Orvosi Hetilap, 1932. június (76. évfolyam, 22-25. szám)
1932-06-04 / 22. szám
78. évfolyam, 22.szám, Budapest, 1932 I. ORVOSI HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY. SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: TARTALOM: Neuber Ernő: A végbéldaganatokról. (479—482. oldal.) Csépai Károly: A Basedow-kór therápiája. (482—485. oldal.) vitéz Hegedűs Lajos: A központi idegrendszeri syphilis maláriás és egyéb lázkezeléséről 330 eset kapcsán. (485— 490. oldal.) Seilei Camillo: Az intracután alkalmazott oldatok fájdalomcsillapító hatásáról. (490—491. oldal.) Lévay István: A Szent Lukács-fürdő gyógyvizének hatása gyermekek emésztésére. (492—493. oldal.) Gulácsy Zoltán: Röntgenbesugárzásra gyógyuló polymyositis. (493—494. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (85—88. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. — Gyermekgyógyyászat. — Urológia. (495—497. oldal.) Könyvismertetés. (497. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (497—501. oldal.) Vegyes hírek: (501- 502. oldal és a borítólap III. oldalán.) A végbéldaganatokról. (Klinikai előadás). Irta: Neuber Ernő dr. egyetemi tanár. A végbélben előforduló daganatok egy része a gyakorlatban csak csekély jelentőséggel bírnak, mert panaszokat alig, vagy egyáltalában nem okozva tudomást róluk inkább csak boncolás útján szerzünk. A végbéldaganatok egy másik csoportja különleges tulajdonságainál fogva jellegzetes panaszokra ad alkalmat. A panaszok nagysága és a daganat rosszindultuság között nincs meg minden esetben az arány, mert néha azonos tüneteket, mint a vérzést, jó- és rosszindulatú daganat egyaránt okozhat, ezért a tünetek értékelésében a legnagyobb óvatosságra van szükségünk és minden vizsgálási eljárást ki kel merítenünk, hogy kormeghatározásunkat biztosítsuk. A nem épen ritka tévedések egyike, amikor a vizsgáló a végbélből származó vérzést a jól látható aranyeres csomókból származtatja anélkül, hogy annak magasabb eredetére, a végbélben ülő rákos fekélyre gondolna. Két ízben észleltem ezt a tévedést. Az aranyeres csomók miatt megoperált beteg azzal a panasszal keresett fel, hogy vérzései még a műtét után sem szűntek meg. Egyszerű digitális vizsgálat tisztázta a helyzetet és magyarázta az ujjheggyel jól tapintható rákos fekélyből származó vérzést. Az ebből levonható tanulság, hogy ha egyikmásik esetben mellőzzük is a körülményesebb végbélvizsgáló eljárásokat, a digitális vizsgálatot sohasem szabad elmulasztanunk, mert anak elhagyása nagy kárt okozhat a betegnek. A beteg által elmondott panaszok még vizsgálat előtt reáterelhetik figyelmünket a végbéldaganatokra. Az utóbbiaknál észlelt panaszok eltérők a bélrendszer más helyén székelő daganatoknál tapasztalt panaszoktól. A végbélpanaszok különlegessége összefügg a végbél élettani működésével. A magasabban fekvő bélszakaszok egyik fontos feladata a bélsáv továbbítása. Ha ebben a működésben zavar áll be, akkor ennek motoros izgalom, vagy kólákás bélfájdalom a következménye. A végbél betegségeinél általában, a megváltozott élettani feladattal összhangban, ami elsősorban a bélsár formálódásában jut kifejezésre, az előbbitől teljesen elütő tenesmusnak nevezett fájdalmak keletkeznek. A tenesmus lényege a folytonos székelési ingerből áll, ami ürülésre nem vezet és nem jár azzal a kielégülésel, ami a normális székelést követni szokta. A tenesmusos fájdalmakat kisérő csekély bélsár, vagy véres nyákos váladék nem jelent könnyebbülést a betegnek. A végbéldaganatokkal együttjáró kellemetlen érzések közé tartoznak: a teltség és a végbél körüli nyomás érzése. Ezen utóbbi panasz, ha nem is minősíthető fájdalomnak, állandóságánál fogva idegessé teszi a beteget. Rosszindulatú daganatok jelenlétére utalnak a kétoldali ischiadicusba kisugárzó fájdalmak, hólyagpanaszok, erős kereszttáji fájdalmak. A panaszok oka rendesen a daganatos összenövésben leli magyarázatát. A végbélben ülő daganatok vizsgálási módja eltér a bélrendszer magasabb szakaszaiban ülő daganatok vizsgálatától. Kedvező körülmények között már a hasfalon át a sigmában ülő daganat is jól kitapintható. A végbélben ülő daganatok a hasfal felől tapintás útján nem ismerhetők fel, mert ezt a medence csontos gyűrűje megakadályozza. Ezért a veszteségért bőségesen kárpótol az a körülmény, hogy a végbél daganatok közül az alacsonyan ülők a végbélbe vezetett ujjunkkal jól kitapinthatók és nemcsak hozzávetőleges alakjukról, hanem a daganat felszínének finomabb elváltozásairól, esetleg kifekélyesedéséről is tudomást szerezhetünk. Ha a daganatot a végbélen át kitapintjuk, annak nemcsak az alakjára és kiterjedésére legyünk tekintettel, hanem tanulmányozzuk a mélyebb rétegekhez való viszonyát, esetleges összekapaszkodását életfontosságú szervekkel. Erről a nagyfontosságú kérdésről csak tapintás tájékoztat pontosan, mert az összenövések felől még a daganat felszínét megvilágító, a szemünk számára is jó észlelést biztosító tökéletesebb prodoskopiás eljárás sem nyújt kellő felvilágosítást. A végbél digitális vizsgálata a beteg különböző helyzetében történhetik. A magasan ülő, de az ujj számára még elérhető daganatoknál legalkalmasabb a térd-könyökhelyzet. Ebben a helyzetben a belek a rekesz felé tolódnak és ujjunk hegyét még azzal is előbbre vihetjük, hogy a végbélből kintlevő ujjainkkal a gátat előretoljuk. Az.