Orvosi Hetilap, 1951. június (92. évfolyam, 22-25. szám)

1951-06-03 / 22. szám - Hajdú Imre: A magyar radiológia problémái

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM, 1951. JÚNIUS 3. Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA ORVOSI HETILAP Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V. Bpest, V., Akadémia­ u. 3. Tel.: 129-580. 97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám : 936.545. /­­ ml­­o. 1­ 48 A magyar radiológia problémái* Írta : HAJDÚ IMRE dr. Szakcsoportunk nevében üdvözöljük a meg­alakult Egészségügyi Minisztériumunkat. Az egész­ségügyi dolgozók tömeggyűlésén Ratkó Anna elv­társnő beszédét meghallgattuk és megértettük az ott elmondottaknak nagy jelentőségét. Az Egész­ségügyi Minisztériumot, Pártunk és kormányza­tunk a döntő fordulat végrehajtására létesítette. Tudjuk, hogy ez nem puszta formalitás, hanem itt is, mint minden más vonalon példaképünk a Szovjetunió tapasztalatait akarjuk felhasználni és hazai viszonyainkra alkalmazni. Szakcsoportunk vezetősége mélyen átérezte a Miniszter Asszony szavait. Az ott elhangzott programmját, iránymutatását magáévá tette s munkánkban igyekszünk azt szakmai tartalom­mal átitatni. Célkitűzéseink alapját az ő szavaival fejezik ki: »Szocialista egészségpolitikát csak olyan dolgozókkal tudunk teremteni, akiket áthat a szocialista szemlélet, akik mélyen átérzik a szocialista építés nagy történelmi jelentőségét, akik a gyógyítás és megelőzés munkáját , a dolgozók egészségvédelmének megjavítását a saját hivatásszerű nagy feladatuknak tekintik.« Ezen beszámolónkban a felszabadulás óta megtett utunkról, fejlődésünket gátló tényezők­ről, jelen helyzetünkről és perspektívánkról sze­retnénk beszélni. Demokráciánk a Horthy-fasizmustól a radio­lógiát elhanyagolt állapotban kapta örökségül. Megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a fel­­szabadulás előtt alig volt korszerűen felszerelt és megépített radiológiai intézet. A háború és a­z Elhangzott a röntgen szakcsoport 1951. január 15-iki ülésén, fasizmus barbársága pedig még a meglévő röntgen­intézetekben is komoly károkat okozott. A fel­­szabadulástól kezdve, a mi szűkebb terüle­tünkön is, Pártunk buzdító szavára, szakszerve­zetünk kebelén belül, a radiológus szakcsoport tagjai optimizmussal néztük jövőnket és bekap­csolódtunk az országot építő lendületes munkába. A hároméves újjáépítési terv folyamán egészség­­ügyi kormányzatunk támogatásával röntgeninté­zeteink a felszabadulás előtti státust elérték, sőt sok új rendelőintézet építése által meg is halad­ták. Azonban nekünk tovább kell haladnunk, mert a burzsoá rendszer — még viszonylagosan is — a többi szakmához képest a radiológiát el­hanyagolta. A néhány modernül felépített kirakat­kórház területén is a röntgenintézet félreeső, szűk, sugárzástól nem védett, helyiségekben, tömeg­munkára kényszerült. Bár a múltban méltánylásban és támogatás­ban szakmánk nem részesült, mégis a legnehezebb munkafeltételek mellett itthon kellőleg nem érté­kelve, haladó szellemű tudósok dolgoztak, kiknek munkássága, tudományos tekintélye világviszony­­zatban a magyar tudósoknak megbecsülést szer­zett. Nem akarok szakmánk orvostörténelmi ki­értékelésére rátérni, de fel kell említenem Alexan­dert, aki már röviddel a röntgensugarak felfede­zése után olyan értékes tudományos munkássággal gyarapította tudományágunkat, hogy nevét még mindig idézik tudományos munkákban. Alexander után számos magyar tudós szerzett komoly érde­meket a radiológiai tudomány gyakorlati és elmé­leti fejlesztésében. Néhány nevet szeretnék fel­említeni : Elischert, Weisz Ármint, Hollitsch Rezsőt, 689

Next