Orvosi Hetilap, 1936. augusztus (80. évfolyam, 31-35. szám)

1936-08-02 / 31. szám

80. évfolyam, 31. szám. Budapest, 1936. augusztus 1. ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták : HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN VIDAKOVITS KAMILLÓ REUTER KAMILLÓ JENEY ENDRE FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: TARTALOM: Schmidt Albin: A hermaphroditismus műtéti kezelése. (719 —72­2. oldal.).­­ Lőrincz F., Szappanos Gy. és Makara Gy.: Milyen legyek látogatják a human faecest Magyarországon? (723—727. oldal.). Razgha András és Váli László: Értágítók hatékonysága. (727 —729. oldal.).­­ Gondos Miklós: A járványos agyhártyagyulladás intracister­­nás protein kezelése. (729—731. oldal.). Palcsó Bálint: A contact fertőzés jelentősége a typhus ter­jesztésében. (731—733. oldal.).­­ Bud György: Amputatio uteri praecaesarea (733. oldal.) Kálnoki Kiss Jenő: A Bud-féle intravénás eljárás újabb technikai fogásai. (734—735. oldal.). Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései (131—134. oldal.). Lapszemle: Belorvosiani —■ Szemészet. — Gyermekgyógyá­szat. — Bőrgyógyászat. — Urológia. (735—738. oldal.). Könyvismertetés: (738. oldal.). Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (739—740. oldal.). Vámossy Zoltán: Budapest fürdőpolitikája. (741—742. oldal és a borítólap ül. oldalán.). Vegyes hírek: (a borítólap IV. oldalán.). EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Pázmány Péter Tud.­Egyetem I. sebészeti klinikájának közleménye (igazgató: Verebély Tibor ny. r. tanár). A hermaphroditismus műtéti kezelése.* Irta: Schmidt Altin dr. egyetemi magántanár. A napilapokban évek óta jelenik meg időnként egy­­egy hatásvadász cikk, mely színes leírásban közli, hogy férfit nővé, vagy nőt férfivé változtattak. Hálás tárgy­kör ez, mert a közönség képzeletvilágát a végsőkig iz­gatja az a gondolat, hogy a nemiség műtéttel megváltoz­tatható. A valóság az, hogy ezen tényleg megtörtént mű­tétek célja nem rendesen fejlett egyének nemének meg­változtatása volt, hanem kétes nemű egyének nemét terel­ték helyes irányba. Évezredek óta csodálattal vegyes borzalommal szem­lélte a babonára mindig hajlamos emberiség azokat a torzképződményeket, melyek időnként a természet szeszé­lyes játékaként látnak napvilágot, s melyeknek nemi hovatartozása pontosan meghatározható nem lévén, a két nem keveredésének látszanak még pedig mind külső, mind belső nemiszerveik fejlődése és lelki életük alaku­lása tekintetében. Már a görög mythologiában találkozunk kétnemű lénnyel, Hermaphroditossal, Hermes és Aphrodite fiával, akibe a Salmakis forrás nymphája halálosan beleszere­tett, de viszont szerelemre nem talált. Könyörgését, hogy imádottjával örökre egyesülhessen, az istenek meghallgat­ták és testét az ifjúéval egybeolvasztották, így kétnemű lény keletkezett, mely egyesítette magában az ifjú és a nympha szépségét, testi és lelki tulajdonságait. Herma­­phroditosz a kétnemű lényt a régi görögök félistenként tisztelték. A rege alapja az az ősi görög természetbölcse­leti elgondolás, melyet más régebbi keleti népeknél is megtalálunk, hogy az emberi nem őse kétnemű lény volt. A régi görög mythostól az ókor csodálatos képzeleté­ben, a középkor sötét babonáján keresztül fel-feltünede­­zik ez a kétnemű lény. Régi munkák sárguló lapjain meg­találjuk szent, vagy babonás borzalommal teli leírását, a torzképződmények csodálatos rajzait, melyeket az akkori felfogás szerint Isten kedvtelésből, vagy haragjában te­remtett,­­ vagy a sötét hatalmak alkottak, mintegy Isten tökéletes teremtményének, az embernek meg­csúfolásául. A babonás hiedelem, mely a kétnemű torzképződmé­nyek keletkezését kísérte, alig 200 éve szűnt meg, mikor Kasper Friedrich Wolff megteremtette a tudományos fej­lődéstan alapját és a további bonctani és kísérleti fejlő­déstani kutatások alapján nyilvánvalóvá lett, hogy a torz­képződmények, s ezek közt a kétnemű lények is a sejtek oszlásában, a fejlődés menetében beállott zavar következ­ményeként jönnek létre. A kétnemű lények keletkezésé­nek kérdése, már csak mysticismusánál fogva is mindig érdekelte az orvosokat, a kutatómunka azonban ma sem tisztázta a viszonyokat, mert még ma is teljes a zavar nemcsak a keletkezés okát, hanem a bonctani lényeget illetőleg is. Vita tárgya ma is: volt-e és van-e tényleg kétnemű lény, valódi hermaphrodita. Alacsonyrendű álla­tok között találunk valódi hermaphroditát, oly egyedet, mely mindkét nembeli ivarsejtet termel, tehát terméke­nyít és termékenyíthető. Ily magasabbrendű állatot, vagy embert azonban még nem észleltek. Ilyen kétnemű emberi lényt csak a pornographikus mesékben és egy-két régi le­írásban találunk, melyek azonban a bírálatot nem áll­ják ki. Ha elfogadjuk Neugebauer követelését, hogy valódi hermaphroditának csak azon egyén tekinthető, ki mind­két nembeli érett ivarsejtet termel, akkor ilyen értelem­ben vett valódi emberi hermaphrodita nem létezik. De ha tekintetbe vesszük, hogy az ivarmirigyek nemének meg­határozásában szöveti képük a fontos, nem pedig az érett peték és spermatozoák jelenléte, mert a nemi jelleget nem csak a folliculushám és spermogonium, hanem az interstitium is adja, továbbá, hogy a másodlagos nemi jelleg is számba veendő, akkor el kell ismerni, hogy két­nemű lények vannak. Találtak elvétve olyan egyént is. * A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1935 december 7-i ülésén tartott előadás.

Next