Orvosi Hetilap, 1932. február (76. évfolyam, 5-8. szám)
1932-02-06 / 5. szám
76. évfolyam. ). szám. Budapest, 1932 fel ORVOSI HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR BÉLÁK SÁNDOR HÜTTL TIVADAR SEGÉDSZERKESZTŐ FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1867-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: TARTALOM: Hajós Károly: A Basedowkór és hyperthyreosisok kórtana és belorvosi kezelése. (89—92. oldal.) Karczag László és Szendey László: A dyesenteriás vérfehérje fracttokról. (92—96. oldal.) Lévai György: Nehezen rögzíthető törések kezelése drótdistractiós készülékkel és drótdistractiós gipszkötéssel. (96—98. oldal.) vitéz Novák Ernő: Gyulladásos területek helyi érzéstelenítése. (98—100. oldal.) Strausz László: Egy új intramuscularis salvarian-készítményről. (100—101. oldal.) Palik Frigyes: Symphysis sérülés spontán szülésnél. (101 102. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat Kérdései. (17 20. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. Sebészet. Szülészet és nőgyógyászat. — Szemészet. Gégészet. — Urológiai. (102 — 104. oldal.) Könyvismertetés: (104. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (104 -108. oldal.) Thurzó Jenő: Elmebeteg-ápolás Olaszországban. (109—110. o.) Krompecher István: Az új anatómiai nomenklatura-tervezet. (110—111. oldal.) Vegyes hírek. (112. oldal.) A Basedowkór és hyperthyreosisok kórtana és belorvosi kezelése. (Klinikai előadás.) Irta: Hajós Károly dr. egyet, magántanár Az orvostudomány functionális gondolkozásmódja a Basedowkór klasszikus tüneteit lényegesen kibővítette. Az alaptünetek sokoldalúsága nem kifejezett esetekben bizonytalanságot okozott a diagnosis felállításában. A physicalis chemiai vizsgálómódszerek fejlődése, a belső elválasztású mirigyek biológiai hatásának kutatása szilárd alapokra helyezte a pajzsmirigy működésének változásával összefüggő tünetek magyarázatát is. Az igazi Basedowkórt a hyperthyreosis (hyperthyreodismus, thyreotoxicosis) egyik speciális megjelenési formájának tekinthetjük. Az igaz Basedowkór kezdete, keletkezése és első diagnostikai jelei a psychiater megfigyelési körébe tartoznak. Sokszor a psychiater veszi észre azon lelki és idegrendszeri elváltozásokat, melyek a constitutionalis alapon keletkező igazi Basedow kórnak (Wollbasedow) első megnyilvánulásai. Kluge figyelmeztetett évekkel ezelőtt a Basedow korai psychicus phaenomenologiájára A betegséget gyakran valamilyen lelki megrázkódtatás váltja ki, ijedtség, kimerültség, testi trauma, családi viszályok, anyagi bajok, sexuális complicatiók szerepelnek a kiváltó tényezők között. Braun 3346 esete közül 63%-ban baleseti veszély, lelki izgalom, sexuális konfliktusok váltották ki a Basedowkór tüneteit. Az igazi Basedowkór traumás eredetének megvilágítására egy típusos esetet ismertetek az O. T. I. kártalanítási osztályának anyagából. N. 35 éves napszámos, munka közben kb. 3 m. magasságról leesett, eséskor oldalán és alszárán zúzódásokat szenvedett. Nagyobb belső sérülései, bordatörés, stb. nem voltak. A balesete előtt, mint az anamnesis pontos kikutatása alapján kitűnt, semmi baja nem volt. A baleset óta nagyon nyugtalan, izgatott, szívdobogása van. Vizsgálatkor kitűnik, hogy Basedowkórban szenved, melynek azelőtt semmi nyoma nem volt. A baleset és Basedowkór keletkezése közötti összefüggést a kártalanítás szempontjából is megállapítjuk. Az említett lelki megrázkódtatások a közti agyon, a nyúltvelőn és a vegetatív rostokon keresztül megzavarják a szervek rendszeres munkáját, mely egyensúlyzavar néha nyom nélkül zajlik le, néha megmarad és kifejlődik az öszszes életfunctiók meggyorsulásával járó igazi Basebowkór. Ennek egyik állandó kísérő tünete a pajzsmirigy hirtelen fellépő és anyagcsere-folyamatokat gyorsító, az érrendszer munkáját megzavaró túlműködése. Az igazi Basedowkór tehát a maga klasszikus tüneteivel constitutionálisan túlérzékeny egyénen ideges túlfeszültség következtében jön létre-A pajzsmirigy megváltozott működésének mérésére több eljárást ismerünk, az ú. n. Basedow-méreg kimutatása azonban eddig nem sikerült. A Gudernatsch-reactio azon alapszik, hogy a pajzsmirigy hormonja békalárvák növekedését gyorsítja, a gyakorlatban jelentősége nincsen. Újabban ismét hallunk a Reide//wnf-reactióról, melynek lényege, hogy pajzsmirigykivonatok befecskendezésére egerek resistentiája az acetonitril méregéssel szemben fokozódik. A Goetsch-féle próba (vércukoremelkedés), a Csépai-féle adrenalinérzékenység mérése azt mutatják, hogy a Basedowos egyén a normálistól eltérő módon reagál. Az összes pajzsmirigyhormonhatások között azonban a klinikus szempontjából legfontosabbak az érrendszeri elváltozások (pulsus, vérnyomás, pulsusnyomás, stb.) és különösen a meglehetősen exact módon mérhető alapanyagcsere (ezentúl a. a) Az a. a. fogalmának ismerete, a calorimetriás módszerek egyszerűsítése és a klinikai vizsgálatok közé való bevezetése nagyban hozzájárultak a pajzsmirigy működésének tisztázásához. Pettenkoffer és Volt, Rubner, Zuntz és Geppert, Richet, stb. voltak ezen vizsgálatok úttörői. Szempontunkból legnagyobb jelentőségű Magnus-Lévy megállapítása 1895-ben, amikor kimutatta a pajzsmirigy befolyását a respiratiós anyagcserére. A respiratiósanyagcsere mérésére szolgáló készülékek egyszerűsítése, az a. a- nagyságának az oxygen-fogyasztással való mérése útján olyan könnyen kezelhető eszközök birtokába jutottunk, hogy ezen vizsgálatok a mindennapi klinikai észlelés fontos kiegészítését képezik. Ilyen egyszerűbb készüléket szerkesztett Benedikt, a régi spirometer rendszeren alapulnak Krogh, Knipping készülékei.