Orvosi Hetilap, 1932. június (76. évfolyam, 22-25. szám)

1932-06-04 / 22. szám

78. évfolyam, 22.szám, Budapest, 1932 I. ORVOSI HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ­­ FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY. SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: TARTALOM: Neuber Ernő: A végbéldaganatokról. (479—482. oldal.) Csépai Károly: A Basedow-kór therápiája. (482—485. oldal.) vitéz Hegedűs Lajos: A központi idegrendszeri syphilis malá­­riás és egyéb lázkezeléséről 330 eset kapcsán. (485— 490. oldal.) Sei­lei Camillo: Az intracután alkalmazott oldatok fájdalom­­csillapító hatásáról. (490—491. oldal.) Lévay István: A Szent Lukács-fürdő gyógyvizének hatása gyermekek emésztésére. (492—493. oldal.) Gulácsy Zoltán: Röntgenbesugárzásra gyógyuló polymyosi­tis. (493—494. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (85—88. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. — Gyermekgyógyyászat. — Uroló­gia. (495—497. oldal.) Könyvismertetés. (497. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (497—501. oldal.) Vegyes hírek: (501- 502. oldal és a borítólap III. oldalán.) A végbéldaganatokról. (Klinikai előadás). Irta: Neuber Ernő dr. egyetemi tanár. A végbélben előforduló daganatok egy része a gya­korlatban csak csekély jelentőséggel bírnak, mert pana­szokat alig, vagy egyáltalában nem okozva tudomást ró­luk inkább csak boncolás útján szerzünk. A végbéldaga­­natok egy másik csoportja különleges tulajdonságainál fogva jellegzetes panaszokra ad alkalmat. A panaszok nagysága és a daganat rosszindultuság között nincs meg minden esetben az arány, mert néha azonos tüneteket, mint a vérzést, jó- és rosszindulatú daganat egyaránt okozhat, ezért a tünetek értékelésében a legnagyobb óva­tosságra van szükségünk és minden vizsgálási eljárást ki kel merítenünk, hogy kormeghatározásunkat biztosít­suk. A nem épen ritka tévedések egyike, amikor a vizs­gáló a végbélből származó vérzést a jól látható aranyeres csomókból származtatja anélkül, hogy annak magasabb eredetére, a végbélben ülő rákos fekélyre gondolna. Két ízben észleltem ezt a tévedést. Az aranyeres csomók miatt megoperált beteg azzal a panasszal keresett fel, hogy vérzései még a műtét után sem szűntek meg. Egy­szerű digitális vizsgálat tisztázta a helyzetet és magya­rázta az ujjheggyel jól tapintható rákos fekélyből szár­mazó vérzést. Az ebből levonható tanulság, hogy ha egyik­másik esetben mellőzzük is a körülményesebb végbél­­vizsgáló eljárásokat, a digitális vizsgálatot sohasem sza­bad elmulasztanunk, mert anak elhagyása nagy kárt okoz­hat a betegnek. A beteg által elmondott panaszok még vizsgálat előtt reáterelhetik figyelmünket a végbéldaganatokra. Az utób­biaknál észlelt panaszok eltérők a bélrendszer más helyén székelő daganatoknál tapasztalt panaszoktól. A végbél­­panaszok különlegessége összefügg a végbél élettani mű­ködésével. A magasabban fekvő bélszakaszok egyik fon­tos feladata a bélsáv továbbítása. Ha ebben a működésben zavar áll be, akkor ennek motoros izgalom, vagy kólákás bélfájdalom a következménye. A végbél betegségeinél általában, a megváltozott élettani feladattal összhangban, ami elsősorban a bélsár formálódásában jut kifejezésre, az előbbitől teljesen elütő tenesmusnak nevezett fájdal­mak keletkeznek. A tenesmus lényege a folytonos széke­lési ingerből áll, ami ürülésre nem vezet és nem jár azzal a kielégülésel, ami a normális székelést követni szokta. A tenesmusos fájdalmakat kisérő csekély bélsár, vagy vé­res nyákos váladék nem jelent könnyebbülést a betegnek. A végbéldaganatokkal együttjáró kellemetlen érzések közé tartoznak: a teltség és a végbél körüli nyomás érzése. Ezen utóbbi panasz, ha nem is minősíthető fájdalomnak, állandóságánál fogva idegessé teszi a beteget. Rosszindu­latú daganatok jelenlétére utalnak a kétoldali ischiadi­­cusba kisugárzó fájdalmak, hólyagpanaszok, erős kereszt­táji fájdalmak. A panaszok oka rendesen a daganatos összenövésben leli magyarázatát. A végbélben ülő daganatok vizsgálási módja eltér a bélrendszer magasabb szakaszaiban ülő daganatok vizs­gálatától. Kedvező körülmények között már a hasfalon át a sigmában ülő daganat is jól kitapintható. A végbélben ülő daganatok a hasfal felől tapintás útján nem ismer­hetők fel, mert ezt a medence csontos gyűrűje megakadá­lyozza. Ezért a veszteségért bőségesen kárpótol az a kö­rülmény, hogy a végbél daganatok közül az alacsonyan ülők a végbélbe vezetett ujjunkkal jól kitapinthatók és nemcsak hozzávetőleges alakjukról, hanem a daganat fel­színének finomabb elváltozásairól, esetleg kifekélyesedé­­séről is tudomást szerezhetünk. Ha a daganatot a végbélen át kitapintjuk, annak nemcsak az alakjára és kiterjedésére legyünk tekintettel, hanem tanulmányozzuk a mélyebb rétegekhez való viszonyát, esetleges összekapaszkodását életfontosságú szervekkel. Erről a nagyfontosságú kérdés­ről csak tapintás tájékoztat pontosan, mert az összenövé­sek felől még a daganat felszínét megvilágító, a szemünk számára is jó észlelést biztosító tökéletesebb prod­osko­­piás eljárás sem nyújt kellő felvilágosítást. A végbél digitális vizsgálata a beteg különböző hely­zetében történhetik. A magasan ülő, de az ujj számára még elérhető daganatoknál legalkalmasabb a térd-könyök­­helyzet. Ebben a helyzetben a belek a rekesz felé tolód­nak és ujjunk hegyét még azzal is előbbre vihetjük, hogy a végbélből kintlevő ujjainkkal a gátat előretoljuk. Az.

Next