÉNYEK A paralysis progressiva lázkezelésének therapiás értéke. Irta: Ranschburg Pál dr., egyet. c. rk. tanár, a gróf Apponyi Albert-poliklinika idegosztályának főorvosa. (Folytatás.) IV. A psycho-biologiás vizsgálatok tanúságai. Munka- és keresetképesség a lázkezelés után. 1. A munkaképesség fokai és azok gyakorisága. A maláriával kezelt 30 paralytikusból 23 eset él ma is 7 hónaptól 6­2 évig terjedő posztherápiás idő óta idő­szakos ellenőrzésünk alatt. Ezen esetek munka, ill. kere­setképessége gondos mérlegelés alapján megismételve a következő öt osztályzat-fokozatban volt elhelyezhető: VII. táblázat. 23 maláriával gyógykezelt paralytikus munka- ill. kereset­képessége a lázkezelés után . A 23 malária-kezelés előtt és után kellően ellenőrizett eset közül: 1-es. Önállóan kereset- ill. munka­képes lett — — .......... 10,azaz 2-es. Csaknem teljesen önállóan és elég jól munkaképes lett — 6,azaz 3-as. Mérsékeltebben foglalkozás- és keresetképes — — — 4,azaz 4-es. Alig keresetképes ... ... 0,azaz 5-ös. Keresetképtelen, esetleg egé­szen primitív házimunkára valamennyire képes maradt 3,azaz 43, 5°/o 26, l°/o 17, 4°/o 0, 0° 0­­ 13,0" (( 13, 0° " ) [ 69,6°/o I 46,6" '0 Eszerint az összes maláriával kezeltek kellően ellen­őrizett paralysis-eseteinek több mint kétharmada, kerek számmal 70%-a lett valóban számbavehetően és tartósab­­ban foglalkozás-, munka- ül. keresetképes, vagyis teljesen vagy quasi teljesen remittált, míg ellenben a hátralékos harmad felerészben gyengén, felerészben alig, vagy egy­általán nem lett munkaképessé, azaz elégtelenül remittált. A javulás mértékének megállapításánál azonban, ha önmagunkat áltatni nem akarjuk, a remissio nagyságát a szellemi állapotnak és a munka- ill. keresőképességnek a gyógykezelés előtt leggondosabban megállapított nagysá­gához kell hozzámérnünk. Kivételes esetekben ugyanis, miként neurológiás téren a fényreakció, úgy egyik vagy másik fontos szellemi képesség, mint pl. az emlékezet, sőt néha éppen a legkönnyebben sérülékeny s mint láttuk, leg­nehezebben kellőképen javuló értelmi működés, a számo­lás, a neurológiailag s humorálisan egyaránt kétségtele­nül megállapított paralysis ellenére ép vagy quasi ép ma­rad, vagy pedig a paralysis inkább subkortikális hangulati típusú, míg a kortiko-intellektuális működések csak köz­vetve, másodlagosan, depressivitásból gátoltak, vagy euphoriából túl könnyedek s féktelenek, a valóságban ellen­ben, ahogy az közelebbi, megfelelően megejtett vizsgálatra kiderül, quasi sértetlenek. Az ily esetek, ha psychoneuroló­­giailag csakis kezelés után vizsgáljuk őket, a teljes mun­kaképtelenség nívójáról történt teljes, 100%-os gyógyulás benyomását kelthetik. Ha tehát a munkaképesség meg­állapításánál e képességet legjobb esetben 1-el (81—100 %), legrosszabb esetben 5-el (0—20%) osztályozzuk, ak­kor a kezelés előtti állapotot és a kezelés után elért leg­jobb állapotot egymással szembeállítva a következőt ta­láljuk: VIII. táblázat. 1. A munkaképesség a malária-kezelés előtt nulla (5) volt és kezelés után : a) 5-ön maradt, azaz nem javult az esetek 12,5", 6-ában b) 5-ről 4-re, „ alig „ „ „ 4,2" »-ában c) 5-ről 3-ra, „ mérsékelten „ 16,6",o,-ában d) 5-ről 2-re, azaz jól javult az „ 25,0" »-ában e) 5-ről 1-re, „ gyógyulásszerűen „ 20,9" »-ában 33,3 0/0-ában 45,9 ", »-ában 2. A munkaképesség a malária-kezelés előtt csökkent volt, de, bár erősen (4-es), mérsékelten (3-as) vagy alig (2-es) korlátozott mértékben fennállott és kezelés után : a) 4-ről 1-re javult az esetek ... ... b) 3-ról 1-re „ „ „ .......... c) 2 ről 1-re „ „ „ .......... 12,5°/o-ában 1­0,0" ο-ában­­ 8,3°,o-ában ' 20,8 0 o-ában

Next